Földmutyi Mányon: szüret előtt tessékelik ki a gazdát, jöhetnek a fidesz-közeliek

barack

Gyümölcsösökre is vonatkozik az oligarchabarát földhasználati-rendszer – így is összefoglalható egy Mány-környéki gazdálkodó család kálváriája. A hosszú évek óta általuk gondozott állami kajszibarackosban már mások szüretelték a legkevesebb ötven millió forint értékűre taksált termést. Az új földhasználók egyike a Fidesz Komárom-Esztergom megyei közgyűlési képviselője, agrárkamarai és gazdakörös fejes. A kitúrt gazdák nem hagyták annyiban: bírósághoz, rendőrséghez fordultak, mígnem a minap – nyilván a véletlen műve – megjelent cégüknél az élelmiszerbiztonsági hatóság.

 

 

Alig pár napja, hogy megjelentek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei a piliscsabai székhelyű Idared Kft. Mány-felsőörspusztai telepén. A tulajdonos nem volt jelen az akciónál, alkalmazottja elmondásából tudja, hogy a helyszínen nem állapítottak meg jogsértést.

Schnaider László, a családi vállalkozás társtulajdonosa mégsem örül, mint az Átlátszónak elmondta, természetesen a szabályokat betartva működnek. De „aki meg akarja verni a kutyáját, a sivatagban is talál botot”.

Nem feltétlenül kell feketeöves paranoiásnak lenni ahhoz, hogy felmerüljön, adódhat összefüggés a Nébih látogatása és Schnaideréknek a hatóságokkal vívott szélmalomharca között. A gazdák úgy tudják, nem rutinszerű és nem is a környék gazdálkodóit általában érintő vizsgálat zajlott, hanem kifejezetten cégük volt a célkeresztben, az Átlátszó írásban kérdezte a Nébih-et a részletekről, ahol azt válaszolták, „közérdekű bejelentésre” léptek.

A Zsámbéki-medencében ismert agrárgazdálkodó család – Schnaider László korábban Herceghalom független polgármestere volt, bátyja, Schnaider Rudolf pedig a helyi állami gazdaságot vezette a kilencvenes évek közepéig – évtizedek óta termeszt gyümölcsöt állami tulajdonú ingatlanokon, az utóbbi időben azonban Fidesz-közeli vállalkozók vehették át a földek egy részét. A cégeiket kalkulációik szerint csaknem százmillió forinttal megkárosító döntés ellen Schnaiderék polgári pert indítottak, büntetőfeljelentést tettek, miközben az állami földeket kezelő Nemzeti Földalap (NFA) is hasonlóval fenyegetőzik ellenük.

Termőföldmutyiügyben a környék: Fejér megye Pest megyével határos része számtalanszor megjárta a médiát, ezek alapján egy homokozóvödörnyi termőterület művelése mögött is Orbán Viktor miniszterelnök milliárdossá lett barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester áldása sejlik fel.

Az Átlátszó fontosabb cikkei Mészáros Lőrincről és a földmutyikról:

Új földesúr Göbölpusztán: “Itt minden Mészáros Lőrincé”

“Szarok rá hogy más mit mond” – Mészáros Lőrinc vs Ferenczi Krisztina, videóinterjú

A jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye – így vagyonosodott Mészáros Lőrinc

Mészáros Lőrinc cége építkezik a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén

Fazekas tanácsadójának családja és a kunok taroltak a hortobágyi földbérlet-pályázatokon

Gazdaságaik felszámolására készülnek a legelők nélkül maradt, kisemmizett gazdák a Hortobágyon

Eddig azonban gyümölcsös-mutyiról nem szóltak a hírek – talán mert az ágazat speciális: jellemzően nem hosszú távra, hanem évenkénti megállapodással, és legalábbis Mányban, nem is pályázat útján engedi át az állam a használatot.

