Sportbotrányok 2015-ben, Sepp Blattertől Gömöri Zsoltig

Tavaly bekövetkezett, amire sokan vártak már: megbukott a nemzetközi futball irányítója, Sepp Blatter. A világban majdnem hasonló horderejűnek számított az atlétikában kirobbant, doppinggal és kenőpénzekkel tarkított botránysorozat, míg itthon a paralimpiai vezetők stiklijei rázták meg a kedélyeket, és végignézhettük a budapesti olimpiai pályázat körüli titkolózást, valamint azt, hogyan ígér önmagára a vizes-vb ügyében Orbán Viktor és Gyárfás Tamás.

Az év kétségkívül legnagyobb és legelhúzódóbb sporthoz kötődő botránya a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) körül kibontakozott eseménysor volt. Annak, aki folyamatosan figyeli a nemzetközi focivilág történéseit, annak nem is ez volt a meglepő, hanem az, hogy erre ennyi évet kellett várni.

A futballba az elmúlt 20-25 évben elképesztő mennyiségű pénz érkezett, és ez hatalmas bevételeket eredményezett a nemzetközi szervezeteknél, amelyek országok és törvények felett álló entitásként kezelték magukat, a vezetőik pedig kétes legitimitású, a részletek ismerete nélkül is gyanús alkuk révén kerültek pozícióikba.

Mind közül a FIFA elnöke, Sepp Blatter volt a legutáltabb és a leggyanúsabb; ő 1998 óta vezette a FIFA-t, de már azt megelőzően is húsz évet eltöltött a nemzetközi szövetség központi adminisztrációjában.

Csak belebuktak

Amikor idén májusban, éppen a FIFA tisztújító kongresszusa előtt kilenc magas rangú FIFA-vezetőt tartóztattak le, egyértelmű volt a közvélemény csalódottsága, hogy a 80 éves Blatter nem volt a gyanúsítottak között. Olyan közép- és dél-amerikai futballvezetők voltak a botrány középpontjában, akik az amerikai hatóságok nyomozása szerint nagy tornák közvetítési jogaival üzleteltek, és hatalmas kenőpénzeket tettek zsebre.

A letartóztatások ellenére, pár nappal később, Blatter, egyedüli jelöltként, újra a FIFA elnöke lett. Aztán jött az újabb fordulat, a svájci sportvezető a botrányok miatt négy nappal később lemondott posztjáról. 2016. februárra rendkívüli tisztújítást írtak ki, amin Blatter már nem indul, igaz, volt a sportvezetőnek egy olyan nyilatkozata, amivel azt sugallta, nem tett le a megmérettetésről.

Azonban ennyivel nem ért véget a botrányok sorozata, a következő hónapokban a belső vizsgálatok elsodortak több vezető tisztségviselőt, többek között a szervezet főtitkárát, Jerome Walckét. Kiderült, hogy még a 2006-os világbajnoki helyszín kijelölése körül sem volt minden rendben, a németek jelentős összegeket utaltak át a FIFA-nak a torna előtt.

Aztán végül, mondhatni egy banánhéjon, elcsúszott Blatter is, magával rántva az európai szövetség, az UEFA elnökét, Michel Platinit is, akinek 2007 óta tartó ténykedése hasonló gyanúkat ébresztett. Előbb 90 napra függesztette fel mindkettejüket a FIFA etikai bizottsága, majd karácsony előtt nyolc évre tiltották el őket minden futballal kapcsolatos tevékenységtől.

Az ok az volt, hogy a svájci hatóságok vizsgálják azt, hogy Blatter utasítására 1999 és 2002 között Platininek 2 millió eurót fizettek ki, aki tanácsadóként dolgozott a szervezetnek. Blattert és Platinit négy nappal karácsony előtt aztán véglegesen tiltották el, nyolc évre, minden futballal kapcsolatos tevékenységtől.

Meglepő lenne, ha a FIFA és volt vezetői körüli botrányok véget érnének, hiszen eddig csak a sajtó kapargatta meg komolyan, hogy visszaélések történtek a 2018-as és a 2022-es világbajnokságok helyszínkijelölésekor is, amikor Oroszország és Katar kapta a tornákat.

Dopping, kenőpénz, oroszok

Hasonló erővel rengette meg a pénzügyileg és népszerűséget illetően szintén jól eleresztett atlétikát egy botránysorozat. Itt is egy idős, és nagyon befolyásos sportvezető került a középpontba, a 82 éves Lamine Diack. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnöke még a nyáron távozott posztjáról, azóta azonban a francia rendőrök már le is tartoztatták.

