Mézkiszerelők Egyesülete: a méhészek tartsanak ki, az ukrán méz importja nem baj, a kínait kéne betiltani

Múlt héten megírtuk, hogy mennyire elkeseredettek a magyar méhészek amiatt, hogy a kormány váratlanul eltörölte az ukrán mézre tavaly ősszel bevezetett importtilalmat. Az Agrárminisztérium akkor megkeresésünkre azt közölte, hogy a döntésre a feldolgozott mézet exportáló magyarországi vállalkozások érdekében volt szükség, hogy ne kerüljenek versenyhátrányba külföldön. Cikkünk megjelenése után a Magyar Mézkiszerelők Egyesülete levelet írt az Átlátszónak: szerintük nem az ukrán, hanem a kínai mézzel van probléma, ezért annak betiltását kérik a kormánytól. A szervezet képviselője részletesen válaszolt a kérdéseinkre is.

„Véleményünk szerint a tilalom ellehetetlenítette a magyar csomagolók piaci helyzetét, feloldása ugyanakkor egyáltalán nem megy szembe a hazai méhészek érdekeivel” – ez a mondat tömören összefoglalja a Magyar Mézkiszerelők Egyesületének véleményét az ukrán méz behozatali tilalmának feloldásával kapcsolatban. Álláspontjukat azonban részletesen is kifejtették, egyik elnökségi tagjuk pedig lapunk kérdéseire is válaszolt.

Február 9-én a méhészek Záhonyban tüntettek más gazdálkodókkal közösen, hogy az Európai Bizottság ne engedélyezze az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát az Európai Unió területére. Ezután hatalmas csalódás volt számukra, hogy tíz nappal később Orbán Viktor miniszterelnök eltörölte az ukrán mézre tavaly bevezetett importtilalmat.

Ezzel ugyanis szerintük végképp veszélybe került a megélhetésük, hiszen az ukrán méz jóval olcsóbb a magyarnál, ezért a kereskedők valószínűleg inkább azt fogják megvenni. Szerintük ha maradt volna az importtilalom, lett volna esély arra, hogy emelkedni kezdjen a vegyes virágméz nagybani felvásárlási ára. Ez jelenleg 600 forint/kilogramm – holott az önköltségi ár 1000 forint körül van.

„A méhészek tiltakozása nem racionális”

Cikkünk megjelenése után levelet kaptunk a Magyar Mézkiszerelők Egyesületétől, amelyben az általunk leírtakra reagálva kifejtették álláspontjukat a témáról. A szervezet elnöke, Brunner Ferenc így foglalta össze, mit gondolnak az ukrán méz importtilalmának eltörléséről: „Véleményünk szerint a tilalom ellehetetlenítette a magyar csomagolók piaci helyzetét, feloldása ugyanakkor egyáltalán nem megy szembe a hazai méhészek érdekeivel.”

Brunner Ferenc az egyik legnagyobb hazai mézcsomagoló cég, a székesfehérvári székhelyű ALBA-MÉZ Mézfelvásárló és Feldolgozó Kereskedelmi Kft. ügyvezetője és tulajdonosa. A cég rendkívül sikeres: éves nettó árbevétele a 2018-as 579 millió forintról 2022-re 1,1 milliárd forintra nőtt, adózott eredménye pedig 48 és 88 millió forint között mozgott ebben az ötéves időszakban. A 2023-as adatok még nem ismertek.

A Mézkiszerelők Egyesületének részletes álláspontja a következő:

„Az ukrán mézre a behozatali tilalom feloldása azt tette lehetővé, hogy a magyar mézkiszerelők súlyos versenyhátránya az EU piacán megszűnjön. Azaz, hogy ne csak a külföldieknek, hanem a magyar csomagolóknak is legyen lehetőségük az EU-ban ukrán eredetű mézzel piacra lépni.

A méhészek tiltakozása a feloldás miatt több ok miatt sem racionális. A tilalomnak semmilyen pozitív hatása nem volt a magyar mézpiacra. A tilalom az egész mézértékesítési szezonban érvényben volt, de jelentős árnövekedést nem hozott a magyar méz felvásárlásában. A kismértékű ármozgás csupán a forint gyengüléséből és a szezonon belüli szokásos árhullámzásból adódott. Tavaly a felvásárlási árak lényegében a felére zuhantak, és a téli, intenzív mézfogyasztás ellenére ott is maradtak.

