Megszereztük és közzétesszük a teljes megvalósíthatósági tanulmányt a budapesti olimpiáról

opark2

A 2024-es budapesti olimpiai pályázatot megalapozó megvalósíthatósági tanulmány hasonlít Columbo felügyelő feleségéhez: mindenki tudja, hogy létezik, de még nem látta senki. Ez így persze nem teljesen igaz, hiszen a készítők, egyes sportvezetők, politikusok és néhány újságíró már hozzájutott, bár éppen azok nem nyálazták végig a több mint 1300 oldalt, akiknek a leginkább a hasznukra vált volna. Borkai Zsolt, a pályázatot benyújtó Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke kerekperec kijelentette, hogy nem olvasta a tanulmányt, míg az eseménynek helyet adni akaró város főpolgármestere, Tarlós István a maga humoros módján csak visszakérdezett az ezt firtató kérdésre: „Elhinné, ha azt mondanám, hogy igen?”

Még ha csak ennyi lenne kavarodás a tanulmány körül, rendben is lennénk, de valójában sokkal több a kérdőjel a hatalmas beruházást igénylő olimpia megvalósíthatóságát vizsgáló tanulmánnyal: nem egyértelmű, ki is rendelte meg; a MOB-elnök szerint nem is adat, ezért nem ismerhető meg; ezenkívül létezett olyan álltás is, miszerint úgy hozták meg több testületben is a pályázásról szóló döntést, hogy nem is készült el a tanulmány.

De az ellentmondó nyilatkozatok között botladozva az sem világos már, hogy okozhat-e hátrányt a budapesti olimpia esélyeinek, ha nyilvánosságra kerül az elemzés.

Ha sorban haladunk, azt látjuk, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése június 10-én mondott igent arra, hogy benyújtsák a 2024-es olimpiarendezési szándéknyilatkozatot. A MOB honlapján olvasható beszámoló szerint Borkai MOB-elnök

„felkérte Fekete Miklóst, a PricewaterhouseCoopers (PwC) magyarországi partnerének képviselőjét, hogy mutassa be a frissen elkészült megvalósíthatósági tanulmányt”

Ismertették is a tanulmány fő álltásait, de nem hozták nyilvánosságra a PwC elemzését. Másnap kezdett később egészen szövevényes csatába a megvalósíthatósági tanulmányért az Együtt elnökségi tagja, Pataki Márton, aki közérdekű adatigénylés formájában elkérte a MOB-tól a tanulmányt. Ugyanilyen tartalmú adatigényléssel élt a Vastagbőr blog is.

Jött a zseniális riposzt a MOB-tól. Borkai Zsolt azt írta az adatigénylésre adott válaszban, hogy

„a tanulmány, mint olyan azonban nem minősül adatnak, jóllehet az közérdekű adatokat foglalhat magában. A tanulmány csak a forma, amiben az adatok megjelennek”

Közben, június 23-án azért döntött a Fővárosi Közgyűlés is a pályázásról, és ekkor kiderült, hogy a tanulmány nem lesz nyilvános, csak annak százoldalas „bevezetője”, az úgynevezett vezetői összefoglaló ismerhető meg mindenki számára. A közgyűlés frakciói azonban megkapták a teljes tanulmányt.

Ekkor belépett az öldöklő küzdelembe az Index is, amely a Miniszterelnökségtől kérte ki a megvalósíthatósági tanulmányt, ugyanis mindenki úgy tudta, hogy annak a megrendelője a Lázár János által vezetett hivatal volt. Közben folytatódtak az Együtt kalandjai a MOB-bal, Szabó Szabolcs, a fő helyszínek, Csepel és Soroksár egyéni országgyűlési képviselője július 3-án a testülethez fordult azzal, hogy adják ki számára a tanulmányt.

