Ezek voltak az Átlátszó legfontosabb adatigényléses történetei az elmúlt évben

Az előző évekhez hasonlóan 2018-ban is rengeteg különböző témában és hivatalhoz adtunk be közadatigényléseket, és nagy port felverő információkat sikerült így nyilvánosságra hoznunk. Bizonyos esetekben az elmúlt évben is pereskednünk kellett a közérdekű adatokért, sőt, ismét előfordult, hogy a jogerősen megnyert per után feljelentést is kellett tennünk, hogy a pervesztes állami szervezet kiadja a kért információkat. 2018-ban minden eddiginél többször fizettettek velünk költségtérítést közérdekű adatokért, amelyeket a biztonság kedvéért néha el is homályosítottak. Összegyűjtöttük az idei legfontosabb adatigényléses történeteinket.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Év végi támogatási kampány

1. A CÖF 508 milliós MVM-támogatása

Közadatigénylés segítségével húztuk ki az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt.-ből (MVM), hogy 508 millió forinttal támogatták a CÖF-öt, a Fidesz kedvenc civil szervezetét. A támogatás részleteiért bepereltük az MVM-et, és 2017-ben elsőfokon, 2018-ban pedig jogerősen is megnyertük a pert. Az állami vállalatnak ki kellett adnia, hogy milyen támogatási kérelmet nyújtott be a CÖF, mi alapján döntöttek a támogatásról, és mi áll a támogatási szerződésben.

Végül egyik megkapott iratból sem derült ki arról semmi, hogy miért érezte fontosnak egy állami vállalat a kormányközeli civil szervezet szponzorálását. Ráadásul sem a CÖF adománykérő levelében, sem az MVM-mel kötött támogatási szerződésben nincs szó “a táplálkozásbiológiailag korszerű komplettált ételekről”, holott a félmilliárdos támogatás nyilvánosságra kerülése után ezzel takarózott Csizmadia László, a CÖF vezetője.

Megkaptuk az MVM-től a CÖF-támogatás iratait, a „közgondolkodás javítására” utaltak 508 milliót

Áprilisban pert nyertünk az MVM ellen, a bíróság jogerős ítélete szerint az állami vállalatnak ki kell adnia a CÖF-nek nyújtott 508 milliós támogatással kapcsolatos iratokat. Nemrég megkaptuk a dokumentumokat, amikben nyoma sincs a CÖF által emlegetett “komplettált ételeknek”, egyszerűen csak kértek és kaptak 508 millió forintot a “közgondolkodás javítására”.

A sztori itt nem ért véget, mert egy újabb adatigénylésben kikértük az MVM-től a CÖF által leadott beszámolót is, hogy megtudjuk, mire költötte az állami apanázst a Fidesz kedvenc civilszervezete. Az MVM ezt az iratot sem adta ki önként, ezért ismét bepereltük. Az állami vállalat végül meghátrált, és per nélkül kiadta az elszámolást. Abból pedig az derült ki, hogy a CÖF az 508 millió forintból 433 milliót négy rövid imázsvideóra költött, és a Brüsszel elleni brüsszeli tüntetést is az MVM-támogatásból fizették.

A brüsszeli tüntetést is az MVM szponzorálta – 7 millió forintból demonstrált a CÖF az EP előtt

Tavaly áprilisban a CÖF a CEU miatt demonstrált Brüsszelben az Európai Unió és Soros György ellen, valamint Orbán Viktor mellett. Most kiderült, amit már eddig is sejtettünk, hogy a tüntetés költségeit is az MVM-től kapott támogatásból fedezte a Fidesz kedvenc civil szervezete. Közel 7 millió forintba került a cöfösök kiutazása, étkezése és hollandiai szállása.

2. OLAF-levelek az Elios-ügyben

2010 és 2016 között az Elios Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) több mint 30 magyarországi település közvilágítását korszerűsítette. A legtöbb megbízást EU-s támogatásból finanszírozták az önkormányzatok, de volt olyan település is, ahol bankhitelt vettek fel erre a célra.