A magyar mézet érintő piaci anomáliákat tehát nem az ukrán méz okozta. Ukrajna mézexportja az EU-ba az elmúlt években nagy mértékben visszaesett. Az elmúlt tíz évben a legmagasabb akkor volt a magyar méz felvásárlási ára, amikor az ukrán EU mézexport is a csúcson volt. Nem igaz tehát, hogy az ukrán méz okozza a magyar értékesítési gondokat. Úgy is lehet fogalmazni, hogy az ukrán méhészekkel együtt sírunk és együtt nevetünk.

Könnyen belátható, hogy a tilalom további fenntartásának a későbbiekben sem lett volna várható előnye. A magyar mézet zömében a nyitott EU-piacon értékesítik. Az ott kialakult árak határozzák meg a magyar felvásárlási árakat is. Ez azt jelenti, hogy

hiába akarja a magyar méhész drágán eladni a mézét a csomagolóknak, ha annyiért az EU-s piacon eladhatatlan.

Az pedig, hogy emiatt a magyar csomagolóknak egyáltalán nem lesz mézük, semmit sem befolyásol a felvásárlási árakban, mert a többi ország csomagolói szabadon forgalmazhatnak Ukrajnából mézet. A magyar csomagolók piacait azonnal elfoglalják, ha nincsenek jelen. Fontos adat még, hogy a magyar mézcsomagoló kapacitás az EU teljes kapacitásának csupán 3-4%-a.

A tilalomnak azért sem volt értelme, mert a magyar virágmézet a termelők nagy többsége már korábban eladta piaci áron. Az a kis mennyiség, ami még náluk van, azért nem jelenik meg a kínálatban, mert ezek a termelők azt várják, hogy az árak emelkedjenek. Vagyis piaci áron most nincs magyar méz.

A csomagolók számára viszont a beszerzési lehetőségek megszűnése a több évtized alatt felépített piacok elvesztését jelentené a magas hozzáadott értékkel rendelkező mézexportban. Ha egy magyar csomagoló nem tud szállítani, a legnagyobb forgalmat adó virágmézet kilistázzák, elveszti a teljes piacát, ami nyilvánvalóan érinti a magyar akácméz piacát is. Könnyen belátható, hogy ez a magyar méhészek helyzetét ugyancsak rosszul érintené.

A tiltásnak nem volt értelme a magyar piac védelme szempontjából sem. A magyar piacra ugyanis eleve magyar mézet csomagoltunk. Csak olyan időszakokban került ukrán méz a magyar piacra, amikor a magyar méz nem volt beszerezhető a teljes magyar piac ellátásához.

A magyar piacon csak a kínai méz veszélyezteti a magyar méz pozícióját, az alacsony ára miatt.

Az EU-mézpiac összeomlását Kínából, Délkelet-Ázsiából és Törökországból beáramló hamisított mézek dömpingje okozta, okozza. Csak az olcsó, kínai „mézből” 85%-kal többet importált az EU az elmúlt két évben, mint előtte. Az erős árverseny miatt a mézkeverékekbe egyre nagyobb mértékben kerül hamisított méz. Emellett jobb termés is volt az elmúlt két évben Európában, mint korábban. Ezek miatt a valódi mézekből túlkínálat keletkezett, ami lenyomta az árakat.

A kínai méz magyarországi importja betiltásának lenne értelme. Nem csak azért, mert a kínai az alacsony ára miatt kiszoríthatja a hazai kiskereskedelmi szegmensből is a magyart, hanem mert a mézként árult, valójában cukorszirup a fogyasztók egészségére inkább káros, mint hasznos.

Ezért egyesületünk azzal a kéréssel fordul az agrárminisztériumhoz, hogy tiltsa be a kínai mézek és mézkeverékek importját.

Tagjaink vállalták, hogy kínai mézet nem csomagolnak, de sajnos importőrök behozzák hazánkba a más EU országokban csomagolt kínai mézet. A HORECA szegmensben már a kínai méz uralja a magyar piacot.

Összefoglalva: teljes mértékben megértjük a méhészek elkeseredését, de a kialakult helyzet oka nem az ukrán méz. Olyan mennyiségben áramlik be az olcsó kínai anyag, oly mértékben megnőtt ennek használata az EU-s mézcsomagolóknál, hogy a hazai méz magasabb felvásárlási árai esetén nem tudjuk felvenni a versenyt.

