Megszereztük és közzétesszük a teljes megvalósíthatósági tanulmányt a budapesti olimpiáról

opark2

A 2024-es budapesti olimpiai pályázatot megalapozó megvalósíthatósági tanulmány hasonlít Columbo felügyelő feleségéhez: mindenki tudja, hogy létezik, de még nem látta senki. Ez így persze nem teljesen igaz, hiszen a készítők, egyes sportvezetők, politikusok és néhány újságíró már hozzájutott, bár éppen azok nem nyálazták végig a több mint 1300 oldalt, akiknek a leginkább a hasznukra vált volna. Borkai Zsolt, a pályázatot benyújtó Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke kerekperec kijelentette, hogy nem olvasta a tanulmányt, míg az eseménynek helyet adni akaró város főpolgármestere, Tarlós István a maga humoros módján csak visszakérdezett az ezt firtató kérdésre: „Elhinné, ha azt mondanám, hogy igen?”

Még ha csak ennyi lenne kavarodás a tanulmány körül, rendben is lennénk, de valójában sokkal több a kérdőjel a hatalmas beruházást igénylő olimpia megvalósíthatóságát vizsgáló tanulmánnyal: nem egyértelmű, ki is rendelte meg; a MOB-elnök szerint nem is adat, ezért nem ismerhető meg; ezenkívül létezett olyan álltás is, miszerint úgy hozták meg több testületben is a pályázásról szóló döntést, hogy nem is készült el a tanulmány.

De az ellentmondó nyilatkozatok között botladozva az sem világos már, hogy okozhat-e hátrányt a budapesti olimpia esélyeinek, ha nyilvánosságra kerül az elemzés.

Ha sorban haladunk, azt látjuk, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése június 10-én mondott igent arra, hogy benyújtsák a 2024-es olimpiarendezési szándéknyilatkozatot. A MOB honlapján olvasható beszámoló szerint Borkai MOB-elnök

„felkérte Fekete Miklóst, a PricewaterhouseCoopers (PwC) magyarországi partnerének képviselőjét, hogy mutassa be a frissen elkészült megvalósíthatósági tanulmányt”

Ismertették is a tanulmány fő álltásait, de nem hozták nyilvánosságra a PwC elemzését. Másnap kezdett később egészen szövevényes csatába a megvalósíthatósági tanulmányért az Együtt elnökségi tagja, Pataki Márton, aki közérdekű adatigénylés formájában elkérte a MOB-tól a tanulmányt. Ugyanilyen tartalmú adatigényléssel élt a Vastagbőr blog is.

Jött a zseniális riposzt a MOB-tól. Borkai Zsolt azt írta az adatigénylésre adott válaszban, hogy

„a tanulmány, mint olyan azonban nem minősül adatnak, jóllehet az közérdekű adatokat foglalhat magában. A tanulmány csak a forma, amiben az adatok megjelennek”

Közben, június 23-án azért döntött a Fővárosi Közgyűlés is a pályázásról, és ekkor kiderült, hogy a tanulmány nem lesz nyilvános, csak annak százoldalas „bevezetője”, az úgynevezett vezetői összefoglaló ismerhető meg mindenki számára. A közgyűlés frakciói azonban megkapták a teljes tanulmányt.

Ekkor belépett az öldöklő küzdelembe az Index is, amely a Miniszterelnökségtől kérte ki a megvalósíthatósági tanulmányt, ugyanis mindenki úgy tudta, hogy annak a megrendelője a Lázár János által vezetett hivatal volt. Közben folytatódtak az Együtt kalandjai a MOB-bal, Szabó Szabolcs, a fő helyszínek, Csepel és Soroksár egyéni országgyűlési képviselője július 3-án a testülethez fordult azzal, hogy adják ki számára a tanulmányt.

Július 6-án a Parlament is vitatkozott egyet az olimpiarendezésről, majd július 8-án jött az újabb csavar: az Index kérdésére Vidoven Árpád, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára azt a választ adta, hogy nincs még kész a tanulmány, és különben is a MOB rendelte meg a PwC által először még 2002-ben elkészített elemzés aktualizálását.

Ugyanígy nyilatkozott 9-én Lázár János miniszter is, aki azt mondta, csak novemberre készül el a teljes anyag. Ugyanezen a napon a MOB és Budapest benyújtotta szándéknyilatkozatát a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB).

A MOB négy nappal később megcáfolta Lázár Jánost, és július 13-i közleményében azt közölte, hogy

„a tanulmány elkészítésére felkért PricewaterhouseCoopers (PwC) határidőre végzett az 1300 oldalas tanulmánnyal és annak 100 oldalas vezetői összefoglalójával. A parlamenti pártok frakcióvezetői június 17-én ismerhették meg a vezetői összefoglaló tartalmát, majd a teljes, 1300 oldalas tanulmányt is megkapták a vitanapot megelőzően és július 6-án döntöttek a kérdésben”

Az olimpiai bizottság közleménye kitért arra is, hogy az 1300 oldalas tanulmányt a parlamenti frakciók titoktartási nyilatkozat aláírása nélkül kapták meg. Vagyis valójában közzétehető lenne az elemzés, csakhogy a MOB szerint

„egyetlen pályázó sem tesz közzé ilyen részletekbe menő elemzést, azzal ugyanis jelentős nemzetközi versenyhátrányba kerülne, és számottevően gyengülnének a budapesti pályázat esélyei a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésére. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy az ország érdekeit szem előtt tartva egyetlen parlamenti párt sem hozta nyilvánosságra a teljes tanulmányt”

Az olimpiai bizottság leszögezte azt is, hogy „a jövőben is kiemelt feladatának tekinti a pontos, hiteles tájékoztatást, és ezúton is felajánlja segítségét minden, az olimpiai pályázással foglalkozó újságírónak. A korrekt együttműködés egyik alapfeltétele azonban az újságírói etika szabályainak következetes betartása”.