Július 6-án a Parlament is vitatkozott egyet az olimpiarendezésről, majd július 8-án jött az újabb csavar: az Index kérdésére Vidoven Árpád, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára azt a választ adta, hogy nincs még kész a tanulmány, és különben is a MOB rendelte meg a PwC által először még 2002-ben elkészített elemzés aktualizálását.

Ugyanígy nyilatkozott 9-én Lázár János miniszter is, aki azt mondta, csak novemberre készül el a teljes anyag. Ugyanezen a napon a MOB és Budapest benyújtotta szándéknyilatkozatát a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB).

A MOB négy nappal később megcáfolta Lázár Jánost, és július 13-i közleményében azt közölte, hogy

„a tanulmány elkészítésére felkért PricewaterhouseCoopers (PwC) határidőre végzett az 1300 oldalas tanulmánnyal és annak 100 oldalas vezetői összefoglalójával. A parlamenti pártok frakcióvezetői június 17-én ismerhették meg a vezetői összefoglaló tartalmát, majd a teljes, 1300 oldalas tanulmányt is megkapták a vitanapot megelőzően és július 6-án döntöttek a kérdésben”

Az olimpiai bizottság közleménye kitért arra is, hogy az 1300 oldalas tanulmányt a parlamenti frakciók titoktartási nyilatkozat aláírása nélkül kapták meg. Vagyis valójában közzétehető lenne az elemzés, csakhogy a MOB szerint

„egyetlen pályázó sem tesz közzé ilyen részletekbe menő elemzést, azzal ugyanis jelentős nemzetközi versenyhátrányba kerülne, és számottevően gyengülnének a budapesti pályázat esélyei a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésére. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy az ország érdekeit szem előtt tartva egyetlen parlamenti párt sem hozta nyilvánosságra a teljes tanulmányt”

Az olimpiai bizottság leszögezte azt is, hogy „a jövőben is kiemelt feladatának tekinti a pontos, hiteles tájékoztatást, és ezúton is felajánlja segítségét minden, az olimpiai pályázással foglalkozó újságírónak. A korrekt együttműködés egyik alapfeltétele azonban az újságírói etika szabályainak következetes betartása”.

Négy nappal később, 17-én az együttes Szabó Szabolcs mégsem jutott hozzá a tanulmányhoz, mert telefonon arról tájékoztatták, hogy

„a tanulmányt a Miniszterelnökség rendelte meg, azzal a MOB nem rendelkezhet, ezért nem tudnak a megtekintésben segíteni”

(Július 13-án ez mégis sikerült az Origónak.)

Ekkor Pataki Márton futott neki a Miniszterelnökségnek, de csak azért, hogy újabb adatigénylése pattanjon le. Most más indok jött, ugyanis azt a választ kapta, hogy az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos tevékenységét immár a nemzeti fejlesztési miniszteren keresztül irányítja a miniszterelnök, így a Fürjes Balázshoz tartozó fejlesztések forrásai és okiratai

„a nemzeti fejlesztési miniszter részére átadásra kerültek”

A kitartó Együtt-politikus július 24-én az NFM-hez adta be adatigénylését, ám onnan nem kapott választ. Kapott viszont választ július31-i keltezéssel és augusztus 3-i postázással a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH), amelyhez még a MOB elutasítását követően fordult.

A NAIH állásfoglalása egyértelművé tette, hogy az olimpiai pályázatot megalapozó elemzést nyilvánosságra kell hozni, mert az közérdekű adat.

„A MOB a pontosan és egyértelműen megfogalmazott adatigénylést kiforgatva értelmezte, ezzel is késleltetve a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságra hozatalát”

– állt Péterfalvi Attila NAIH-elnök válaszában.

Közben persze egyre több részlet látott napvilágot az elemzésből, mert július 22-én előbb a Népszabadság, majd augusztus 12-én az RTL Klub is ismertette a tartalmát.