Hogy mennyire gondos gazda az állam, Mány-Felsőörspusztán hamar eldönthető. A gazdaság központjától, egy szép, száz éves kúriától párszáz méterre két gyümölcsös fekszik, földút választja el őket. A kajszis gondozott, takaros, az átelleni őszibarackost ellenben méteres gaz veri, a fák kiszáradtak, elvétve gyümölcs is látható némelyiken, de kukacos, kemény, ehetetlen.

A két ültetvényt egyszerre telepítették. A kajszisért – amit Schnaiderék gondoztak tavalyig – és a barackosért ugyanannyi használati díjat, évente hektáronként 38 ezer forintot szed a Nemzeti Földalap (NFA), amely láthatóan nem igazán néz utána az őszibarack-ültetvény sorsának.

Utóbbi bérlője N. Z. G. a szomszédos, történetesen Orbán veje családja, Tiborczék birtokának is otthont adó Csabdiban él, s Budapesten működtet állatgyógyászati vállalkozásokat, helyi hírek szerint kimondottan jó viszonyt ápol a közeli Felcsútot vezető Mészárossal.

Doktor N. Z. G. néven politikust is találni Csabdiban: az illető 2014-ig Fidesz-színekben volt a települési képviselőtestület tagja, indult a tavalyi választásokon is, de nem sikerült megújítania mandátumát.

Az alig több mint ezres lélekszámú faluban kevés az esély a véletlen névazonosságra, de felellhető források az egyezést sem erősítették meg csak a valószínűség szintjén – az ellenben az állatorvos-gazda Facebook-profilján is látszik, hogy a NER feltétlen híve az állami földhasználó.

Ángyán József, a Fidesztől éppen a földmutyik miatt eltávolodott volt földművelési államtitkár jelentéseiben mindenesetre előkelő helyen szerepel N. doktor, mint aki 51 hektár föld bérletét nyerte el Bicske környékén.

A gyümölcsösök Zsámbék és Szomor között, Mány külterületén találhatóak. A szomszéd birtokos a Tiborcz-család. A Schnaiderék által művelt kajszis – akárcsak az állatorvos által unortodox módon megművelt őszibarackos – valaha a Schnaider Rudolf által vezetett Pilishegyi Állami Gazdasághoz tartozott, amely összesen mintegy 500 hektáron termesztett gyümölcsöt.

A gazdaság földjeinek használata részben a Felsőörs Fruct Kft.-hez került, amely azonban a kétezres évek közepére csődbe ment, s felhagyott a műveléssel, jelenleg felszámolás alatt áll.

A bedőlt kft 18 hektáros sárgabarackosát Schnaiderék vették gondozásba – kezdetben kvázi önszorgalomból: cégüknek tulajdona volt a Felsőörs Fruct-ban, ismerték az adottságokat, s bíztak benne, hogy újra termőre fordítják a két éve elhanyagolt, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakvéleménye szerint szakszóval „10 százalékos beállottságú” (a korának megfelelőhöz képest tíz százalékos fejlettségű) ültetvényt.

Ez csaknem öt év alatt, 2011-re sikerült – ekkor már hivatalosan is cégük, a Pilishegyi Mezőgazdasági Kft. volt a terület használója. A szerződések egy évre, október közepéig szóltak, a Pilishegyi Mg. Kft. és az NFA minden tavasszal, visszamenőleges hatállyal kötött újat, a kft évente 670 ezer forintot fizetett a használatért.

Mivel a megállapodások lejáratkori elszámolásról szóltak, Schnaiderék nem érezték különösebben kockázatosnak mintegy hozomra elvégezni az őszi munkálatokat (metszést, permetezést, talajművelést) a betakarítás után – el persze nem számolt velük soha az NFA, de ez nem is volt gond, lévén a következő évben rendre megújították a szerződést.

Csakhogy az idén márciusban munkásai figyelmeztették Schnaideréket: „Magánterület, belépni tilos” feliratú tábla került ki a kajszisra. Telefonon kértek tájékoztatást az NFA Fejér megyei irodájától, ahol elmondásuk szerint mismásolt az illetékes: „úgy tudom, nem maguk nyerték a pályázatot” – de pályázat nem volt sem akkor, sem korábban.