Négy nappal később, 17-én az együttes Szabó Szabolcs mégsem jutott hozzá a tanulmányhoz, mert telefonon arról tájékoztatták, hogy

„a tanulmányt a Miniszterelnökség rendelte meg, azzal a MOB nem rendelkezhet, ezért nem tudnak a megtekintésben segíteni”

(Július 13-án ez mégis sikerült az Origónak.)

Ekkor Pataki Márton futott neki a Miniszterelnökségnek, de csak azért, hogy újabb adatigénylése pattanjon le. Most más indok jött, ugyanis azt a választ kapta, hogy az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos tevékenységét immár a nemzeti fejlesztési miniszteren keresztül irányítja a miniszterelnök, így a Fürjes Balázshoz tartozó fejlesztések forrásai és okiratai

„a nemzeti fejlesztési miniszter részére átadásra kerültek”

A kitartó Együtt-politikus július 24-én az NFM-hez adta be adatigénylését, ám onnan nem kapott választ. Kapott viszont választ július31-i keltezéssel és augusztus 3-i postázással a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH), amelyhez még a MOB elutasítását követően fordult.

A NAIH állásfoglalása egyértelművé tette, hogy az olimpiai pályázatot megalapozó elemzést nyilvánosságra kell hozni, mert az közérdekű adat.

„A MOB a pontosan és egyértelműen megfogalmazott adatigénylést kiforgatva értelmezte, ezzel is késleltetve a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságra hozatalát”

– állt Péterfalvi Attila NAIH-elnök válaszában.

Közben persze egyre több részlet látott napvilágot az elemzésből, mert július 22-én előbb a Népszabadság, majd augusztus 12-én az RTL Klub is ismertette a tartalmát.

Hogy mire jó ez a titkolózás, már maguk a főszereplők sem tudják: augusztus 4-én a Hír TV-nek Borkai Zsolt MOB-elnök azt mondta:

„azt gondolom, hogy végre eljutottunk oda – bár nem a Magyar Olimpiai Bizottság volt a megrendelője ennek az 1300 oldalas tanulmánynak –, hogy megismerhették a magyar emberek a teljes 1300-1400 oldalt. Ez örömteli és jó dolog. Éppen illetékesekkel beszéltem, és mondtam egy héttel ezelőtt, hogy én nem látok abban rizikót, sőt, azt gondolom, hogy a tisztaság megköveteli azt, hogy igenis tudomására kell jutnia minden magyar embernek, és hozzáférhetővé kell tenni ezt a több mint 1000 oldalas anyagot. A jövőben ez meg is fog történni, a Magyar Olimpiai Bizottság ezt kéri, és így van további esélyünk arra, hogy megmaradjon az a támogatottság, ami ahhoz kell, hogy egyáltalán sikeresen tudjunk lépésről lépésre előre haladni, és majd potenciális pályázókká tudjunk válni”

Az Átlátszó pedig megszerezte, és most jó lelkiismerettel közzé is teszi a teljes 1300 oldalas anyagot.

A döntéshozókkal ellentétben mi alaposan végigolvastuk a tanulmányt, mert elvben nem tartottuk elképzelhetetlennek, hogy lehetnek olyan részei, amelyek nyilvánosságra kerülése negatívan befolyásolná az olimpiai pályázat esélyeit. Azt kellett azonban tapasztalnunk, hogy a lehetséges gyengeségek és kockázatok olyan sematikusak és az általánosság szintjén mozognak, hogy azokat egy áltagos, a közélet iránt érdeklődő diplomás ember is jó eséllyel össze tudná írni.

Így viszont nagyobb közérdek fűződik a közpénzből készült, a következő évtized államháztartását és Budapest fejlődését is alapvetően befolyásolni képes dokumentum nyilvánosságához, mint ahhoz, hogy az ne kerüljön teljes terjedelmében a közvélemény elé.

EVOKS: Rendezzen-e olimpiát Budapest?

Az év elején végzett közvélemény-kutatás szerint a magyarok 60 százaléka támogatná a rendezést. Neked mi a véleményed? Érvelj és szavazz!

A tanulmány aktualizálása közel félmilliárd, egészen pontosan 480 millió forintba, tehát oldalanként több mint 360 ezer forintba került az adófizetőknek úgy, hogy a 2002-es anyagot amúgy már kétszer is aktualizálta a PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég – egyszer 2016-ra, egyszer pedig 2020-ra, mindkétszer a Budapesti Olimpiai Mozgalom megbízásából. A megrendelő ezúttal a Miniszterelnökség volt.

Az 1300 oldalas tanulmány 6 részre bontva innen letölthető (PDF-ek Dropboxban)

Csepregi Botond

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1006 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

4000__ani_6