Hogy mire jó ez a titkolózás, már maguk a főszereplők sem tudják: augusztus 4-én a Hír TV-nek Borkai Zsolt MOB-elnök azt mondta:

„azt gondolom, hogy végre eljutottunk oda – bár nem a Magyar Olimpiai Bizottság volt a megrendelője ennek az 1300 oldalas tanulmánynak –, hogy megismerhették a magyar emberek a teljes 1300-1400 oldalt. Ez örömteli és jó dolog. Éppen illetékesekkel beszéltem, és mondtam egy héttel ezelőtt, hogy én nem látok abban rizikót, sőt, azt gondolom, hogy a tisztaság megköveteli azt, hogy igenis tudomására kell jutnia minden magyar embernek, és hozzáférhetővé kell tenni ezt a több mint 1000 oldalas anyagot. A jövőben ez meg is fog történni, a Magyar Olimpiai Bizottság ezt kéri, és így van további esélyünk arra, hogy megmaradjon az a támogatottság, ami ahhoz kell, hogy egyáltalán sikeresen tudjunk lépésről lépésre előre haladni, és majd potenciális pályázókká tudjunk válni”

Az Átlátszó pedig megszerezte, és most jó lelkiismerettel közzé is teszi a teljes 1300 oldalas anyagot.

A döntéshozókkal ellentétben mi alaposan végigolvastuk a tanulmányt, mert elvben nem tartottuk elképzelhetetlennek, hogy lehetnek olyan részei, amelyek nyilvánosságra kerülése negatívan befolyásolná az olimpiai pályázat esélyeit. Azt kellett azonban tapasztalnunk, hogy a lehetséges gyengeségek és kockázatok olyan sematikusak és az általánosság szintjén mozognak, hogy azokat egy áltagos, a közélet iránt érdeklődő diplomás ember is jó eséllyel össze tudná írni.

Így viszont nagyobb közérdek fűződik a közpénzből készült, a következő évtized államháztartását és Budapest fejlődését is alapvetően befolyásolni képes dokumentum nyilvánosságához, mint ahhoz, hogy az ne kerüljön teljes terjedelmében a közvélemény elé.

EVOKS: Rendezzen-e olimpiát Budapest?

Az év elején végzett közvélemény-kutatás szerint a magyarok 60 százaléka támogatná a rendezést. Neked mi a véleményed? Érvelj és szavazz!

A tanulmány aktualizálása közel félmilliárd, egészen pontosan 480 millió forintba, tehát oldalanként több mint 360 ezer forintba került az adófizetőknek úgy, hogy a 2002-es anyagot amúgy már kétszer is aktualizálta a PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég – egyszer 2016-ra, egyszer pedig 2020-ra, mindkétszer a Budapesti Olimpiai Mozgalom megbízásából. A megrendelő ezúttal a Miniszterelnökség volt.

Az 1300 oldalas tanulmány 6 részre bontva innen letölthető (PDF-ek Dropboxban)

Csepregi Botond

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1006 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

4000__ani_6

  • kritschgau

    királyok vagytok

  • Gipsz Jakab

    Szerintetek hány olyan ember van aki elolvas egy 1300 oldalas tanulmányt, és meg is érti? Ez megint olyan mint amikor az LMP kikért több százezer oldalt, jól mutatott az RTL híradóban. Aztán hány feljelentés lett belőle?

    • zsolt

      gondolom vannak olyan emberek, mint én akit érdekel.
      És lesznek bőven olyanok akik végigolvassák. Ha már azok akiknek kötelessége lett volna (borkai, és akik megszavaztát) mégcsak el se olvasták.
      Tök mindegy mibe kerül ez nekünk, leszarják. A lényeg , hogy a haveri kör meg ők maguk is “minnél többet lophassanak”. Olimpia, az kell, de kilóg a seggünk a gatyából.

      szemát tolvaj banda mind.

  • bigyoka12345

    Kedves Gipsz. És mi lenne, ha pl. minden ELEVE fent lenne egy weboldalon? (Kivéve az atomtöltetek pontos helyszínét.)