Új szereposztás a felsőoktatásban: Professzor Pityke őrmester és a Párt

A kormányzat az egyetemek tetejére ültetett, minisztérium által uralt ellenőrző szerv, az ún. konzisztóriumok bevezetésével hamarosan betetőzi eddigi hatalmi törekvéseit, és a „felsőoktatási intézmények fölötti totális” uralmat épít ki. A kormányzati ellenőrzés megvalósításának mintapéldájává a janicsárképzésre gründolt Nemzeti Közszolgálati Egyetem vált, amely mára lényegében kikerült a felsőoktatási rendszerből, hiszen már egységbe forrt kormány és kiképzőhelye.

Korábbi cikkeink a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről

Megszűnnek a nemzetközi szakok – kivéve a Nemzeti Janicsárképző Egyetemen

A közszolgálati egyetem privilégiumai I.

Nagy-Magyarországgal fogadjuk a szomszédos szövetségeseinket a Közszolgálati Egyetemen

Alaptalanul fenyeget a Közszolgálati Egyetem

Ingyen ettünk 5000 forintos ebédet a Közszolgálati Egyetemen

Fizetőssé tenné a diákversenyt a Közszolgálati Egyetem

Mindenkinek Lumiája van a közszolgálati egyetemen

Itt az idő feltenni a kérdést, hogyan juthattunk idáig, hogyan nézhették a felsőoktatás szereplői tétlenül a történéseket, miért asszisztáltak a változásokhoz a médiában is megnyilvánuló zavaros beszédű egyetemi vezetők. Az is kérdés, mit lehet ma tenni, az egyetemi autonómia romjait kell-e óvni, vagy reális-e célul kitűzni az autonómia várának újjáépítését.

Ez leginkább attól függ, mennyien szólalnak meg. Aki hallgat – legfőképpen, aki vezetőként hallgat – nevét, intézményét is adja a változásokhoz. Kérdés, lesz-e elég erő annak a kormányzati stratégiának az útjába állni, mely abban utazik, hogy sunyi módon a vizsgaidőszaktól a nyári szünetig nyúló lusta időszakban vigye be utolsó mélyütését az egyetemeknek.

Az egyetemek, illetve karok önvédelmi reflexek jeleit mutatják, amikor egy-egy szakjuk, épületük veszélybe kerül. E reflexmozgások még akkor is örvendetesek, ha úgy tűnik, hosszú az az út, ami a szakok, a karok és az egyetemek közötti szolidaritás megteremtéséhez vezet.

Talán reményt ad az is, hogy eljutottunk addig a pontig, amikor forradalmi sasfészeknek még madártávlatból nézve sem nevezhető jogi egyetemek dékánjai is megszólaltak, ha még nem is követelnek, de legalább már kérnek. A kormányablakig vezető sorba beállva kérik az NKE-t újabb, az államtudomány területén is monopóliumhoz juttató törvényjavaslat visszavonását.

Hogy mit veszíthetnek még az egyetemek, aligha lehet az NKE példájánál jobban szemléltetni. A kormányzat e felsőoktatási intézmény esetében azt a gyakorlatot folytatja, hogy jogszabályokkal monopolizál meglévő, illetve hoz létre számára új szakokat, megtiltva, hogy azt más, akár magánegyetemek indíthassák, s kivonva azokat a tudományos testületek kontrolja alól (nyilván összhangban a Palkovics-féle felsőoktatási koncepció versenyt hangsúlyozó felfogásával).

Az intézmény messze került attól, amit a demokratikus jogállamokban egyetem alatt értenek. Az NKE a Nemzeti Együttműködés Rendszerét (NER), az új, illiberális állam lényegét képezi le.

Nézzük, milyen örökségre épít az überegyetem. Az NKE öndefiníciója szerint szellemi elődjének a magyarországi katonai felsőoktatás 1945 előtti múltjához kötődő hadiakadémiáját, a Ludovikát tekinti. Ez az önmeghatározás az intézmény képzési profilját csak részben fedi, hiszen az NKE a katonai és rendészeti felsőoktatási reform mellett most válik államtudományi intézménnyé.