Hivatalos értesítést azóta sem kaptak. Az őszi munkák költsége ugyanakkor 5,8 millió forintot tett ki a Pilishegyi Mg. Kft. számításai szerint, a majdani termés értékét pedig alsó hangon 50 millió forintra kalkulálták, lévén az időjárás viszontagságai, ellentétben más országrészekkel, szerencsésen elkerülték a jó klímájú Zsámbéki-medencét.

Mindenesetre kíváncsiak voltak, kinek ajándékozták ezt a szép summát.

Schnaiderék – történetesen az Átlátszó által működtetett KiMitTud oldalon – közérdekű adatigényléssel fordultak az NFA-hoz. Számos, például az új gazdákkal kötött szerződés részleteit firtató kérdésükre nem kaptak választ (ezek megszerzéséért pert indítottak), de azt megtudták: 18 hektár gyümölcsöst fele-fele arányban egy helyi gazdálkodó, illetve bizonyos Balogh Zoltán László használhatja.

Balogh mányi származású, de Esztergomban él, ott működtet ügyvédi irodát. A cégnyilvántartás szerint ott is lakik, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál – amelynek honlapja szerint tavaly egész évben 1,2 millió forint, idén első félévben 2,4 millió területalapú támogatást kapott – nyilvántartott címe ugyanakkor mányi, az ellentmondásra pár napja Gőgös Zoltán, az MSZP alelnöke és agrár-szakpolitikusa is fölhívta a figyelmet közleményében.

Balogh pozícióhalmozó: a Fidesz Komárom-Esztergom megyei közgyűlési képviselője, a megyei agrárkamara elnöke, országos kamarai etikai bizottsági elnök, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (Magosz) megyei elnöke, a református egyház tatai egyházmegyéjének jogtanácsosa.

Az ötvenes éveinek végén járó, karrierjét az esztergomi városi tanács végrehajtó bizottságában kezdő jogászt ugyanakkor még esztergomi fideszes forrásaink sem ismerik alaposan – a hiányt úgy indokolják, hogy Balogh a harcias Fidesz-szövetséges Magosz révén került a politikába.

Balogh, akit telefonon értünk el, nem mulasztotta el közölni, hogy éppen az Országházban tartózkodik. A mányi barackossal kapcsolatos kérdésünkre annyit mondott, hogy ő nem bérel és haszonbérletbe sem vett semmilyen állami ingatlant, bár „valamilyen módon használ” ilyen földet – ismerte el.

A részletekre vonatkozó kérdéseinket kérésére elküldtük neki írásban, de egyelőre nem válaszolt.

Amúgy pedig igazat beszélt: valóban nem bérel földet az NFA-tól, a gyümölcsöst ugyanis megbízási szerződés alapján használja. Több ez céltalan paragrafuscsavargatásnál: amennyiben ugyanis haszonbérletbe vette volna a területet, úgy az előző haszonbérlőt, a Schnaiderék-féle Pilishegyi Mg. Kft.-t az elővásárláshoz hasonlatos úgynevezett előhaszonbérlet illette volna meg, amivel – mint a gazda most elmondta – a cég élt is volna.

A Pilishegyi Mg. Kft. pontosan erre hivatkozva perelte be az NFA-t: értelmezésük szerint tartalmát tekintve már az ő megbízási szerződésük is valójában haszonbérlet volt, hiszen, ahogy azt a Ptk. leírja, „hasznot hajtó dolog időleges használatára, hasznai szedésére” vonatkozott.

Márpedig haszonbérlet esetén előhaszonbérleti jog illeti meg a korábbi haszonbérlőt, azaz a Pilishegyi Mg. Kft.-t, mint olyan céget, amelynek üzemközpontja legalább három éve az érintett településen működik.

A keresetben nem kérnek pénzt – bár ennek jogát fenntartják -, de jelzik: a gyümölcsösben hét éven keresztül kizárólag általuk elvégzett munka eredményeként az ültetvényt a Pilishegyi Mg. Kft. tulajdonának tekintik, a forgalmi értéket a szakértő 2012-ben 62,5 millió forintban állapította meg.

