A tőle megszokott alapossággal írt egy tanulmányt az állami földek elárverezéséről Ángyán József, a második Orbán-kormány vidékstratégiáért felelős államtitkára. A nyugalmazott professzor már több jelentésében vizsgálta az állami földbérletek körüli visszaéléseket. Az Átlátszón most publikált szakmai anyagában a kommunikációs színfalak mögötti valódi mozgatórugókat fedi fel az agrárszakember.
Érzelmileg fűtött beszédei után tudományos eszközökkel elemzi a földárverések folyamatának társadalmi, gazdasági és politikai hatásait a tizenegy oldalas tanulmányában a nyugalmazott professzor. Ángyán szerint az állami földek privatizálásának folyamata a menekültválság árnyékában statáriális gyorsasággal jutott el a téma felvetésétől az árverezések lefolytatásáig. Ez arra utalhat szerinte, hogy a földárverési programot már a háttérben hosszasan egyeztethették, részletesen előkészíthették.
A helyi közösségek és a spekulatív tőke érdekeinek az összeütközése a leginkább szembetűnő a földkérdés kapcsán Ángyán nézőpontjából. Az „eredeti tőkefelhalmozás” legújabb kori módszere valójában egy középkori társadalomszervezési metódus: a hűbéri birtokadományozó rendszer. Ennek a tőkefelhalmozásnak az első számú forrása a nemzet generációk hosszú során felhalmozott vagyona, melyet az államnak adott kezelésbe. A magánosítás során ezt a vagyonelemet politikai haszonért cserébe adja ki a kezéből az állam.
Korábbi cikkeink földügyekről
Etyeken is terjeszkedik Mészáros Lőrinc – közzétették a földárverések eredményeit
Döntött az Alkotmánybíróság: csak földvásárlásra fordíthatja az állam a földárverések bevételeit
Ángyán József beolvas: Így még nem osztotta ki egy volt tagja sem az Orbán-kormányt
Parlagon hagyták birtokaikat az új bérlők a Hortobágyi Nemzeti Park területén
Gazdaságaik felszámolására készülnek a legelők nélkül maradt, kisemmizett gazdák a Hortobágyon
Földmutyi Mányon: szüret előtt tessékelik ki a gazdát, jöhetnek a fidesz-közeliek
Fazekas tanácsadójának családja és a kunok taroltak a hortobágyi földbérlet-pályázatokon
Mivel a politikai viták során nem volt érdemi válasz a kormány részéről arra az egyszerű kérdésre, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, ezért Ángyán bemutatja, hogy milyen érdekek játszanak fő szerepet a háttérben. Egyrészt a növekvő élelmiszerek iránti kereslet a következő évtizedekben erősíteni fogja a földtulajdonosok gazdasági befolyását. Másrészt a tekintélyes agrártámogatási összegek fix évenkénti bevételt hoznak a földet művelőknek. Harmadrészt az EU-n belüli földárbeli különbségek, a piac-liberalizáció kézzelfogható közelségében, elképesztő extraprofit ígéretét hordozzák. Ángyán szerint a tőkeerős gazdasági érdekcsoportok még a földpiac liberalizációja előtt meg akarják szerezni a legzsírosabb földeket.
Ángyán József a saját kormányzati szerepére is kitér a tanulmányban. Felvázolja az általa „eredeti néppárti földügyi alapkoncepciónak” nevezett stratégiát. Egy 2010-es Orbán Viktor idézettel támasztja alá azt azokat a törekvéseket, amiket államtitkárként megtett:
„földet nem eladunk, hanem veszünk”.
A koncepció szerint a földvagyonunkat forgalomképtelen kincstári vagyonként kellett volna a legmagasabb jogi szinten szabályozni. Erre a jogi megoldásra számos nemzetközi példát is hoz a neves agrárszakember. Szakmai alaposságát szépen illusztrálja, hogy táblázatokba szedve mutatja be a földvagyonunk fő területi jellemzőit.
