Az Eurostat szerint a tiltás ellenére tavaly is jött hazánkba ukrán gabona, a KSH hallgat

729 ezer tonna gabonát importált Magyarország 2023-ban Ukrajnából az uniós statisztika szerint, ez jóval kevesebb, mint az 1,295 millió tonnás 2022-es adat. Ugyan a kormány szerint 2023 áprilisa óta tilos az import, mégis jött gabona. A NÉBIH az Átlátszó adatkérésére azt is közölte, vetőmagok közül a magyarországi előállításúban is találtak GMO-t. Ezt nem verték nagy dobra, csak az ukrán találatot. Az importtilalommal kapcsolatos NÉBIH magyarázatot pedig az Eurostat cáfolta az Átlátszónak, a KSH hallgat.

„99 százalék nem a génmódosított ukrán gabonára!” – már újabb plakátokon hirdeti a kormány a nemzeti konzultáció egyik eredményét. A kérdés úgy szólt: „A háború kirobbanása után Brüsszel megnyitotta a határokat az ukrán gabonaszállítmányok előtt. Az intézkedésnek elvileg az volt a célja, hogy a szállítmányok eljussanak a világ szegényebb régióiba. A génmódosított ukrán gabona jelentős része azonban ehelyett elárasztotta a kelet-európai országok piacait, és rendkívül nehéz helyzetbe hozta a térség termelőit. Magyarország megtiltotta az ukrán gabona behozatalát, de Brüsszel továbbra is azt akarja, hogy engedjük be a génmódosított ukrán gabonát. Ön mit gondol erről?”

Amint közzétették a konzultációs eredményt, jött is a hír: „Rendkívüli: negyven tonna GMO-val szennyezett ukrán vetőmagot foglalt le a Nébih”. Erre Nagy István miniszter gyorsan elismételte: „a kormány célja továbbra is az, hogy csak kiváló minőségű és biztonságos élelmiszer kerüljön a magyar emberekhez”.

Jön az ukrán gabona, hiába állít mást a kormány

Több cikkben is bemutattuk már, a kormány hiába állítja, hogy tavaly áprilisban megtiltotta számos termék ukrajnai importját, nem mondanak igazat.

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat statisztikája hónapokra lebontva teszi közzé, hogy a tagállamok mivel és hova kereskednek. A magyar adatok szerint 2021-ben Ukrajna felől mindössze 21 ezer tonna gabona érkezett hazánkba mintegy 2,3 milliárd forint értékben. Ez a mennyiség azonban 2022-ben sokszorosára, összesen 1,295 millió tonnára nőtt, majd 2023 április végéig újabb 720 ezer tonna ukrán gabona érkezett Magyarországra.

Holott a magyar statisztikai hivatalnál (KSH) tavaly novemberig rendelkezésre álló adatok azt mutatták, hogy 3800 tonnára zuhant az ukrán gabonaimport. Hogy ez az ellentmondás miként lehetséges, arról hiába kérdeztük a KSH-t, hetek óta nem válaszoltak.

 

NÉBIH: az élelmiszerben nem volt GMO-szennyezés az elmúlt két évben

„A Nébih a GMO-vizsgálatokat akkreditáltan, a nemzetközi előírásoknak megfelelően végzi.” – így kezdte az Átlátszónak közadatigénylésre küldött válaszát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), amitől azt kérdeztük közadatigénylésben, hogy

• az elmúlt két évben hány esetben talált a vizsgálatai során genetikailag módosított kukoricát,
• az honnan származott, mikor érkezett, miért vizsgálták, és mekkora tétel volt.

A hatóság azt írta, hogy „a Nébih 2022-ben a monitoring vizsgálatok során élelmiszerekben (46 minta) és takarmányokban (40 minta) nem talált GMO kukoricát.” Vagyis abban az évben, amikor csak Ukrajnából közel 1,3 millió tonna gabona érkezett Magyarországra.

