Orbán meghódításával ért révbe Gyárfás Tamás maratoni küzdelme a hatalmas budapesti uszodáért

Hogyan állt össze a valószerűtlen Gyárfás-Orbán-tandem a 2017-es vizes vébéért meg az alkalomra épülő hatalmas uszodáért? Hány ötleten át jutottunk oda, hogy a csodauszoda betette a lábát a legnépszerűbb budapesti strand területére? Hogyan ígért rá folyamatosan saját korábbi ígéreteire az úszóelnök és a kormányfő? A 2017-es budapesti vébé és az uszoda történetében minden benne van, ami egy magyar olimpiarendezés ellen szól.

Története legnagyobb sporteseményére készül Magyarország – ebből az alkalomból a budapesti Dagály strand területén felépül az ország legnagyobb uszodája. A történet egyebek mellett arról szól, hogyan találkoztak össze az olimpiarendezésről álmodozó kormányfő és az örökmozgó üzletember-sportvezető ambíciói.

Lágymányos, Kőér utca, Kopaszi-gát és a fél város

A „Hatalmas uszodát Budapestre!”- sztori 2002-ben kezdődött, amikor Magyarország a 2006-os Eb rendezési jogáért indult. (Fiatalabbak kedvéért: az akkori sportminisztert Jánosi Györgynek hívták, ő az).

Alkalmas helyszín híján is simán legyőztük a hollandiai Eindhovent, Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnöke pedig azt mondta, az eseménynek helyt adó uszoda „a Margitszigettel szemközti pesti oldalon épül majd fel valószínűleg”. Aztán fél évig nem történt semmi, viszont felmerült, hogy mobil medencékkel oldják meg a helyszíneket.

2003 májusában Gyurcsány Ferenc újdonsült sportminiszter már azt jelentette be, hogy Lágymányoson, a félkész Tüskecsarnok mellett 8 milliárd forintból hatalmas, hat medencét magába foglaló komplexum épül 2006 tavaszára. Gyárfás így kommentálta a hírt: bölcs döntés született, körültekintő, megalapozott.

A lágymányosi uszodából azonban nem lett semmi, a kormány hetekkel később a margitszigeti helyszín mellett döntött, hogy ott bővítsék a Hajós Alfréd uszodát 5,9 milliárdból. A munka el sem kezdődött, viszont a Draskovics-csomag hatására 2004 tavaszán már csak 2,2 milliárdos keretből lehetett álmodozni, de ténylegesen továbbra sem történt semmi.

A hosszú ötletbörzén felmerült még a Kőér utcai uszoda átalakítása, az akkor még vadregényes Kopaszi-gát, a Komjádi-uszoda bővítése, a BVSC Szőnyi úti uszodája, sőt, az olimpiai pályázatunk kapcsán is emlegetett Észak-Csepel. 2005 nyarára úgy tűnt, elvehetik tőlünk a rendezést, de a 2007-es kezdésre valahogy összekaptuk magunkat.

Óriásuszoda ugyan nem lett, de a sikeres rendezésen felbuzdulva Gyárfás nekivágott a 2010-es Európa-bajnokságnak is, amit 2008 szeptemberében el is nyert Budapest. A megállíthatatlan úszóelnök egy hónapra rá már a 2013-as vizes-vb-t célozta meg.

Persze újra felmerült egy nagy fedett uszoda megépítésének szükségessége, ekkor már 12 milliárd forintra taksálták a költségeket. Gyárfás hamarosan meg is szerezte az Országgyűlés sportbizottságának egyhangú támogatását. Helyszínként ekkor bukkant fel először a Dagály strand területe, a szomszédságában található Erdért-pályával együtt, valamint megemlítették a szintén a Népfürdő utcában található ELMŰ-sporttelepet is.

2009 tavaszára azonban kifulladt a lendület: a pályázásig még eljutott az úszószövetség, de kirostáltak minket, ugyanis világos lett, mégsem épülne új uszoda a vébé kedvéért.

Tudom én? Bárhol!

Egy évvel később jött a kormányváltás, és nem úgy tűnt, hogy Gyárfás nagyívű terveihez támogatókra lel az új felállásban. (Emlékezetes, a Fidesz és a KDNP 2006 októberétől három évig bojkottálta Gyárfás Nap-Kelte című műsorát.)