Az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) két éve kezdte vizsgálni az uniós forrásból finanszírozott Elios-projekteket, és 2018 elején derült ki, hogy a feltárt visszásságokat tartalmazó jelentését vádemelési javaslattal továbbította a magyar ügyészséghez.

2018 februárjában az Elios-botrányban érintett településektől közadatigénylésben kértük ki azt a levelet, amelyet az OLAF-tól kaptak az uniós vizsgálat során feltárt tényekről. Mindössze 8 levelet kaptunk meg a 28-ból, ezeket közzé is tettük. Néhány önkormányzat a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem küldte meg az iratot, többen azt válaszolták, hogy megkérdezik az OLAF-tól, hogy kiadhatják-e nekünk a dokumentumot, 9 település pedig semmit nem válaszolt az adatigénylésünkre.

28-ból 8 OLAF-levelet adtak ki nekünk az Elios-ügyben érintett települések, 9 település nem is válaszolt

Az Átlátszó adatigénylését Szekszárd az OLAF-ra hivatkozva megtagadta, Jászberény, Szolnok és Zalaegerszeg pedig azt válaszolta, hogy megkérdezik Polt Pétertől, hogy kiadhatják-e az EU csalás elleni hivatalától kapott levelet a települések közvilágítási projektjeinek vizsgálatáról. Kilenc település semmit nem válaszolt az adatigénylésünkre.

A megkapott OLAF-leveleket cikksorozatban hoztuk nyilvánosságra, és a nyolc iratból tökéletesen kirajzolódott, hogy mit találtak problémásnak az uniós ellenőrök, mert a pályázatok egy kaptafára készültek.

Az OLAF főbb megállapításai szerint a települések EU-s pályázatát felülről irányította az uniós támogatásokat elosztó kormányzati szerv, személyi összefonódások voltak a települések pályázatait író cégek és a közvilágítás korszerűsítését végző magáncég, az Elios között, emellett több esetben problémásnak találták az Elios által elnyert közbeszerzési eljárásokat is.

Az OLAF-levelek fontos megállapítása volt, hogy a kifogásolt projektek idején Orbán Viktor miniszterelnök veje az Elios vezetője és/vagy tulajdonosa volt.

Azonban hiába állapította meg az Európai Unió csalás elleni hivatala, hogy Tiborcz István miniszterelnöki vő egykori cége súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat uniós finanszírozású projektben. A magyar hatóságok ímmel-ámmal nyomozni kezdtek az ügyben, de a Nemzeti Nyomozó Iroda senkit nem hallgatott ki, és végül “bűncselekmény hiányában” megszüntették az Eliossal kapcsolatos nyomozást.

Az EU azonban várhatóan a magyar nyomozás eredményétől függetlenül ragaszkodni fog több mint 40 millió eurós támogatás visszafizettetéséhez, vagyis az ügy több tízmilliárd forintba kerülhet a magyar adófizetőknek.

A rendőrség nem talált felelőst, Tiborczék helyett a magyar adófizetők bűnhődnek az Elios-ügyben

Hiába állapította meg az EU csalás elleni hivatala (OLAF), hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat uniós finanszírozású projektben, a magyar nyomozó hatóságok megszüntették a nyomozást az ügyben.

3. TAO-támogatások kormánykedvenc focicsapatoknak

2017 márciusában jogerősen pert nyert a Transparency International (TI) két minisztériummal, az EMMI-vel és az NGM-mel szemben. Az ítélet értelmében a minisztériumoknak ki kell adniuk, hogy melyik sportszervezetek mely támogatási időszakokban mely támogatóktól pontosan mekkora összegű támogatásban részesültek.

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány és a minisztériumok fellebbezése után a Kúrián 2017 októberében és novemberében megszületett a végleges, megfellebbezhetetlen döntés.

Az Átlátszó egyik szerzője a Kúria döntése után, 2018 januárjában közvetlenül az Magyar Labdarúgó Szövetséghez (MLSZ) adott be közérdekű adatigénylést, amelyben a sportegyesületek és a gazdasági társaságok közötti, 2011 és 2017 között született TAO-igazolásokat (cégnév, összeg, időpont, támogatást kapó sportegyesület neve) kérte kiadni.