Vetőmagok között viszont volt találat: „A Nébih 2022-ben a vetőmagvizsgálatok (1020 tétel kukorica) során 3 GMO-szennyezett kukoricatételt talált, melyek égetéssel történő megsemmisítését rendelte el. Ez összesen 21 786,6 kg vetőmagot érintett.

A 3 megsemmisített tétel közül 2 Chiléből, míg az egyik tétel magyarországi előállításból származik,

de a szülői komponensek Franciaországból és Chiléből érkeztek. Az első tétel 2022 januárban került mintázásra és ebben a hónapban megtörtént a vizsgálat is. A következő tétel márciusban érkezett és márciusban a vizsgálat is megtörtént. A harmadik tétel áprilisban érkezett és május elején lett a jegyzőkönyv kiállítva a szennyezettségről.”

Hány hír volt ebből? Egy sem. A Nébih nem állt a nyilvánosság elé, hogy Magyarországon, magyar előállításban GMO-vetőmagot találtak, de arról sem szóltak, hogy Chile problémás lenne.

A hatóság a válaszában így folytatta:

„a Nébih 2023-ban a monitoring-vizsgálatok során élelmiszerekben (39 minta) és takarmányokban (24 minta) nem talált GMO-kukoricát.

2023-ban a Nébih az ukrán célellenőrzés során 154 kukoricamintából 15 takarmánykukorica-tételben talált GM- szennyezést. Ez összesen 17 021 tonna mennyiséget érintett.

21 búza mintából 3 takarmánybúza-tételből mutattunk ki GMO-szójaszennyezést, ami 2828 tonna mennyiséget érintett. A szennyezett tételekből márciusban 6 tétel kukorica és 1 tétel búza került mintázásra, vizsgálatuk márciusban megtörtént. Május-június időszakban további 9 tétel kukorica és 2 tétel búza került mintázásra. Vizsgálatuk május-június folyamán megtörtént, egy vizsgálat július elejére készült el.”

2023-ban a importált 724 ezer tonnából közel 20 ezer tonna volt érintett, ami 2,7 százalékos találati arány. Azt is írták, hogy „2023-ban a Nébih a vetőmagvizsgálatok (838 tétel kukorica) során 2 esetben állapított meg GMO-szennyezettséget, mely tételek égetéssel történő megsemmisítését rendelte el. Mind a 2 tétel Ukrajnából érkezett. Ez összesen 15 577 kg vetőmag megsemmisítését jelentette. Az egyik tétel márciusban érkezett és áprilisban történt a vizsgálat,

a másik tétel novemberben érkezett és decemberben történt meg a vizsgálat.”

Majd elismételték, hogy „az Agrárminisztérium 2023. április 17-i hatállyal megtiltotta az Ukrajnából érkező gabonaszállítmányok behozatalát felhasználás céljából, mely tilalom jelenleg is érvényben van.”

Az Eurostat szerint a Nébih téved, a tranzit nem import

„A propagandisták által szervezett záhonyi „gazdatüntetés“ előtt még érdekesebb látni, hogyan titkolózik a kormány az ukrán gabonáról. Tállaitól (Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára – a szerk.) csak annyit szerettem volna megtudni, hogy – havi bontásban – mennyi ukrán termény érkezett be és mennyi hagyta el az országot. Azután fordultam hozzá (pontosabban a főnökéhez, Varga Mihályhoz), hogy a NAV egyszerűen megtagadta a válaszadást.

Csak annyit árultak el, hogy 1,5 millió tonna gabona érkezett be tavaly szeptemberig az országba. De azt többszöri felszólításomra sem mondták el, hogy ebből mennyi ment ki, ahogy azt sem, hogy havi bontásban hogyan alakultak a számok. Így nem tudjuk meg, hogy az 1,5 millió tonna mekkora hányada érkezett a »behozatali tilalom« után, azt meg pláne nem, hogy ebből mennyit »magyarítottak« csalók.” – ezt Hadházy Ákos posztolta az ukrán gabona kapcsán. Nem kapott pontos válaszokat.

