Hiába az ársapka, négyszeres a profit az étolajgyártónál, de az exportáló húsosok, tejesek nyeresége is megugrott

Európa-rekorder a magyar élelmiszerinfláció, amit részben a kormány adóemelése, részben az alapanyagok, energiaárak emelkedése is hajt. A kormány már a versenyhivatalt is beveti a drágulás fékezésére, de vajon a gyártók mennyivel kerestek többet? 230 élelmiszeripari cég 2022-es beszámolóját néztük át, a hústermelőktől, feldolgozóktól kezdve az étolajgyártókon át a malomipar, a zöldség- és gyümölcsipar szereplőiig.

Egész Európában Magyarországon a legmagasabb az infláció, ezen belül pedig az élelmiszerárak emelkedése, a kormány álláspontja szerint azonban ezek okai nem a magyar gazdaságon belül keresendők. „Elsősorban a háború gazdasági hatásai és a fegyveres konfliktusra válaszként született brüsszeli szankciók lökték az egekbe a hazai fogyasztói árakat” – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón februárban. A magyar infláció azóta sem csökkent, sőt, sok szempontból rekorder Európában.

A kormány saját felelősségét még nem találta meg az áremelkedésben, a GVH-t viszont nem először veszi elő. A sajtdrágulás kapcsán a hatóság a tejeseket vizsgálta, majd megállapította, „Több vizsgált terméknél is látható, hogy a kiskereskedelmi bruttó árrés forintban mért növekedése magasabb volt az arányosan a vizsgált termékre jutó költségek emelkedésénél, így a kiskereskedők által a terméken realizált átlagos nyereség a 2019-es, 2020-as és 2021-es szinthez képest jelentősen megemelkedett 2022-re. Ugyanakkor az adott termék nagyon jelentős áremelkedését nem ez okozta, hiszen a kiskereskedelmi szereplők nyeresége a bruttó fogyasztói ár elenyésző részét tette csak ki, például a trappista sajt esetén a kiskereskedelmi szereplők átlagos nyeresége a bruttó fogyasztói ár mindössze 6,3%-a volt 2022-ben, miközben a termék fogyasztói ára 161%-kal emelkedett meg 2021-ről 2022-re”.

Pedig a kormány is ludas, a piacesprofit.hu korábbi cikke felidézi: „Az adók száma egyetlen nap alatt nem kevesebbel nőtt, mint 14-el. Kiskereskedőkre, bankokra, cégekre, légitársaságokra, gyógyszerforgalmazókra, energiaszolgáltatókra vetették ki. Nem kis tételekről van szó. Július 1-jétől például növelték a cukros üdítők, az energiaitalok, a sós snack-ek és az ízesített sörök adómértékét.”

De hogyan teljesítettek az élelmiszergyártó vállalkozások 2022-ben? Több lett a bevételük és a nyereségük? 230 élelmiszeripari cég 2022-es beszámolóját néztük át, olyanokét, amelyeknek a bevétele elérte a 1,5 milliárd forintot.

 

Az egyes szektorokat vizsgálva azt találtuk, hogy míg a húsipar bevétele 33 százalékkal nőtt, addig a nyeresége 27-tel, míg az étolajgyártók bevétele 41 százalékkal nőtt, a nyereség viszont az egyik szereplőnél négyszeres lett. A malom-, tészta-, kenyéripar bevételei 51 százalékkal nőttek, a nyereség itt is összességében háromszorosa az előző évinek. A vizsgált tejesek közül csak a nagyok teljesítettek jobban, a kicsiknél nem lettek kiugró eredmények. A grafikon a bevétel és nyereségváltozást mutatja.

 

A húsiparban a Pick Zrt. nyeresége csökkent, míg a liba- és kacsatenyésztőké jelentősen nőtt. Az eredményeket Raksó György agrárközgazdásszal elemeztük:

„Ezen ágazatok közül a malomipart leszámítva a többieknek nagyon erős export pozíciójuk van. Tehát valószínűleg az történt, hogy jelentős mennyiségben adtak el exportra is, ahol ugye szabad ár van. Tehát miután a nemzetközi árak nyersanyagárak is növekedtek, már a késztermékek ára is óriásit nőtt. Tavaly pedig gyenge volt a forint, ugye 415-420, ezért az exporton jelentős jövedelmet lehetett realizálni, függetlenül attól, hogy esetleg egy-egy termékük beleesett az ársapkába is. Például a sertéscomb, a húsiparban, aminek szintén jelentősen nőtt a jövedelme. A többi sertéshús rész is teljesen szabadáras volt, amin belföldön is már nagyon komoly nyereséget lehetett realizálni, ugyanis a vágósertés felvásárlási ára tavaly nagyon alacsony volt. Tehát a húsiparnak a 2022-es év végül is jó volt, mert a sertést nagyon olcsón be tudta szerezni, és rá tudta ültetni a tőkehúst és a feldolgozott húskészítményeket is erre az inflációs hullámra. Plusz nagyon jól húzott az exportpiac, tehát több összetevője van annak, hogy ezt a jövedelmet realizálni tudta.” – mondta.