Az MLSZ azt válaszolta, hogy a 30 ezer támogatási igazolás feldolgozása 90 napot vesz igénybe, és ezért fizessünk 2,5 millió forintot anyag- és munkaerőköltségre.

Ezután leszűkítettük az adatmennyiséget csapatok és időtartam tekintetében is. Csak a 2015-2016-2017-es évre vonatkozóan, és csak a NER erős embereinek kezében lévő focicsapatok (Felcsút, Fradi, Kisvárda, Mezőkövesd, Videoton) TAO-igazolásait kértük.

Erre már nem is reagáltak, ezért bepereltük az MLSZ-t. A bíróságra már nem kellett elmennünk, mert a szövetség ezután kiadta az általunk kért adatokat.

Júliusban hoztuk nyilvánosságra, hogy az elmúlt három évben mely cégeken keresztül dőlt a közpénz a Felcsút, a Fradi, a Kisvárda, a Mezőkövesd, és a Videoton kasszájába. Az MLSZ-től kapott adatok alapján megírtuk, hogy Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Kuna Tibor és Orbán Győző cégei mellett az OTP, a MOL és a Telekom is nagy összegű TAO-támogatást adott ezeknek a kormánykedvenc focicsapatoknak.

Fidesz-közeli, állami, és multinacionális cégek öntik a TAO-pénzt a kormány kedvenc futballklubjaiba – itt vannak a nevek és a számok

Fél év alatt sikerült kiszednünk a Magyar Labdarúgó-szövetségből (MLSZ), hogy az elmúlt három évben melyik cégek nyújtottak TAO-támogatást egyes kormánykedvenc futballkluboknak. Most először kerül nyilvánosságra, mely cégeken keresztül dől a közpénz a Felcsút, a Fradi, a Kisvárda, a Mezőkövesd, és a Videoton kasszájába.

4. A felcsúti kisvasút utasszáma és költsége

Magyarország egyik örök témája a NER jelképévé vált felcsúti kisvasút. A felcsúti stadion és az alcsúti arborétum között közlekedő, 600 millió forintnyi EU-s támogatással épített kirándulóvonat, a fenállása óta csak nyeli a pénzt, pedig az uniós pályázatban fenntartható üzleti modellt ígértek.

Közadatigényléssel derítettük ki, hogy idén 8,2 millió forint veszteséget, 2016-os fennállása óta pedig már összesen 12,3 millió forint mínuszt hozott össze a miniszterelnök hobbivonata:

Továbbra is veszteséges, az elmúlt egy évben 10 napon járt utasok nélkül a felcsúti kisvasút

A 600 millió forint EU-s támogatásból épült kisvasút az elmúlt egy évben 8,2 millió forint veszteséget termelt. Pont kétszer annyit, mint a működése első 14 hónapjában. 2016-os indulása óta összesen már 12,3 millió forint mínuszt hozott össze a miniszterelnök hobbivonata.

5. Államilag finanszírozott propagandakampányok

Évek óta adatigénylésekben kérjük ki, szkennelt pdf-ekből bogarásszuk össze, és táblázatokban vezetjük, hogy mennyit költ a kormány különböző „tájékoztatási” kampányokra az adófizetők pénzéből.

Márciusban számoltunk be arról a Miniszterelnöki Kabinetirodától kapott adatok alapján, hogy az évindító, „Stop Soros!” jelmondatú kampány 2,5 milliárd forintba került. Emellett elment 252 millió a nyugdíjasok karácsonyi utalványa, bő 355 millió egy parlamenti határozat, és 676 millió a kormány eredményeinek reklámozására.

Két és félmilliárd forintot költött a kormány az idei első Stop Soros kampányra

Decemberben és januárban hat nagy reklámkampányt rendelt a Miniszterelnöki Kabinetiroda összesen 4 milliárd forint értékben. Ebből a legdrágább a Stop Soros kampány volt, amire rögtön az elején 2,46 milliárdért rendeltek hirdetéseket. Emellett elment 252 millió a nyugdíjasok karácsonyi utalványának, bő 355 millió egy parlamenti határozat, és 676 millió a kormány eredményeinek reklámozására.