Ennek dacára nem telt bele két év, és az úszószövetség elnöke előrukkolt az ötlettel: bár már lemaradtunk a 2019-es és 21-es vébékre való jelentkezésről is, de esetleg még számításba vehet minket a Nemzetközi Úszószövetség (FINA). Kapott ugyanis egy levelet Vígh László kiemelt sportberuházásokért felelős kormánybiztostól, mely szerint Lágymányoson, az akkor még mindig reménytelen állapotban lévő Tüskecsarnok mellett uszoda épül.

„2014 tavaszára nemzetközi szinten is különleges sportcentrum jön létre a Rákóczi híd közelében” – lelkesedett Gyárfás, aki 12 milliárdos költségről és mindennél jobb befektetésről beszélt. Az úszóelnök burkoltan arra is utalt, hogy az új uszoda a vébére is alkalmas helyszín lenne – azonban a kormánybiztos még aznap cáfolta, és azt is jelezte, nem tudnak a szövetség pályázati terveiről.

Amikor 2012 decemberében bejelentették, hogy a Tüskecsarnokotbefejezik, mellette pedig uszoda épül, már nem volt szó úszó-vb-ről. (Az ígért kétmedencés uszoda 2014 vége helyett mostanában készül el, a Tüskecsarnokot is csak tavaly adták át.)

Amikor a vébé-rendezésről kérdezték, és arról, hol épülne meg az új uszoda, Gyárfás így felelt: „Tudom én? Bárhol!”

Az úszóelnök ugyanebben az interjúban bedobta a Puskás Stadion környékét is, és nem is beszélt teljesen a levegőbe: egy 2012-es ötletpályázat, és egy novemberi kormányhatározat arról szólt, hogy az egykori Népstadion 2016-ra történő megújítása után uszodakomplexum is épül a Budapesti Olimpiai Központ (BOK) területén.

A Puskás Stadion bontása talán elindul jövőre, a többi fejlesztésről azonban már szó sem esik.

A bűvös szó: kormánygarancia

Aztán 2013 februárjában Gyárfás bejelentette, hogy hónapokkal a jelentkezési határidő lejárta után – kormánygarancia birtokában – beadtuk a pályázatunkat a 2021-es vizes világbajnokság rendezési jogára. „Ha nyerünk, lesz uszoda” – jelentette ki Gyárfás, aki azt is elárulta, hogy a „magyar kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök vállalt garanciát a vb-rendezésre”.

Ugyanekkor Simicskó István sportért felelős államtitkár közölte, a remélt kedvező FINA-döntés esetén az új fedett uszodaegyüttes a fővárosi Dagály strandfürdő tőszomszédságában épülhet fel.

Nem egyértelmű, hogy „a frissiben megkapott kormánygarancia” mit is takart. A kormány ugyanis csak bő másfél hónappal később, 2013. április 11-én fogadott el határozatot az ügyben. Ebben támogatta a MÚSZ pályázatát, és a regisztrációs költségekre meg az úszószövetség új székházára összesen 80 millió forintot csoportosított át.

„Itthon az utolsó pillanatban, február 21-én dőlt el, hogy pályázunk, de azóta minden úgy megy, mint a karikacsapás.” – idézte fel a kezdeteket az úszóelnök júliusban.

Nagy tétre sok ígérettel

Innentől Orbán Viktor is egyértelműen beleállt a vébépályázatba. Egy héttel a pályázat bejelentése után fogadta a FINA főtitkárát, Paolo Barellit, majd március végén személyesen adta át Cornel Marculescu FINA-ügyvezetőnek a „világbajnokság díszes kivitelű pályázati dokumentumát”.

A kormányhatározat szerint a 2021-es vizes-vb-re pályáztunk – ehhez képest Gyárfás Tamás április végén már arról számolt be, hogy Budapest „a FINA kérésének megfelelően kész vállalni a 2019-es világbajnokság lebonyolítását is”.

Amikor az év májusában a FINA elnöke, Julio C. Maglione itt járt, Orbán még tovább emelte a tétet: megígérte, hogy a 2017-es junior vébét is hajlandóak vagyunk megrendezni, ha elnyerjük a 2021-es felnőtt vébét.

