260 milliárd forintot próbált eltüntetni a Pallas Athéné alapítványokkal a köz szeme elől a Matolcsy György vezette Nemzeti Bank. Ha elfogadják, a Varga Mihály által most benyújtott törvényjavaslat ennek az összegnek a sokszorosát fogja kivonni az infotörvény, azaz a közérdekű adatok megismerhetőségének hatálya alól.
A múlt hét botránya az MNB-alapítványok ügye volt, ezt a hetet a kedden benyújtott költségvetési törvényjavaslat, illetve az abban eldugott átláthatatlansági szabályok viszik. A kormánypárti többség nyilván megszavazza majd a javaslatot, és ha az átmegy az esetleges alkotmánybírósági kontrollon is, akkor a köztulajdonban álló gazdasági társaságok gazdálkodási adatai lényegében csak a nyilvánosan közzétett éves beszámolók mélységéig lesznek megismerhetőek.
A kedden benyújtott törvényjavaslat 99. §-a alapján az energetikai piacon tevékenykedő, többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégek fontosabb szerződései – beleértve a konkrét energetikai szerződéseken túl az azokat támogató vagyonkezelői szerződéseket is -, továbbá ezek döntéselőkészítő dokumentumai legalább öt évig nem ismerhetők meg. Vagyis nemcsak azt nem tudhatjuk majd meg például, hogy ki mennyiért vásárolt fölgázt a Magyar Villamos Művek megbízásából, de azt sem, hogy volt-e rivális ajánlat.
Külön érdekesség, hogy még a távhőszolgáltatók is megkapják a kormánytól a láthatatlanná tevő köpenyt, így egy kisváros távhős cége éppúgy eldughatja minden lényeges szerződését a (helyi) nyilvánosság elől, mint az MVM Paks II Zrt.
„Nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat [amely](…) a) a tisztességes piaci verseny szempontjából hátrányt vagy aránytalan sérelmet okoz, vagy b) sérti vagy veszélyezteti a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit.”- ezzel folytatja az átláthatóság felszámolását a 99. § második bekezdése.
A közadatok nyilvánossága iránt kevéssé elkötelezett adatgazdák egyik jellemző hivatkozása, hogy egy adott dokumentum nyilvánosságra kerülése üzleti titkot sért, vagy ha nem, akkor döntéselőkészítő anyag. A bírói gyakorlat ezt az érvelést jellemzően nem fogadta el, ha a titkolózó adatgazda ezeket az érveket nem tudta konkrét tartalommal megtölteni. Kérdés, mi lesz, ha a módosítás hatályosulása után ezek mellé fel lehet majd sorakoztatni a piaci versenyben keletkező esetleges hátrányt, vagy úgy általánosságban a gazdasági, piaci érdeket.
A Magyar Villamos Művek (MVM) cégcsoport 2014 évi konszolidált nettó árbevétele 1 194 milliárd forint volt, a csoport eszközeinek értéke meghaladja az 1000 milliárd forintot – vagyis az MVM-csoport által kezelt vagyon és a cég árbevétele is a bő négyszerese annak a vagyonnak, mint amivel Matolcsy jegybankelnök az alapítványain keresztül megpróbálta kijászani az itt-a-piros-hol-a-piros-trükköt.
De nemcsak az MVM leányai a komoly játékosok az energetikai piacon: a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül 100 százalékos állami tulajdonban lévő Fővárosi Gázművek Zrt. 2014-es árbevétele például közel 170 milliárd forint volt, 1 milliárd fölötti adózott eredménnyel. És még egy olyan, a szektorban mikroszereplőnek minősülő cég, mint a miskolci távhőszolgáltató, a MIHŐ Kft. is 5 milliárd feletti árbevételt ért el 2014-ben.
Összességében tehát minimum évi 1500 milliárd forint közpénz elköltésének a nyilvánossága szűnik meg csak az energetikában érintett köztulajdonú cégek szerződéseinek és kapcsolódó dokumentumainak titkosításával.
A 2014-es évre vonatkozó adatok szerint 4 700 milliárd forint rábízott vagyont kezel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV). A társaság portfóliójába több száz cég tartozik az ATEV-től az Educatio Nkft-n át a Széchenyi Tőkealapkezelőig és a Várgondnokság Nkft-ig – az említett cégekkel kapcsolatban eszünkbe juthatnak az elmúlt tíz évből a sajtó által feltárt botrányok.
Vagy itt van a szintén ezer milliárd forint feletti eszközállománnyal gazdálkodó Magyar Fejlesztési Bank, vagy az Andy Vajna médiaprojektjét 6,7 milliárddal meghitelező, a Quaestor-ügyben is megégett, amúgy 600 milliárd fölötti eszközállománnyal rendelkező Eximbank Zrt.
Ha csak e néhány jelentősebb állami gazdálkodó szervezet által kezelt vagyont vesszük, máris 7 ezer milliárd forint fölött járunk – ha életbe lép a Lex Varga, akkor a vagyonnal kapcsolatos döntések és szerződések eltűnnek a nyilvánosság elől. De erre a sorsra jutnak például a fővárosi kerületi vagyonkezelő cégek gazdálkodásának dokumentumai éppúgy, mint az Országos Roma Önkormányzat által gründolt szociális szövetkezet szerződései.
2013 elején indítottunk pert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. ellen az E.ON földgáz-nagykereskedő és földgáztározó cégének megvásárlásával kapcsolatos adatokért. Másfél év pereskedés után, 2014 augusztusában kaptuk meg a kért dokumentumokat, amelyekből nemcsak az derült ki, hogy a szakértők által becsült értéknél bő 600 milliárd forinttal többért vette meg a kormány a cégeket, de az is, hogy a szakértők által jelzett kockázatok értékelésére nem nagyon hagytak időt, meglehetősen kapkodó döntés született.
Ugyanakkor az utóbbi évek legnagyobb energetikai botránya a MET-ügy lett: állami asszisztenciával, a kormány és az MVM közreműködésével csak 2012-ben 50 milliárd forintnyi profithoz jutott a homályos hátterű MET Magyarországi Energiakereskedő Zrt. A társaságot többségében két offshore cég birtokolja, a tulajdonosi lánc végén pedig az ex-wallisos Nagy Györgyöt és Garancsi István fociklub-tulajdonos cégét, a Futball Invest 2007 Sportszolgáltató Zrt-t találjuk.
A stadionláz költségeinek nagy része sem lenne ma tudható, ha már korábban észbe kap a kormányzat, de az is biztos, hogy csak sejtéseink lennének arról, mennyibe került nekünk a Marslakók vagy éppen a nyíregyházi Sóstó-projekt. Nem kell hosszan bizonygatni, hogy a Matolcsy-alapítványok ügye aprópénz ahhoz képest, amit a Lex Varga fog okozni a közpénzek tekintetében.
Becker András
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