Mit mond a kormány, és mi az igazság?
Ángyán lajstromba veszi a legfőbb kommunikációs patronokat, amelyeket a kormány puffogtat a földeladások kapcsán, és tényszerű érveléssel hatástalanítja azokat. Az állami szereplők szerint a földeladásokkal „a külföldiektől igyekeznek ily módon megvédeni a magyar földet.” Ángyán ezzel szemben azt állítja, hogy csakis úgy őrizhető meg magyar kézben a föld, ha az állam nem adja el a tulajdonában lévő termőföldet. A kormányzati kommunikációban állandó panelként használt, „helyben lakó, magyar gazdák” terminust is ízekre boncolja a volt államtitkár. Az által felsorolt példák alapján ebbe a kategóriába belefér a húsz kilométeren belül lakó EU-s tagállami állampolgár, aki akár lehet gázszerelő, építési nagyvállalkozó polgármester, szociálpedagógus kampányfőnök, műkörmös, tetőfedő, vagy rongykereskedő is.
A kormány szerint csak „földművesek” szerezhetnek földet, de a földművesek listájára fel lehetett kerülni egy gyorstalpalón végzett aranykalászos gazda tanfolyammal is. A vitákban a kormányzat azzal akarja elütni a földkoncentrációról szóló érveket, hogy „kicsike kis, elszórt földdarabokról” van csupán szó.
Az Ángyán jelentés kimutatja, hogy a földterület több mint 80%-át, a három hektár fölötti földrészletek alkotják, melyeknek az átlagos mérete 35 hektár. Az az állandó védekezés a kormány részéről, hogy az árveréseken a föld „nem a nagybirtokok, hanem a családi gazdaságok” kezébe kerül. Ángyán szerint viszont a licitálással történő értékesítés esetén a tőkeerő dönti el, ki viszi el a földeket, és a tőkeerő tekintetében a nagybirtokosok vannak behozhatatlan előnyben. A program szlogenje is rosszat jósol a volt államtitkár szerint:
A program, amely 70 évvel ezelőtt is „a föld azé, aki megműveli” politikai szólammal indult és termelői magántulajdont ígért, a földmagántulajdon teljes felszámolásába és az államszocializmus téeszvilágába torkollott.
Számos olyan részletét is megvilágítja Ángyán a földárveréseknek, amelyek azt az alaptézisét támasztják alá, hogy tőkés érdekcsoportok a fő nyertesei az árveréseknek. Az egyik ilyen fontos részlet a földbérletek díjemelésének az ügye, aminek a Fidesz kétszer is nekifutott a parlamentben. Ángyán szerint nem véletlenül nem zavarta a baráti köröknek rendkívül kedvező feltételekkel bérbe adott állami földek ügye a kormányt, amíg a bérleti díjak a közös állami kasszákba folytak be. Viszont amikor már a magánzsebekbe folyna a pénz, gyorsan lépniük kellett.
A nagybirtokok rendszerének kialakulását segíti elő az is, hogy csupán egyéni szinten van limit a földtulajdon maximumára (300 hektár), és nincsen családon, érdekeltségen vagy településen belüli összeszámítási kötelezettség és ezzel közös földterületi illetve birtokmaximum. A kis és közepes méretű családi gazdaságok társadalmi hasznossága mellett lándzsát törő szakember szerint, a kormányzat által létrehozandó mintagazdaságok csak a nagybirtokok számára lehetnek minták.
Végső következtetésként azt vonja le Ángyán, hogy vissza kell szereznünk a közösségek államát, vissza kell helyezni erkölcsi talapzatára, és ismét a közjó valamint közös emberi értékeink védelme szolgálatába kell állítanunk az államot.
Vágó Gábor
Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló Átlátszó Támogató Kártyát!
Havonta csak egy ezres: már csak 872 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!