Az Eurostat adatai kapcsán megkérdeztük ezért a Nébih-et, miként érkezhet hazánkba ukrán gabona a tiltás ellenére. A hatóság azt válaszolta, hogy „A tranzitszállítmányok azonban továbbra is engedélyezettek, de azokat az illetékes hatóságok az eddigi gyakorlatnak megfelelően zárral látják el a határon, nyomon követik őket, és az ország egész területén ellenőrzik az érintett termékek útját.”

Mivel ellentmondásosnak tűnik, hogy a tranzitra szánt gabona a magyar importstatisztikában szerepel, így az Eurostatot kérdeztük erről. Az uniós statisztikai hivatal viszont azt válaszolta, hogy

a tranzitáru nincs a statisztikában.

Ugyanerre a következtetésre jutott statisztikus forrásunk is. Az Eurostat azt is írta, hogy „Hungarian data is sent to Eurostat by the National Statistical Office.” – vagyis, hogy az adataik a KSH-tól származnak. De, ugye, a magyar statisztikai hivatal erre a felvetésünkre hetek óta nem reagál. Nem úgy az uniós kereskedelmi és mezőgazdasági osztály. Olof Gills szóvivő azt írta az Átlátszónak, hogy:

• Az Eurostat által szolgáltatott adatok csak az Ukrajnából a magyar piacra importált (Magyarországon szabad forgalomba bocsátott) gabonafélék mennyiségét tartalmazzák. Az átmenő gabona mennyiségét nem kell feltüntetni.
• Nincs lehetőség arra, hogy az EU-n átmenő termékeket az EU piacára importáltnak tekintsék (hiba mindig előfordulhat, de ez csak marginális lehet).
• Az Eurostat adatai a tagállamoktól származnak, és az egyes tagállamok vámhatóságai által gyűjtött információkat tükrözik. Ezek hivatalos adatok, amelyek azon alapulnak, hogy mely termékeket engedik be az EU piacára, és milyen importvámokat fizetnek (ha van ilyen).
• Megnézhetjük az agrár-élelmiszeripari adatportálon (Eurostat) elérhetővé tett adatokat is, ahol a különböző gabonatípusokra vonatkozó adatok kivonatolhatók; Gabonakereskedelem (europa.eu).

Vagyis az EU statisztikai szervezete cáfolja a NÉBIH állítását, és a kormány kijelentésével ellentétben igenis importáltak Magyarországra gabonát az állítólagos tiltás után, még ha kevesebbet is, mint korábban.

Raskó György agrárközgazdász korábban azt mondta, hogy „az Ukrajnából behozott gabona Magyarországon raktárakba került, mert a kereskedők arra vártak, hogy a korábbinál magasabb áron értékesíthessék más országokban.” Szerinte egyes magyar gabonatermelők is hasonlóan jártak el a saját terményeikkel, de „rosszul spekuláltak”, amikor nem adták el a gabonát tavaly, abban reménykedve, hogy tavasszal magasabb árat kapnak érte. Az európai terményárak 2023 tavasza óta esnek, a takarmánykukorica 2023 áprilisban 237 euró/tonna volt, ez 2024 februárra 150 euró/tonnára esett.

Raskó György a napokban azt írta közösségi oldalán, hogy „megint lejtmenetbe váltott a gabona és a növényi olaj a nemzetközi tőzsdéken a kb. 10 napig tartó erősödés után.  A kukorica most 175,75€/t az Euronext-en, azaz kb. 68 ezer Ft/t, diszkontálva a Duna vonalára már csak 53-55 ezer Ft/t. Ne legyenek nagy remények, sokkal nagyobb ár csak akkor lesz, ha megint beüt az aszály az Alföldön és az ukrán kukorica elkerül bennünket.”

Szöveg: Segesvári Csaba – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián

Címlapkép: Konzultációs plakát Budapesten 2024. februárjában (fotó: Átlátszó)