Magyarország GDP-jének egyharmada Budapesten koncentrálódik
Diagramon az Európai Unió régióinak gazdasági ereje. Budapest az EU-s átlagnál jobban teljesít, de Nógrád megye GDP-je az uniós átlag ötöde.
Az Átlátszó több mint tíz éve követi a közpénz nyomát, hiszen tudjuk: közpénz nem vész el, csak átalakul. Hogy mivé? Jobb esetben megfelelő egészségügyi ellátássá, minőségi oktatássá, tükörsima utakká. Rosszabb esetben pedig különböző oligarchák, kormányközeli cégek, átláthatatlan alapítványok, rokonok vagyonává. Most egy egyszerű videóval mutatjuk be a folyamatot.
Az adófizetők (lakosok, cégek) által befizetett adó az államkasszába kerül – ez a közpénz. Ebből működteti a kormány a közintézményeket, így az állami iskolákat, kórházakat és hivatalokat, de ebből építik például az utakat is. Nem mindegy tehát, hogy a rendelkezésre álló vagyonból mennyi jut valójában közfeledatokra, és mennyi „téveszt célt”.
A beruházásokra, szolgáltatásokra és egyéb kiadásokra szánt közpénzt az állami szervezetek gyakran közbeszerzéseken keresztül költik el.
Ez éves szinten több ezer milliárd forintot jelent.
Ezekre a tenderekre többnyire bárki jelentkezhet, de az is előfordul, hogy olyan speciális feltételeket határoznak meg a kiírók, amelyek miatt csak bizonyos jelentkezők kaphatják meg a munkát. És az sem ritka, hogy már előre megvan, ki fogja nyerni az adott megbízást.
Ezt többek között irányított kiírásokkal, versenykorlátozó feltételekkel, szubjektív vagy aránytalan értékelési szempontokkal lehet elérni úgy, hogy a törvényesség látszata megmaradjon. Főként ez az oka annak, hogy viszonylag kevés eljárás indul közbeszerzési visszaélések miatt.
Az irányított, manipulált tenderekkel egyrészt elveszik a lehetőséget a nem bennfentes cégek – főként a kkv-k elől –, amelyek így nem jutnak megbízásokhoz. Másrészt a csókos vállalkozásokat olyan előnyös helyzetbe hozzák, hogy már akkor sincs értelme indulni ellenük, ha a verseny nyitott.
Vannak olyan kormányközeli vállalkozások, amelyek szinte mindig győznek az állami tendereken. Ezek a cégek az elmúlt években többmilliárdos profitot értek el, amit aztán a tulajdonosaik látványosan el is költöttek. Jachtoztak, magánrepülőztek, drága autókat, hatalmas ingatlanokat és luxusruhákat vettek belőle.
A cikk és a videó a Szabad Média pályázat keretében, az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely támogatásával készült. Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját. Címlapkép: Átlátszó/Rick Zsófi
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásDiagramon az Európai Unió régióinak gazdasági ereje. Budapest az EU-s átlagnál jobban teljesít, de Nógrád megye GDP-je az uniós átlag ötöde.
Példák a kínai oltás elleni narratíva magyar sajtóban való megjelenésére: interjú a kutatóorvossal, aki szerint hatékony és biztonságos a kínai vakcina.
Nem valószínű, hogy Kína rövid időn belül lerohanja Tajvant, de a lakosság ma nincs felkészülve egy esetleges támadásra, mondták az Átlátszónak a polgári védelemmel foglalkozó tajvani civil szervezet képviselői.
Bemutatjuk, hogy a nagyobb egyetemek kollégiumai milyen árakkal várják a hallgatókat, és milyen egyéb lehetőségek vannak a lakhatás terén.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!