Aki szerint ez túlzás, annak Schnaider azt javasolja, nézze meg alaposan az átellenben lévő gondozatlan őszibarackost.

Félő ugyanakkor, hogy a kajszisra is hasonló sors vár – a gazda legalábbis szomorúan mutatta a beteg, a hőségben kiszáradt fákat, amelyek a szépen gondozott sorokat immár itt is, ott is elcsúfítják. Állítja, s fotókat mutat mondandója alátámasztására, tavaszi levonulásukkor még egyetlen beteg fa sem volt az állományban – erre vonatkozóan is kérdeztük Baloghot, egyelőre várjuk a válaszát.

A baj nem jár egyedül Mányban sem. Az NFA eközben, ráadásul éppen az őszibarack-szüret kezdetekor kitessékelte Schnaiderék másik cégét, az Idaredet a valahai állami gazdasági gyümölcsös egyéb területeiről, ahol a cég őszibarackot és almát termeszt 2000 óta, még az NFA-előd ÁPV Zrt.-vel kötött szerződés alapján.

Csakhogy ez a megállapodás formailag is haszonbérletről szól, így az Idaredtől bonyolultabbnak tűnik megszabadulni, mint a megbízási szerződéssel kistafírozott Pilishegyi Mg. Kft.-től.

A budapesti NFA-központban készült levél szerint az Idared használati jogát valamiféle stiklivel jegyezték be a földhivatalban – az NFA levele utal arra, hogy felvetődhet akár a Btk. szerinti „hamis magánokirat felhasználása miatti felelősség kérdése”.

Mindezen felül 10,2 millió forintot követel az NFA az Idaredtől a „jogcím nélküli használat” ellentételezéséért.

Az Idared azonban máig nem vonult ki Felsőörspusztáról, s Schnaider szerint nem is tervez: nála ugyanis, ellentétben az NFA archívumával, megvannak azok a papírok, amelyek szerinte legalizálják a tevékenységüket.

Voltaképpen az eredeti szerződés mellékletéről van szó: e szerint a gyümölcsösként besorolt földek használati ideje a cég által telepített gyümölcsfák leírási ideje – az almásé 2029, az őszibarackosé 2021 eleje.

Az Átlátszó birtokában lévő levelezés szerint Schnaider már 2011-ben írásban kérte az NFA-t, hogy vezesse át a melléklet aktuális változásait – vagyis az NFA-ban, ha máskor nem, akkor feltűnhetett, hogy az Idared használja a gyümölcsösöket. Hogy mégis most lett sürgető a kérdés, Schnaider szerint összefügg a Balogh-féle szerződés megtámadásával – jól látja vagy sem, tény: pár nappal az NFA-levél kézhez vétele után kopogtatott a cégnél a Nébih.

A Nébih most azt közölte az Átlátszóval: elsősorban növényvédőszer-maradékot kerestek, de a mintákat rendben lévőnek találták. „A termelőnél vett őszibarack mintákban a laboratóriumi vizsgálatok elsősorban gombölő hatóanyagokat mutattak ki jóval a megengedett határérték alatti mennyiségben” – írták. Schnaiderék azonban nem lélegezhetnek föl, mivel „a termelő növényvédelmi tevékenységének ellenőrzése jelenleg is tart, mivel a cég több telephellyel rendelkezik”.

A titokzatos „közérdekű bejelentés” is arra enged következtetni, a nyugalom szigetének látszó Felsőörspusztán forrnak az indulatok, még a látszólag azonos érdekű felek között sem teljes az összhang.

Helyi forrásaink szerint egy távolabbi, szintén állami föld birtoklásáért akár egymásnak is feszülhet a két Fidesz-közeli gazda, Balogh és N. doktor, s úgy tudni, kamara és Magosz ide vagy oda, a Mészáros-ismerős állatorvosnak áll a zászló.

Rádi Antónia

Videó: Victora Zsolt / atlatszo.hu

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1077 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

4000__ani_6