Stadionláz, 2. rész: legalább 215 milliárd forintba fog fájni a köznek Orbán stadionos bográcsgulyása

ov_clk

 

Jelen állás szerint 32 futballstadion készül el 2020-ig, ezekre összesen 215 milliárd forint közpénzt költünk. Hét helyszínen már elkészült az új aréna, négy helyen részben készen vannak a fejlesztéssel, kilenc helyen pedig elindult a projekt. A legdrágább tétel az új Puskás Stadion felépítése lesz: még csak a bontásnál járnak, de már elment rá 7,5 milliárd forint. A 63 ezer szurkolóra tervezett nemzeti futballstadion százmilliárdos bekerülése egyelőre az illetékesek becslése – az eddig tapasztaltak alapján ez kevesebb biztosan nem lesz.

 

keepcalmsame2

 

„A futball olyan, mint a bográcsgulyás. Folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész. Ezért aztán a futball egy olyan tevékenység, ahol nagyon sok pénz forog, és nagyon sokan keresnek sokat. Az ügynökök, az edzők, a játékosok, de a tulajdonos sohasem. Németországban is az a helyzet, hogy nem osztalékot fizetnek ki a klubok tulajdonosainak, hanem azt a pénzt, ami itt marad, visszateszik a játékba. Pont úgy, mint a kultúrában. Mintha egy operaházról beszélnénk vagy egy színházról. A focisták végső soron, a dolog filozófiáját tekintve, művészek. Ezért a futball és egy futballcsapat közelebb áll a kultúrához, mint társadalmi jelenséghez, semmint a gazdasági vállalkozásokhoz.”

A fenti mondatokkal még 2013-ban nullázta le a miniszterelnök a sportközgazdaságtant a Puskás Akadémia akkori kommunikációs igazgatójának, Szöllősi Györgynek adott interjújában – a terjedelmes kinyilatkoztatás számtalan olyan tételmondatot, állítást és ígéretet tartalmaz, amelyeket érdemes időről időre összevetni a valósággal.

Ha például a futball infrastruktúrájára 2010 óta elköltött és a következő években elkölteni tervezett összegeket nézzük, akkor azt látjuk, Orbán Viktor politikai pályája kevés ígéretét tartotta be olyan pontosan, mint azt, hogy a futballba „folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki”.

A kormányfő és a kormány azonban általában nagyvonalúan hallgat arról, hogy az alapjában véve magánvállalkozásként – bár az utóbbi években számos ponton bújtatott állami támogatással – működő hazai futballklubok infrastruktúrájára mennyi közpénzt áldoz. És ezzel a „folyamatos beletevéssel” is van némi probléma: ahogy arra cikksorozatunk első részében utaltunk, a kivételezett helyzetű sportág szereplői között is vannak egyenlőbbek, akik jóval gyorsabban juthattak a beígért létesítményekhez, mint a kevésbé egyenlők.

Alsó hangon 218 milliárd

Ismétlés: stadionberuházásnak a hazai futballbajnokság első két osztályában szereplő klubokat és nézőiket kiszolgáló létesítmények építését/felújítását vettük. Ahol lehetett, elkülönítettük az egyéb célt szolgáló létesítményeket, edzőpályákat, edzőközpontokat. Minden esetben az állami költségvetés kiadásaiból indultunk ki, vagyis a költségeket bruttó áron szerepeltetjük. Számításaink vonatkozó kormányhatározatokon, költségvetési és zárszámadási törvényeken, minisztériumi adatszolgáltatásokon és közbeszerzési hirdetményeken alapulnak. Természetesen a taós forrásokat is közpénznek vesszük.

A cikksorozat első része: Stadionláz, 1. rész: eddig 40 milliárd forint közpénz ment el az elkészült hét stadionra

stadion2

Magyarázat: férhőh.= befogadóképesség; oszt.= a használó csapat bajnoksága; ktsg= tervezett összköltség, közp.= felhasznált, tervezett közpénz; közp. ’16= 2016. áprilisig felhasznált, folyósított közpénz; (összegek milliárd forintban megadva); bef.= megvalósulás időpontja; részben kész= a tervezett fejlesztés egy része megvalósult, de több ütemet terveznek; folyamatban=  jelenleg is folynak a munkák (bontás, kivitelzés, stb.); előkészítés= tervek elkészültek, kivitelezés még nem folyik; felfüggesztve= a fejlesztés tervben van, de megvalósítása bizonytalan; NSP= Nemzeti Stadionfejlesztési Program; n.a.= nincs adat; M I.= megyei bajnokság I. osztálya