Az NKE államtudományi képzésről vallott koncepciója és kiépítése az államszocialista diktatúra örökségével is rokon. Az államtudományi képzést az egykor a tanácsi szakemberképzés intézményeként létrejött Államigazgatási Főiskola utódjára, az NKE-hez az intézmény gründolásakor csatolt Közigazgatás-tudományi Karra építik.

De a kialakított államtudományi portfolió hajaz az egykori Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemre, közkeletűbb nevén a Foxi Maxira is. Úgy tűnik, az állam társadalmi szerepe vizsgálatának régi-új korszaka jön. A magyarországi diktatúrák, mind a Horthy-, mind az államszocialista korszak szellemi örökségével rokon történeti örökség, egy igazi diktatúramix jelenik meg NER-ben, és ezt képviseli az NKE is.

Egy kormányhatározatban [1602/2014. (XI.4.)] született meg a kormánynak az a döntése, hogy az államreform részeként Államtudományi Egyetemmé alakul át az NKE, az Államreform Bizottság elnöke pedig Patyi András, az egyetem rektora lett. A bizottság eredményesen működött, időközben megalakult az NKE-n az Államtudományi Intézet (ÁTI),

„mely az államtudományok területén végez kutatásokat, a meglévő és az újonnan előállított eredményeket szintetizálja, integrálja.” 

Az intézet kutatóműhelyei között van a Jó Állam Kutatóműhely, mely a jó állam mérhetőségéről szóló egyik jelentésében így ír:

„Magyarország 2010 utáni története jól példázza, hogy pozitív társadalmi és gazdasági hatást produkáló, újszerű kormányzati eszközök csak nyitott és dogmáktól mentes kor­mányzati filozófiák, közpolitikai és közgazdasági iskolák számára lesznek érthetőek és értelmezhetőek.”

Közel tehát az új tudományosság, ami szakít a hanyatló nyugat dogmáival, és a jó államot (a NER-t) mérhetővé teszi. A tudományos kutatások meghozták gyümölcsüket: jelenleg a parlament előtt az osztatlan kisdoktori címmel záruló államtudományi képzés létrehozásának terve, mely képzés kizárólag az NKE-n folyhat.

Hogy mi a vég, ami felé a felsőoktatás masírozik, az jó szemléltethető azon, ahogy a párt és az egyetem egymásra találása megjelenik a nyilvánosság előtt. Az egyiptomi államelnök látogatása kapcsán TGM úgy fogalmazott, hogy az elnökhöz hasonló olyan figurákat Európában, aki „szép rendszeresen veti börtönbe és végezteti ki politikai ellenfeleit”, általában „zavart hallgatással szokták üdvözölni”.

A miniszterelnökünk ilyen skrupulusokkal nem rendelkezik: Abdel-Fattah Al-Sisi egyiptomi államfővel találkozva arról beszélt, hogy „nem kell ódzkodni a katonai vezetőktől”, az NKE rektora(!) pedig a „hadtudományok területén” végzett munkája miatt tiszteletbeli doktori címmel jutalmazza az egyiptomi elnököt.

Úgy tűnik, a rektor hadtudomány alatt a gyakorlatban űzött katonai tevékenységet érti. A nyilatkozatok alapján olykor nehéz eldönteni, hogy ki a kormány és ki az egyetem vezetője, olyannyira együtt lép a két személy. Már azon sem lepődnénk meg, ha a halálbüntetés visszaállításáról szóló diskurzusba közösen kérnék fel közreműködésre a téma szakértőjeként az egyiptomi elnököt.

Majtényi Balázs

A szerző a Ne szűnjön meg az ELTE TáTK – Veszélyben vannak az egyetemeink Facebook-csoport tagja.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.