Az áprilisi országgyűlési választás előtt a kormány csúcsra járatta a propganadagépezetet. Február elejétől április 8-ig több nagy állami kommunikációs kampány futott.  Bő 2 milliárd forint az ENSZ és a migránsok elleni hirdetésekre, 3 milliárd sikerpropagandára, 1 milliárd pedig a téli rezsicsökkentés reklámozására ment el.

A választás előtt 7 milliárd forintért tolta a propagandát a kormány az adófizetők pénzéből

Február elejétől április 8-ig több nagy állami kommunikációs kampány futott. Bő 2 milliárd forint az ENSZ és a migránsok elleni hirdetésekre, 3 milliárd sikerpropagandára, 1 milliárd pedig a téli rezsicsökkentés reklámozására ment el. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 26.400 forintot kért tőlünk az adatokért. Hosszú ideje nyomon követjük, hogy mennyit költ a kormány hirdetésekre.

Idén zárult le egy öt éve húzódó közadatigényléses ügyünk: 2013 óta próbáljuk kinyomozni, hogy mennyiért reklámozzák az Erzsébet-utalványokat, és februárban végre jogerősen megnyertük az ezzel kapcsolatos pert.

Az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. (EUF) azonban a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adta ki az adatokat, ezért büntetőfeljelentést tettünk a cég ellen a rendőrségen.

Ez megtette a hatását, az állami tulajdonú cég kiadta a kért adatokat, így nyilvánosságra került, hogy 2010 eleje és 2016 vége között mennyi közpénzt költöttek az Erzsébet-utalvány reklámozására, és milyen médiumok részesültek ebből.

1,7 milliárdért reklámozták az Erzsébet-utalványt az ATV-n 2010 és 2016 között

Használt a rendőrségi feljelentés: megküldte az Átlátszónak az állami tulajdonú Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt., hogy kiknél és mennyiért hirdetett 2010 és 2016 között. A jogerős bírósági ítélet nyomán kiadott adatok szerint ebben az időszakban az ATV-nél, az ECHO TV-nél, és a Magyar Időknél költötték el a legtöbb reklámpénzt, és további Fidesz-közeli médiavállalkozások is részesedtek a tortából.

Az adófizetők pénzéből finanszírozott propagandakampányokkal kapcsolatos adatigényléseink során megszerzett adatokból íródott cikkeink annyira népszerűek voltak, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda az elmúlt évben már nem csak költségtérítést kért az adatokért és a válaszadási határidőt értelmezte kreatívan, hanem egy új módszert is bevetettek a munkánk ellehetetlenítésére: egyre olvashatatlanabb adatokat küldtek.

Az elmúlt évben többször előfordult, hogy a felismerhetetlenségig eltorzított adatsorokat küldtek, és folyamatosan tökéletesítették a módszert: a legutóbbi adatszolgáltatásuk már nem csak optikai karakterfelismerő programokkal olvashatatlan, de emberi szemmel sem értelmezhető.

Rogán Antal minisztériuma ismét olvashatatlan tintapacákat küldött közérdekű adatok helyett

Szerettük volna megtudni, hogy melyik kormányközeli sajtótermékben mennyi pénzért jelentek meg a Sargentini-ellenes állami hirdetések, ezért kikértük az adatokat a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Rogán Antal minisztériuma másfél hónapig húzta a válaszadási határidőt, és 17.600 forint költségtérítést kért az adatokért, majd végül teljesen olvashatatlan dokumentumokat küldött.

Bár a kormány évek óta folyamatosan újabb és újabb akadályok felállításával próbálja megnehezíteni, hogy közérdekű adatigénylések útján derítsük ki, mire költik az adófizetők pénzét, az Átlátszó a jövő évben is legalább ennyi mindent igyekszik megtudni. Ha 2019-ben is szeretnél ilyen sztorikat olvasni, kérjük támogasd a munkánkat előfizetéssel és szja 1% felajánlásával!

Címlapfotó: Átlátszó / Tremmel Márk