A fentiekből az látszik, hogy 2020-ig 32 helyszínen legalább 215,18 milliárd forint közpénzt kívánnak elkölteni a profi futballcsapatok stadionjaira, a beruházások összértéke 218,38 milliárdot tesz ki. Vagyis a tervezett futballstadionok 98,5 százalékig közpénzből fognak megvalósulni.

Előző írásunkban 32 stadiont említettünk, azóta két helyen is változás történt. Még egyszer átfésülve a terveket, új projektre bukkantunk, így a fejlesztési programokban nem szereplő, NB II-es Budaörs hamarosan induló, taóból finanszírozott építkezését is felvettük a listára. Viszont a múlt héten kiderült, Kecskeméten mégsem fog megvalósulni a tervezett fejlesztés, ezért töröltük.

Négy budapesti és négy vidéki stadion viszi a teljes keret közel 90 százalékát

Bár hajlamosak vagyunk úgy láttatni, hogy mindenhol hatalmas stadionok épülnek, az adatokból kitűnik, hogy a 215 milliárd forint közpénz 87 százaléka, azaz 187,5 milliárd forint összesen nyolc beruházásra megy el. Ezek a Puskás Stadion, a Groupama Aréna (Budapest, FTC), a Haladás Stadion (Szombathely), a Nagyerdei Stadion (Debrecen), Sóstói Stadion (Székesfehérvár, Videoton), DVTK Stadion (Miskolc), Hidegkuti Stadion (Budapest, MTK), Bozsik Stadion (Budapest, Bp. Honvéd). A többi 24 stadionra a teljes közpénzráfordítás 13 százaléka, 26,54 milliárd forint jut.

 

A fenti nyolc stadionból – amelyek mindegyike legalább 5 milliárd forintból készül el – csak a legkisebb volumenű, az 5,5 milliárd forintos költségvetéssel tervezett kispesti Bozsik Stadion, valamint a DVTK majdnem 11 milliárdos költségűre tervezett új otthona lóg ki – ezek esetében ugyanis nincsen „felsőbb” érdek, azaz fontosabb fideszes politikus a környéken vagy más politikai tényező. Igaz, ez a két beruházás jelentősen csúszik, Diósgyőrben 2013 óta ígérgetik a kezdést, Orbán Viktor néhány hete szeptemberi indulásról beszélt. Kispesten pedig még ennyit sem tudni a beruházásról. A DVTK Leisztinger Tamás érdekeltsége, míg a Bozsik Stadiont használó Bp. Honvéd George F. Hemingwayé.

Ahogy cikksorozatunk első részében írtuk, 40 milliárd forint közpénz ment el az eddig elkészült hét stadionra. A fenti táblázatból kiderül, hogy a folyamatban lévő építkezésekre további 20 milliárd forint közpénzt fordítottak már, vagyis eddig 60 milliárdot költöttek el a tervezett 215 milliárdból. A stadionfejlesztések legnagyobb tétele, a Puskás Stadion még hátra van, és fontos megjegyezni, hogy a nemzeti futballstadion esetében emlegetett 100 milliárd forintos bekerülési költséggel kapcsolatban kizárólag a beruházásért felelős Fürjes Balázs nyilatkozataira támaszkodhatunk, tekintve, hogy semmilyen konkrét számítás nem látott napvilágot. Az egykori Népstadion helyén épülő új arénára eddig 7,5 milliárdot költöttek, és még csak a bontásnál tartunk.

Minden napra avatás?

Az is közkeletű tévhit, hogy folyamatosan és párhuzamosan épülnek stadionok tucatjai. Ez a képzet egyrészt abból ered, hogy miniszterelnök gesztusai a stadionberuházások súlyosan aránytévesztett forszírozásával (a szolnoki stadion április átadásakor például Orbán Viktor azzal köszönte meg a munkákban résztvevő vállalkozók részvételét, hogy „megtették, amit megkövetelt a haza”) rendre elérik a nyilvánosság ingerküszöbét; másrészt abból az objektív körülményből, hogy a projektek többségénél jelentős csúszások, halasztások léptek fel.