Azt gondoljuk, hogy a tilalom visszavonásának célja az, hogy tagvállalataink, amelyek jelentős anyagi erőt, tőkét fektettek be, jelentős tudást halmoztak fel a mézcsomagolás, mézértékesítés területén, illetve egyelőre még jelentős, több ezer tonnás piaccal rendelkeznek, ne menjenek tönkre. Meggyőződésünk, hogy ez minden magyar méhész érdeke is.

Továbbra is elengedhetetlenül fontosnak tartjuk az egész ágazat jövője szempontjából, hogy a magyar méz magyar eredettel, minőségi csomagolásban jusson az exportpiacokra. Ne névtelen tömegáru legyen, amit hamisított import mézek feljavítására használnak csak fel. Ehhez ugyanakkor versenyképes magyar csomagoló üzemek kellenek.

Az elmúlt évtizedekben tagjainknak sikerült felépíteniük ehhez egy ezer tonnákban mérhető piacot és élvonalbeli üzemi hátteret. Viszont kiélezett piaci helyzetben, ami a méznél most van, óriási versenyhátrányt jelentett, hogy tagjaink számára elérhetetlen volt a legbiztosabban beszerezhető valódi méz, az ukrán virágméz. A fentiek miatt a méhészeknek sem érdeke, hogy a magyar csomagolók tönkre menjenek.”

„Azt tanácsoljuk, tartsanak ki”

A Magyar Mézkiszerelők Egyesületének elnöke, Brunner Ferenc az álláspontjuk elküldésekor jelezte, hogy esetleges kérdéseink esetén az egyesület készséggel áll rendelkezésünkre (amit ezúton is köszönünk), így éltünk a lehetőséggel. Tíz kérdést küldtünk a Brunner Ferenc által megnevezett elnökségi tagnak, Fulmer Ferencnek, aki mindenre részletesen válaszolt az Átlátszónak. A válaszait változtatás nélkül közöljük.

Fulmer (eredeti nevén Takács) Ferenc az Aranynektár Kft. tulajdonosa, amelynek Nagy István agrárminiszter politikusi karrierje előtt mézfelvásárlóként dolgozott. A cég dunavarsányi székhelyén működik a Fulmer GmbH magyarországi fióktelepe is, ami 2022-ben közel 1 milliárd forint támogatást kapott a kormánytól. Az Aranynektár Kft. éves nettó árbevétele az elmúlt öt évben 500-600 millió forint között alakult, a Fulmer Gmbh hazai fióktelepének forgalma pedig 4,5 és 7 milliárd forint között mozgott ebben az időszakban. A 2023-as adatok még nem ismertek.

Hány tagja van a Magyar Mézkiszerelők Egyesületének?

Nyolc tagja van.

Összesen hány mézcsomagoló van Magyarországon, tehát hány vállalkozást érint az intézkedés?

Mivel hazánkban sajnos a mai napig a megtermelt méz értékesítésében a hordós értékesítés – 300 kg-os acélhordókról van szó – aránya a döntő, így kevés számú vállalkozás foglalkozik mézkiszereléssel. A hazai méz-termékpálya legnagyobb hiányossága a feldolgozóipar kis aránya. Éppen ezért fontos adat az is, hogy mekkora arányban képviseljük a szakmát. Az egyesületünk tagjai jelentik a magyar mézcsomagoló kapacitás 70-80%-át.

Mennyi a magyar virágméz felvásárlási ára? (Mennyiért veszik át a kereskedők, csomagolók, kiszerelők?)

A 2022-es termés felvásárlása 1000-1200 Ft/kg közötti áron történt. 2023-ban a szezon elején a felvásárlási ár 600 forintra esett. A 2023-as termés legnagyobb részét 650 Ft/kg áron tudták eladni a termelők. Kisebb részét 700 Ft/kg áron. Az éven belüli ármozgásokat két fő tényező okozza.

Az egyik a szezonális hatás, ami azért van, mert közvetlenül a termés után nagyobb a kínálat. A másik a Ft/Euró árfolyam ingadozása. Ugyanis – a korábban leírtakat ismételve – a magyar méhészek által nagy tételben eladott méz 70-80%-a exportpiacra – alapanyagként, hordóban –, döntően az EU-piacra kerül.

