Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Jogerősen pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) szemben. Az Ítélőtábla kimondta: nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait kórházankénti bontásban, azaz évekre lebontva, intézményenként lehet megismerni, melyik magyar kórház hogy áll a kórházi fertőzésekkel.
A nozokómiális fertőzések olyan fertőzések, amelyek az egészségügyi ellátás következtében, a kórházakban alakulnak ki. Ilyen fertőzések mindenhol a világon jelen vannak, minden egészségügyi rendszerben, de jelentős részüket nagyobb gondossággal és a higiénés rendszabályok betartásával meg lehetne előzni.
A fertőzésekről a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR), vagyis az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentési rendszere előírásai szerint a kórházaknak jelentést kell tenniük az ÁNTSZ felé. Az adatszolgáltatás gyakran hiányos vagy pontatlan, de annyi biztos, hogy a kórházi fertőzések száma az elmúlt években gyorsan növekszik.
Ráadásul az ÁNTSZ által összesített részletes adatok nem elérhetőek a nyilvánosság számára: az Országos Epidemiológiai Központ minden évben jelentést tesz közzé, amelyben összegezve adja meg, hogy hány eset fordult elő országos szinten. A kórházakra, osztályokra vonatkozó transzparencia hiánya azonban megnehezíti egy felelősebb egészségügy kikényszerítését.
A Társaság a Szabadságjogokért Betegjogi Programja 2016-ban közérdekű adatigényléssel fordult az ÁNTSZ-hez, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek a kórházi fertőzésekre vonatkozó részletes, kórházakra és osztályokra lebontott adatok. Az állami szervek azonban világossá tették: nem hajlandók nyilvánosságra hozni ezeket a számokat. A TASZ ezt jogellenesnek tartotta, és pert indított az adatok megismeréséért.
Ezt a pert most jogerősen megnyerte a TASZ, 15 napon belül nyilvánosságra kell hozni, hogy Magyarországon mely kórházakban hány beteg kapott kórházi fertőzést.
A nyilvánosság elől titkolt esetekről az Átlátszó 2016-ban egy konkrét példát is bemutatott: kilenc koraszülött halt meg 2013 nyarán baktériumfertőzés miatt kialakult kórházi járványban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház koraszülött centrumában. A történtekkel kapcsolatos ÁNTSZ-jelentést eltitkolták, azt az Átlátszó perelte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Ezután cikksorozatot közöltünk a témáról.
Kapcsolódó cikkeink
Kipereltük a kilenc újszülött életét követelő kórházi járványról szóló eltitkolt ÁNTSZ-jelentést
Leteszteltük, hogy hálapénz nélkül is túlélhető-e egy műtét a magyar egészségügyi rendszerben
Kórházi fertőzések: orvos-, nővér- és fertőtlenítőszer-hiány egy dunántúli kórházban
Kórházi szuperbaktériumok – a szívműtét sikerült, de a beteg meghalt
„A boncolási jegyzőkönyvben szó sem volt fertőzésről” – kórházi horrorsztorik
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...