A tejesek közül 20 céget vizsgáltunk. Kiugrónak számító profitot a SOLE-MiZo ZRt. és a TOLNATEJ Zrt. ért el. A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó SOLE beszámolója szerint az export 46 százalékkal nőtt. Raskó György szerint az, hogy csak ennyi cégnél ugrott meg a profit, azt mutatja, hogy a gyártók az ársapka miatt külföldről vettek nyers tejet, azon pedig nem lehet különösebb jövedelmet realizálni:

„A belföldi eladásaiban az UHT tejre vonatkozó hatósági ár hihetetlen veszteséget okozott azáltal, hogy többen is a magasabb zsírtartalmú tejet vásárolták az olcsósága miatt. Emiatt nekik alig maradt zsírjuk ahhoz, hogy sajtot, meg egyéb tejterméket készítsenek, azt külföldről kellett beszerezni, esetenként jóval drágábban, mint belföldről. Emiatt a tejipar nagyon nagy jövedelmet ezen az élelmiszer infláción maga számára nem tudott generálni.”

Az étolaj gyártók közül a Bunge Zrt. profitja kiugró, közel ötszörös lett. Raskó György úgy véli, itt előfordulhat az, hogy a Bunge behozta ukrán leányvállalatától az olcsóbb napraforgót, és abból lehetett komoly profitot realizálni.

„Magyarországon nagyon drága volt a napraforgómag, ezért azon olyan sok haszon nem lehetett, de élek a gyanúval, hogy behozott feldolgozatlan vagy nyers napraforgóolajat, és abból tudott ilyen jól kijönni. A margarin pedig amiatt, hogy a vaj ennyire megdrágult. Ugye, a margarin, az egy helyettesítő termék, tehát ennél nyilvánvaló, hogy annak az árát is nagyon jól felhúzta, ami szintén javította a jövedelmi pozícióját.”

Raskó az élelmiszer-infláció okáról is beszélt az Átlátszónak:

„Két irányból kell nézni, az egyik a nyersanyagpiac, tehát a termelői oldal. A világpiaci ármozgások miatt a másik is legalább ennyire fontos, hogy maga a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás is hihetetlen energiaigényes. És ugye az energiaszámlák akkorákat ugrottak, ami a korábbi időszakban szinte soha nem fordult elő. Ebből adódóan ez a két tétel, az energia és a nyersanyagár indította el az inflációt Európában, és ezt tetézték Magyarországon a kormány büntetőadói. A kiskereskedelmi különadó a maga 4 százalékával, ami forgalomarányosan rögtön 4 százalékkal megdobta az inflációt. Összetett dologról van szó: a gyenge forint a tavalyi magas élelmiszer inflációban ugyanúgy benne van, mint ezek a kormányzati intézkedések, az ársapka miatti veszteségeket pedig átháríthatták vagy beépíthették olyan termékek árába, amik szabad árasak, és az is plusz inflációt gerjesztett.”

A gyenge forint eredményét a Gyermelyi Zrt. beszámolóján keresztül mutatjuk be: a cég 2021-ben 27 milliárd forint bevétel mellett 1,3 milliárd forint nyereséget ért el. Az export 5,4 milliárd forint volt. Ez 2022-re 9,5 milliárd forintra nőtt, a nyereség pedig 2,9 milliárd forintra.

Az agrárközgazdász úgy látja, hogy az árstop kivezetésével a sertéscomb ára azonnal legalább kilónként 600 forinttal megugrik. A csirkemell ára szintén legalább 6-700 forinttal nő, a cukor rögtön a duplájára drágul. Az újabb ársokk miatt pedig a kiskereskedelmi forgalom tovább fog zuhanni.

Szöveg: Segesvári Csaba — Adatvizualizáció: Szabó Krisztián

Címlapfotó: Segesvári Csaba / Átlátszó