A nagyban értékesített termelői méz 20-30%-át vásároljuk fel mi, üvegbe töltjük és értékesítjük. Értékesítési pozíciónkat alapvetően a 70-80%-os hordós export árszintje határozza meg, hiszen mi is azon az áron tudunk mézet vásárolni, mint azt teszik az uniós piacra értékesítő hordós exportőrök.

Sajnos nem tudunk többet fizetni a mézért,

hiszen üveges mézünkkel azokkal az uniós mézkiszerelőkkel versenyzünk, akik a hordós exportőrök árain jutnak hozzá a magyar mézhez.

Nagyon fontos információ, ami ehhez kapcsolódik, hogy 2020-2022 év végéig az EU-ba Kínából érkező mézimport 85%-kal nőtt. Szintén fontos adat, hogy ez alatt az idő alatt az ukrán méz importja 20%-kal csökkent. Ezekből világosan látszik, hogy melyik méz okozta a piaci összeomlást.

Mennyi az ukrán virágméz felvásárlási ára?

45-47 hrivnya/kg volt ebben a szezonban (egy hrivnya 9,5-10 forint volt az elmúlt hónapokban, vagyis nagyjából 450-470 forint/kg volt az ukrán méz – a szerk.). Az ukrán termelőnél valóban olcsóbb volt a virágméz, mint a magyarnál, de amire hozzánk jutott, a költségek miatt valamivel drágább lett annál. A háborús kockázat miatt nagyon megdrágult az Ukrajnán belüli szállítás. Az állandó túlterhelés és a zavarok az ukrán határátlépésnél a nemzetközi szállítás árait háromszorosára növelték.

Az ukrán termelőktől – ellentétben a magyarországi helyzettel – nem tudtak, nem tudnak a magyar csomagolók közvetlenül vásárolni, így az ukrán méznél keletkezik még egy üzemi költség (a termelők edényeiből exporthordókba kell tölteni a mézet), valamint közvetítői díj is. Az ok, amiért magyar csomagolók részben ukrán mézet csomagolnak, nem a kedvezőbb ár volt, hanem hogy a magyarral ellentétben korlátlanul beszerezhető.

Mennyi a kínai méz felvásárlási ára?

Tagjaink nem vásárolnak kínai mézet, így az EU statisztikájából ismerjük az adatokat. Mellékelem az EU-statisztikát a mézárakról és mennyiségekről.

Az EU-s importárak az ukrán méznél vagy a magyar exportárak más EU-országokba azért magasabbak, mint a felvásárlási árak a termelőnél, mert az EU-ban a töltőüzemek kizárólag homogenizált, EU-konform szabványosított hordókban veszik meg csak a mézet.

Mekkora arányban használnak a magyar csomagolók magyar, ukrán és kínai mézet?

Tagjaink nem használnak kínai mézet. Egyesületünk eddig is mindent elkövetett és ezután is mindent elkövet, hogy a kínai méz ne öntse el a magyar piacot is. Álláspontunk szerint a magyar fogyasztókhoz csak valódi méz kerüljön. Ebben eddig javarészt sikereket értünk el.

Tudomásunk szerint jelenleg egyetlen magyar csomagoló sem használ kínai mézet, amire a méhész és méz szakma képviselőiként büszkék vagyunk.

Kínai méz a HORECA szektorban (Hotels, Restaurants, Cafés / hotelek, éttermek, kávéházak – a szerk.) jelent meg. Egy szlovákiai csomagoló öntötte el kínai mézzel a piacot. A félelmünk az volt, hogy ha az ukrán méz nem lesz elérhető, magyar pedig már nincs aktuális piaci áron, Magyarországot – a HORECA-n túl – az üveges méz terén is elönti a kínai szemét.

Ha életben maradt volna az ukrán méz behozatali tilalma, akkor nemcsak exportpiacainkat veszítettük volna el, hanem a hazait is. 

Ukrán méz egyébként két évvel ezelőtt volt jelentős mennyiségben a hazai piacon, a katasztrofális hazai termes miatt. Arányait tekintve a tilalom bevezetésekor a hazai kereskedelemben kevesebb mint 10 százalék lehetett az ukrán méz.