Ezt a mozzanatot Gyárfás így idézte fel: „(…) a FINA főtitkára budapesti látogatásakor jelezte, ha a magyar főváros 2017-ben a junior világbajnokságnak is kész otthont adni, az a magyar pályázat számára előnyt jelent. A kormányfő még erre is igent mondott. Nagyon nagy tehát a tét.”

A Dagály alatt, felett, között, mellett

A helyszínt illetően május elején Vígh László arról számolt be, hogy a már elkészült tervek szerint a „Dagály uszoda területén” épülhet fel az új létesítmény. Távolról sem volt azonban egyértelmű, hogy pontosan hol. A sokasodó nyilatkozatokban a „Dagály tőszomszédságában” és a „Dagály mellett” kifejezést egyaránt megtaláljuk, a „Dagály északi részén” meghatározás viszont mintha csak sokkal később jött volna a képbe.

Amikor 2013 júniusában Vígh László kormánybiztos és Gyárfás Tamás bemutatták az első látványterveket, elhangzottak a fő paraméterek: a komplexumban egy ötvenméteres versenymedence, egy ötvenméteres bemelegítő medence lesz, és egy harmadik a torony- és műugráshoz. A lelátókat 4-5 ezresre tervezik, a világbajnokság idejére a férőhelyek számát 17-19 ezerre lehet bővíteni.

Leszögezték, a FINA kedvező döntése esetén 2014 második felében el kell kezdődnie az építkezésnek, és 2016 végére el kell készülnie az uszodának. A költségeket illetően a korábbi nyolcmilliárdos összeg hangzott el, a szomszédban lévő strandról pedig ezt mondta Gyárfás: „A jelenlegi medencék megmaradnának, de a versenymedence mellett még kettő épülne.”

Ellenfél nélkül

Egy héttel a júliusi döntés előtt Gyárfás közölte, lemond, ha nem sikerül elnyerni a rendezés jogát. A FINA végrehajtó bizottságának tagjaként nem vállalt nagy kockázatot: ekkorra kiderült, a 2019-es és 21-es vébékre pályázók közül egy kivételével valamennyi visszalépett, a 2017-es junior vébét pedig már odaítélte nekünk a szövetség.

A magyar küldöttség a barcelonai vébé alatt zajló végső döntéskor a prezentációban bedobta Orbánt is – pályázó ország ilyen magas szintű vezetője még nem kampányolt az ügy mellett.

A FINA végül közfelkiáltással ítélte a 2021-es eseményt Budapestnek és Balatonfürednek, ahol a nyíltvízi versenyek lesznek. A döntés bejelentésekor a miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a vizes-vb-t lépcsőfoknak tartja egy későbbi budapesti olimpiarendezéshez. Pedig még csak 2013 júliusában vagyunk.

A kormány egy héttel a döntés után biztosította az előszerződés aláírásához szükséges 300 millió forintot, augusztus elején megalakult a szervezőbizottság, amelynek élére Gyárfás kapott egy politikai összekötőt Kósa Lajos személyében.

Magáról az uszodaberuházásról azt tudhattuk meg, hogy a tervezés megindult, 2014-es kezdést és 2016 végi befejezést ígértek. Gyárfás pedig már ekkor is azzal nyugtatgatta a Dagályért aggódókat, hogy a helyszín „a strand mellett lesz, magát a fürdőt nem éri sérelem az új beruházás miatt”.

Elindult felfelé a számláló

A beruházás összegéről kevés szó esett, az első információk az októberi kormányhatározatból derülnek ki. Ekkor válik egyértelművé, hogy az új gigauszoda pontosan a Dagály telkén („Budapest XIII. kerület 25879 helyrajzi számú ingatlanon”) lesz, a beruházás tervezett költsége pedig már nettó 14,172 milliárd forint.

A határozat felhívja az uszodát építő Nemzeti Sportközpontok vezetőjét, hogy kezdjen tárgyalásokat a Dagály strand tulajdonosával a terület átadásáról. Egy héttel később újabb 1,1 milliárdot ad a kormány a rendezéshez szükséges jogdíjra.