Az IAAF-elnök vesztét elhallgatott doppingügyek okozták. A német ARD tévériportja még 2014 augusztusában szólt arról, hogy orosz sportolók pozitív doppingtesztjeiről tudtak a nemzetközi atlétikai vezetők, de eltussolták az ügyeket.

Utóbb kiderült Diac, valamint az IAAF doppingellenes részlegének a vezetője millió dolláros kenőpénzeket vett fel azért, hogy az oroszok állami háttérrel történt csalásai felett szemet hunyjanak. A gyanú szerint az olimpiákon és világbajnokságokon 2001 és 2012 között kiosztott érmek egyharmadát szerezték meg olyan atléták, akik gyanús mintát adtak, köztük 146 éremszerző lehet.

Az IAAF eltiltotta az orosz atlétákat, akik nagy valószínűséggel nem lesznek ott a riói olimpián.

Végtörlesztés a sportvezetőnek

Ilyen horderejű botrányok szerencsére nem jutottak itthonra, de a Magyar Paralimpiai Bizottságnál történtekre mi sem lehetünk büszkék. Gömöri Zsolt elnökről május elején derült ki, hogy az MPB fizette ki hárommilliós hitel-végtörlesztését.

A sportvezető tartotta magát ahhoz, hogy minden jogszerű volt az ügylettel kapcsolatban, azonban három nappal később visszafizette a szervezetnek az összeget. Lemondani azonban nem akart, azt mondta, lejárató kampány folyik ellene és kiállt mellett az MPB-alelnök Deutsch Tamás is, aki a hiteltörlesztés ötletgazdája is volt.

Aztán újabb részletek derültek ki ténykedéséről, például az, hogy a paralimpiai vezetők gálavacsorával kényeztették magukat, míg sportolóiknak spártai körülményeket biztosítottak. Gömöri ellen nyomozás is indult június elején, azonban csak hetekkel később mondott le.

Az MPB új elnököt választott, Szabó László személyében, aki szintén nem ismeretlen Deutsch Tamás számára, hiszen az utóbbi vezette sportminisztérium helyettes államtitkára volt az első Orbán-kormány idején.

Sok száz milliárdos döntés kontroll nélkül

A szó szoros értelmében nem lehet botránynak nevezni, mégis erre a listára kívánkozik a budapesti olimpiai pályázat ügye. A nyári játékok megrendezésének ötletét még a 2002-es választási kampányban dobta be a Fidesz. Az ötlet parkolópályára került és Orbán Viktor is csak 2014-ben látta elérkezettnek az időt a felmelegítéshez.

Az először 2002-ben megrendelt megvalósíthatósági tanulmányt felfrissítette a PwC tanácsadócég és ez alapján döntött a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése, majd a budapesti közgyűlés és a parlament is a pályázat benyújtásáról.

Viszont kiderült, a döntéshozók egy százoldalas vezetői összefoglaló ismeretében döntöttek a tanulmány szerint legkevesebb 770 milliárd forintos olimpiai kalandról. A tanulmányt pedig elkezdték rejtegetni a MOB- és kormányilletékesek.

Az Átlátszó lehozta a tanulmányt, eztán már a MOB is közzé tette. Budapest benyújtotta előzetes jelentkezését a 2024-es olimpiára, de közben – bár a fővárosi vezetés és a kormány fázik tőle – a Vastagbőrön kezdeményezés indult azért, hogy népszavazást írjanak ki a kérdésben.

Lesz nagy uszodánk is

Végül álljon itt a Dagály uszoda eddigi története is. Részletesen mutatattuk be itt és itt, hogyan került Budapestre vizes világbajnokság rendezési joga. A világeseményt a fővárosba álmodó Gyárfás Tamás megnyerte az ügynek Orbán Viktor is, és két évvel ezelőtt elnyertük a 2021-es vb rendezési jogát.

Egy visszalépés miatt viszont már négy évvel korábban, 2017-ben vizes vébét rendezünk.

Mindehhez az is kellett, hogy az Orbán-Gyárfás kettős hatalmas uszodát ígért a fővárosba, ami jövő nyár elejére el is készül. A létesítmény költségeivel kapcsolatban évekkel korábban még 8 milliárdos összeget emlegetett Gyárfás úszóelnök, 2013-ban 14 milliárdos összeget fogadott el a kormány erre a célra, idén tavasszal viszont már 49 milliárd forintra szóló megbízást kapott a kivitelező Market Zrt.

A Garancsi István többségi tulajdonában álló cég azt megelőzően szerződött a megbízó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, hogy a kormány határozott volna róla, mekkora összeget szán az uszodára.

Csepregi Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.