Ez pedig azt eredményezte, hogy a különböző döntések, nekilendülések, látványterv-bemutatások alkalmával ugyanannak a beruházásnak a híre újra és újra végigsöpört a médián – adott esetben anélkül, hogy a mai napig elindult volna az építkezés. Az emlegetett diósgyőriek tudnának erről mesélni.

Ahogyan cikksorozatunk első részében bemutattuk, idén áprilisig hét stadion készült el: Felcsúton, Debrecenben, Ferencvárosban, Gyirmóton, Szolnokon, Mezőkövesden és Balmazújvárosban. Ezek – az egy gyirmóti kivétellel – szorosan kötődnek Orbán Viktorhoz, valamint befolyásos Fidesz-politikusokhoz, vagy éppen a párthoz közeli oligarchákhoz.

 

stadtabla

Magyarázat: NSP= Nemzeti Stadionfejlesztési Program; állami ktv.= NSP-n kívüli költségvetési forrás; rendkívüli tart.= átcsoportosítás a rendkívüli tartalékból, kormányhatározat alapján; költség, közpénz= milliárd Ft-ban; férőh.= stadion befogadóképessége

 

A hét befejezett beruházáson kívül jelentős munkák zajlottak 2014-15-ben Dunaújvárosban, Tatabányán, Békéscsabán, Ajkán és Sopronban. Ezekben az esetekben a beruházások mögött nem találunk erős politikai hátteret: Dunaújvárosban és Békéscsabán például a csapat NB I.-be jutása miatt kellett bizonyos munkákat elvégezni. Viszont feltűnő, hogy egy kivétellel minden esetben kivitelezési megbízást kapott az akkor még Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios, vagy a felcsúti telephellyel is rendelkező Pharos ’95 Kft., amelynek stadionos munkáiról korábban részletesen írtunk. (A stadionfejlesztésekből jelentős megrendelésekhez jutó vállalkozásokról külön írásban számolunk majd be.)

 

Tavaly november, az MTK-stadion építésének kezdete óta már egyértelmű, hogy 2016 a stadionok éve lesz. Tizenkét helyszínen folynak már a munkák, vagy kezdenek bele idén a fejlesztésbe: Hidegkuti Stadion (MTK), Sóstói Stadion (Székesfehérvár, Videoton), Haladás Stadion (Szombathely), ZTE Aréna (Zalaegerszeg), Puskás Stadion (Budapest, volt Népstadion), Kozármisleny, Szusza Ferenc Stadion (Budapest, Újpest), Paks, Ajka, valamint Békéscsaba, Budaörs és Diósgyőr az idei stadionépítések helyszínei. A tervek szerint idén, a már átadott szolnokival, valamint az elkészült és időközben használatba vett mezőkövesdivel és balmazújvárosival együtt tíz stadiont adnak át.

Jövőre hét stadionnak kell elkészülnie, egyelőre nem látunk 2018-ra tervezett stadionátadást – pedig választási év lesz –, míg a Puskás Stadion a jelen állapot szerint 2019-re készül el, 2020 nyarán négy Európa-bajnoki meccset kell rendezni majd itt.

A fejlesztések majdnem harmadánál viszont egyelőre úgy tűnik, nincsen konkrét dátum a befejezésre. Több esetben azért, mert régóta húzódik a beruházás, mint az említett kispesti Bozsik Stadion, vagy éppen a taós forrásból tervezett, Kiss-Rigó László püspökhöz kötődő új szegedi pálya esetében. Más esetekben viszont azért nincs időpont a befejezésre, mert bizonytalanná vált a stadiont használó klub helyzete.

Ilyenből nem is kevés van: pénzügyi okokból alsóbb osztályba sorolták az elmúlt időszakban a Kaposvárt, a Nyíregyházát és a Pápát, míg Dunaújvárosban ezt megúszták, de az NB I-es kiesés után anyagilag összezuhant a klub. Az előbbi három esetben gyakorlatilag felfüggesztették a stadionfejlesztést (a korábbi összegeket meg is vágták), Dunaújvárosban csak simán bizonytalan a folytatás.