Amikor 2014 februárjában bemutatják az úszóaréna koncepciótervét, repkednek a jelzők: „csodauszoda”, „Budapest új látványossága”. Az is elhangzik, hogy „a Duna-parton egy 21. századi rekreációs paradicsom épül, kertekkel, sétautakkal, új hajóállomással.” Az építkezés kezdetét ekkor már 2015 elejére teszik a szervezők, a befejezést viszont még mindig 2016 végére.

A költségekkel kapcsolatban nem esett szó a kormányhatározatban szereplő 14 milliárdról, a sajtóhírekben továbbra is a 8 milliárdos összeg szerepel.

Tizenkilencre lapot

„Versenyszakmai, sporttartalmi szempontból sínen van a 2017-es magyarországi junior-úszóvilágbajnokság és a 2021-es úszó-vb előkészítése” – mondta Orbán Viktor júliusban, amikor a FINA vezetőivel találkozott – egy nappal korábban Vígh László azt közölte, „igen rövid határidőkkel kell dolgoznunk”.

Ekkor még csak a tervezési fázisnál tartottak, a Dagályon meg annyi történt, hogy a nyári szezon végeztével a hullám medencét nemcsak lezárták, de bele is fúrtak a padozatba, mintegy jelezve, hogy elkezdődik a bontás. A strand északi felét, ahová az uszodát álmodták meg, egy kerítéssel választották le.

Egy évvel később már komoly aggodalmak övezik a strand jövőjét, 2014 őszén azonban még mindenki bizakodó, mert a tulajdonos főváros bejelenti, hogy a strand is megújul, mégpedig 3,5 milliárd forintból.

2015 márciusában, két és fél évvel az első bevállalt nagy verseny előtt a Gyárfás-Orbán kettős tizenkilencre lapot húz: Budapest bevállalja a 2017-es vébé megrendezését, miután a mexikói Guadalajara pénzügyi okokból visszalépett.

Lemondások, hamisított aláírás: tényleg olyan jó buli-e a vizes-vb?

A hazai sportvezetők nem győzik hangsúlyozni, hálásnak kell lennünk, hogy egy 203 országot tömörítő szervezet megtisztelt minket a bizalmával. A valóságban a kétévente megrendezendő világversenyért nem állnak éppen sorba a világ városai.

Amikor a 2019-21-es versenyekről döntött a FINA, csak Budapest és a dél-koreai Kvangdzsu volt versenyben, a vb-re korábban aspiráló Kína, Japán, az Egyesült Arab Emirátusok és Azerbajdzsán ekkorra már visszalépett.

Az ázsiai város versenyben maradása is meglepetés volt: néhány nappal korábban kiderült ugyanis, hogy a kvangdzsui szervezők aláhamisították egy kormánygaranciára a miniszterelnök aláírását. A város polgármestere, a pályázati bizottság társelnöke, Kang Un-tae elnézést kért, és azt állította, az ügyért egy alkalmazott a felelős.

Az elmúlt vizes vb-k szinte mindegyikénél adódtak nehézségek a rendezéssel: 2013-ban, amikor elnyertük a 2021-es rendezés jogát, azért volt Barcelonában a vébé, mert az eredetileg kijelölt Dubaj időközben visszalépett; a 2017-es rendezésből kihátrált Guadalajara pedig 2011-ben hasonló körülmények között, egyedüli pályázóként nyerte el a rendezési jogot.

A megüresedett 2021-es és a 23-as versenyekért jelenleg nagy az érdeklődés, kérdés, a végén mennyien maradnak a mostani hét jelentkezőből.

A mexikóiak bejelentésekor a nemzetközi sajtóban rögtön megjelent Budapest neve lehetséges beugróként, Gyárfás Tamás azonban óvatosságra intett.

Gyárfás tehát nem kapkodta volna el a döntést, azonban alig tíz nappal később a FINA-ügyvezető Cornel Marculescu és Orbán Viktor aláírta a 2017-es rendezésről szóló szerződést. „A mai kormányülésen, amelyen Marculescu is részt vett, úgy döntöttünk, aláírjuk a megállapodást, ami pár perce meg is történt. Világbajnok úszóink már vannak (…) ha úszni meg lehet tanulni, akkor rendezni is.” – mondta az esemény utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor miniszterelnök.

(Folytatjuk)

Csepregi Botond

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.