Egyeztetett a kormány (az agrárminiszter, a minisztérium, vagy bárki más) a Magyar  Mézkiszerelők Egyesületével azelőtt, hogy eltörölték az ukrán méz importtilalmát? Az egyesület javaslatára hozta ezt a döntést a kormány?

Egyesületünk nem egyeztetett, hanem kérte a tilalom eltörlését, és meg is indokolta a kérelmét. Egyébként sajtónak is nyilatkoztunk (2023. december végén a 24.hu-nak) erről.

Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a tilalom feloldása kicsit elkésett. A mézfogyasztási szezon végén vagyunk. Azzal, hogy az ukrán mézzel nem számolhattunk, sok lehetséges export eladásról le kellett mondanunk, amit más EU-töltőüzemek kihasználtak. Azt gondoljuk, hogy nem lett volna szabad a tilalmat bevezetni az elvileg egységes EU-piacon, mert

az az üzem, amelyik Magyarországon dolgozik, súlyos hátrányba került a többi EU-s üzemmel szemben.

A kormány nyilvánvalóan a magyar méhészek érdekeit tartotta elsősorban a szeme előtt, ám azután a piac bebizonyította, hogy a tavaly bevezetett ukrán méz importtilalom semmilyen pozitív hatással nincs a felvásárlási árakra. Feltehetően emiatt dönthettek úgy, hogy feloldják a korlátozást.

A kínai méz és mézkeverékek behozatali tilalmáról egyeztettek már a kormánnyal (agrárminisztériummal, miniszterrel, bárki mással)?

Nem volt egyeztetés, ez új javaslat a részünkről.

Mekkora esélyt látnak arra, hogy a kormány betiltja a kínai méz importját az egyesület kérésére?

Nem tudjuk megítélni, találgatni nem szeretnénk. Nincs könnyű helyzetben a kormány, mert ez uniós hatáskör. Azért javasoltuk, mert hasznos lenne. Valójában az EU-nak kellene betiltani a teljes kínai mézimportot, amelynek van jogi alapja. A „Kaptárból” néven lefolytatott EU-ellenőrzés kimutatta, hogy a kínai mézimport tételek több mint nyolcvan százaléka hamisítvány volt.

Az OLAF videója az EU-s mézellenőrző projektről („From the hives„)

Mit tanácsol az egyesület az ukrán import újbóli engedélyezése miatt elkeseredett magyar méhészeknek? 

Amiatt semmiképpen ne legyenek elkeseredve, hogy az ukrán mézre megszűnt a magyar tilalom. Semmilyen negatív hatása nem lesz rájuk nézve, épp úgy, ahogyan a tilalom bevezetése sem hozott számukra hasznot.

Azt tanácsoljuk nekik, hogy tartsanak ki.

Valódi mézből – beleértve az ukrán mézet is – nemhogy túlkínálat van, hanem óriási a hiány. Mindenki pontosan tudja – beleértve a brüsszeli adminisztrációt is –, hogy a helyzet súlyos.

A hamisított mézek okozták a piaci összeomlást. Változást várunk abban, hogy a hamis mézeket visszaszorítják. Nagyon helyes az az út, amelyet a magyar OMME vezetésével az európai egyesületek kezdeményeztek, hogy antidömping eljárást indítanak Kína ellen. Ennek az lenne az eredménye, hogy a felvásárlási árak a termelők számára is elfogadható szintre nőnének.

Fontosnak tartok még egy információt megosztani. Magyarország az akácméz-termelés terén „nagyhatalom”. A 2022-es 2500 forintos akácméz felvásárlási ár mára a felére zuhant. Ukrajna nem exportál akácmézet, csak virágmézet. Így az akácméz piacunkra – ami az EU-s piac – semmilyen hatást nem gyakorol az ukrán import.

Az akácméz példáját azért említem, mert látni, hogy egy globális mézpiaci összeomlás tanúi vagyunk, ami nyilván a méhészeket érinti a legjobban, de nekünk, mézcsomagolóknak sem jó, sőt kifejezetten kritikussá teszi a működésünket.”

A Magyar Mézkiszerelők Egyesülete a mai napon, 2024. február 28-án délután 2-kor sajtótájékoztatót tart a témában a Fulmer Gmbh hazai fióktelepén, Dunavarsányban.

Erdélyi Katalin

A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa, a céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Pixabay.com