Majdnem mindenkinek jut

Itt érdemes röviden megemlíteni a Quaestor-botrány után kilátástalan helyzetbe került Győri ETO, valamint az NB I-ből szintén kizárt, és Matyi Dezső távozása után összecsuklott Pécsi MFC történetét és a kecskeméti stadion történetét. A három létesítményre korábban 800 millió, 1 milliárd, illetve 560 millió forint elköltését tervezte a kormány 2013-ban, de az ellehetetlenülésük után kikerültek a fejlesztési programból. (Győrben csak csinosítottak volna a 2008-ban átadott ETO Parkon, Pécsen jó ideje reménytelenül néz ki a stadion.) A kecskeméti beruházásról a múlt héten egy közgyűlési kérdésre adott válaszból derült ki, hogy szinte biztosan nem valósul meg a tervezett formában. Itt is pénzügyi okokból zárták ki a helyi klubot ez évvel ezelőtt az NB I.-ből.

Ha nem a politikai érdekek felől közelítünk, hanem a futballt nézzük, akkor azt látjuk, hogy a jelenlegi NB I-es mezőny mind a 12 csapatának a stadionja megújul. Az élvonalban a legnagyobb beruházás a már elkészült új FTC-stadion (19,51 milliárd forint), a legszerényebb pedig a nemrég megkezdett újpesti rekonstrukció lesz, 800 millióért. Utóbbi ne tévesszen meg senkit – annak idején az első Orbán-kormány félbemaradt stadionrekonstrukciós programjának egyetlen elkészült darabja volt az újpesti beruházás, most csak a stadion főlelátóját építik újjá.

A jelenleg 16 csapatos NB II-ben mindössze három klub esetében – Csákvár, Soroksár, Vác – nem terveznek nagyobb fejlesztést. Jut stadionépítés a mostani NB III.-as csapatok közül is többnek (Kozármisleny, Tatabánya, Cegléd, Nyíregyháza), és jelenleg a megyei osztályban futballozó klubok (Pápa, Kaposvár) is szerepelnek a listánkon. A harminckettedik a sorban a válogatottnak otthont adó nemzeti futballstadion, a Puskás Stadion.

Miből fizetjük?

A stadionépítkezések átláthatatlanságát fokozza, hogy több csatornán keresztül történik a fejlesztések finanszírozása, és a döntéshozók ezek között rendszeresen tologatják az egyes projekteket. Az elkészült hét stadionnál kiszálaztuk, melyik építkezést mely csatornákon finanszírozták, ezúttal csak említést tennénk ezekről.

A legtöbb stadiont részben vagy teljesen érinti a 2013-ban elindított Nemzeti Stadionfejlesztési Program (NSP), amelyről a Magyar Labdarúgó-szövetséggel kötött megállapodás után döntött a kormány.

 

stadion3

 

Jól hangzik a nagyívű program, azonban ha közelebbről megnézzük, az látszik, hogy az eredetileg a programba került 26 stadion közül mindössze háromban fejezték be a munkákat: Gyirmóton, Szolnokon és Mezőkövesden. Apró szépséghiba, hogy a gyirmóti projekt időközben kikerült a programból és taós pénzekből épült meg; a szolnoki stadion esetében a költségek hatodát sem fedezte az NSP-s támogatás, itt is a taót vették igénybe, ebből épült fel a Tiszaligeti Stadion 400 millió helyett 2,5 milliárdért; Mezőkövesden meg már rég építkeztek, amikor az NSP-ről döntöttek, és rendkívüli kormánydöntések pótolták ki a hiányzó forrásokat.

Az is egyértelmű, hogy az NSP-be bekerült beruházások jóval szerényebbek, mint az azon kívüliek. A program elindításakor 21,393 milliárd forintot szántak a 26 létesítmény megvalósítására, a mostani érvényes változat szerint 25,515 milliárd forint jut 24 beruházásra. (Igaz, ebben még szerepel 560 millió forinttal a közben elvetett kecskeméti stadionépítés.) Eredetileg és a jelen állás szerint is a kispesti Bozsik Stadion lesz a legdrágább (ha egyszer elkezdik), a 2013-as 5 milliárdos, jelenlegi 5,5 milliárdra tervezett bekerüléssel.

Az MTK Hidegkuti Stadionja is szerepel 800 millióval az NSP-ben, de ennek a tízszeresébe fog kerülni; a Deutsch Tamás vezette klub számára biztosított források pont azután nyíltak meg, hogy a beruházás a kormány döntése szerint kikerült a programból, és külön kormányhatározatok pumpáltak azóta is egyre több forrást a fejlesztésbe.

 

stadion4

 

A stadionfejlesztési program jelentős megcsúszásának okára iparági forrásaink is csak tippelni tudtak: valószínű, hogy a felszíni lendület mögött mégsem volt rá elég pénz 2014-15-ben. Erre utalhat az is, amiről a napi.hu cikkezett tavaly, jelesül, hogy a 2015-ös költségvetésbe beállított 169 milliárdos vagyonértékesítési bevétel sehogy nem akart a büdzsébe áramlani.

Ha a kormányhatározat van, az jó

Ha valahol nagy stadion épül, nagyon sok közpénzből, akkor arról a kormány külön intézkedik. Az említett nyolc legdrágább beruházás közül hétről (Puskás Stadion –100 milliárd Ft, Groupama Aréna – 19,51 milliárd Ft, Haladás Stadion – 15,2 milliárd Ft, Nagyerdei Stadion – 13,5 milliárd Ft, Sóstói Stadion – 14,73 milliárd Ft, DVTK Stadion – 10,8 milliárd Ft, Hidegkuti Stadion – 8,31 milliárd Ft) külön-külön kormányhatározat született, és a stadionfejlesztési programon kívül finanszírozzák őket, több esetben külön a célra létrehozott projektcégen keresztül.

Az alig egymilliárdos költséggel felépült mezőkövesdi stadionról is külön határozott a kormány: itt a sietség volt az ok, ugyanis 2013 nyarán a csapat feljutott az NB I.-be, és nem volt megfelelő pályája.

Néhány esetben finanszírozási forrásként jelenik meg a társaságiadó-kedvezmény is: ebben a műfajban a legismertebb nyilván a miniszterelnöki kertvégébe felhúzott Pancho Aréna (összköltség 3,7 milliárd forint, ebből 2,8 milliárd a tao), de taós pénzből épült a gyirmóti (a 900 milliós teljes költség kétharmada tao), és részben a szolnoki pálya. Taót kívánnak felhasználni az 1 milliárdos összköltségű budaörsi, és a 3 milliárdra beárazott szegedi stadion esetében is.

Egy helyen önkormányzati forrást is felfedezhetünk: Pakson az állami 800 millió mellé 600 millió forint helyi pénzt is hozzátesznek; külön érdekesség, hogy a város polgármestere, Süli János nem fideszes politikus.

Még adatokkal is nehéz

A stadionpénzek átláthatatlanságát a kormányzati rögtönzések és a különböző forrásokkal való zsonglőrködés okozzák. Jól szemlélteti a zűrzavart, ahogy az illetékes minisztériumok vonatkozó közadat-igényléseinkre reagáltak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) volt kezdetben a stadionfejlesztések felelőse – a  minisztérium némi magyarázkodás után elküldte ezt az adatsort.

A beruházásokért jelenleg felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM) előbb a stadionfejlesztési programra vonatkozó adatokat kaptuk meg, majd végre a sportlétesítményekre vonatkozó adatkérésünkre is kaptunk választ – négy hónap után.

A válaszok alaposak voltak, de minden esetben kiderült, hogy töredékesek, így a teljes stadionköltés megismeréséhez további kutakodásra volt szükség.

Jelen állás szerint 215 milliárd forint közpénzbe fog fájni a profi futball infrastruktúrájának megújítása – ez messze van a focira költött összes forrástól, hiszen nem számoltunk például az akadémiák, edzőpályák kialakításának és az infrastruktúra működtetésének évi több milliárdos költségével sem. És biztosak lehetünk benne, hogy a végösszeg a fejlesztések befejezéséig még jócskán nőni fog.

Csepregi Botond

Közreműködött: Erdélyi Katalin, M. Tóth Balázs. Külön köszönet Gazsó Istvánnak.

A kiemelt képen Orbán Viktor ünnepli a futballválogatott kijutását a 2016-os Európa-bajnokságra, 2015. november 15-én, a Groupama Arénában, fotó forrása: Orbán Viktor Facebook-oldala

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.