A KSH 1,7 milliárdért vett tableteket a népszámláláshoz, de nem mondja meg, mi lesz a sorsuk
Az eszközök tárolása sem olcsó, 240 millió forintot fizettek érte.
A CÖF 508 milliós támogatása, a felcsúti kisvasút hatástanulmánya, a paksi tektonikus törésvonal eltitkolt földtani problémái, a kormányzati propagandakampányok költsége, és a vizes vb hárommilliárdos ugrótornya volt az öt legfontosabb téma, amiknek közadatigénylésekkel jártunk utána 2017-ben. Majdnem minden esetben költségtérítést kellett fizetnünk, és többször pereskedni kényszerültünk, hogy megkapjuk a kért adatokat.
Az Átlátszó indulása óta fontosnak tartja a közérdekű adatok nyilvánosságát, ezért is működteti a KiMitTud közadatigénylő rendszert, ahol bárki egyszerűen tud adatigénylést benyújtani az állam valamelyik csápjának.Munkánk során mi is rendszeresen használjuk a felületet, hogy közérdekű információkat szerezzünk, és a korábbi évekhez hasonlóan idén is bőven volt miről érdeklődnünk.
Tavaly a legnagyobb port felvert, adatigénylésből indult sztorink az volt, hogy egy Habony Árpád által gyakran látogatott lakásba adott kölcsön 10 értékes festményt a Szépművészeti Múzeum.
2017-ben annak lett a legnagyobb visszhangja, hogy a HVG információira alapozva közadatigénylés segítségével húztuk ki az MVM-ből, hogy 508 millió forinttal támogatták a CÖF-öt, a Fidesz kedvenc civil szervezetét. Ennek az ügynek még nincs vége, jelenleg is pereskedünk az MVM-mel és a CÖF-fel is.
Az elsőfokú ítélet szerint az MVM-nek ki kell adnia a támogatás odaítélésével kapcsolatos dokumentumokat, a CÖF-öt pedig arra kötelezte a bíróság, hogy adja ki az elmúlt hét évben jogi személyektől kapott támogatásainak listáját. Az ítéletek nem jogerősek, donor és pártfogolt valószínűleg fellebbezni fog ellenük, de a tapasztalatok szerint előbb-utóbb mindig minden kiderül.
Kapcsolódó cikkeink
Böjte Csaba alapítványának 850 ezer, a CÖF-nek 508 millió – itt az MVM-támogatottak teljes listája
Az egész évet kitöltő, folyamatos munkánk volt abban, hogy újabb és újabb adatigénylésekkel kiderítsük, mennyi pénzt szór el a kormány a propaganda-kampányokra. Legutóbb arról számoltunk be az így kapott adatok alapján, hogy júliustól októberig 4,9 milliárd forintot költött propagandára a kormány, szeptemberben pedig azt szedtük össze, hogy az első idei nemzeti konzultációt 7,2 milliárd forintért reklámozták.
Hamarosan jelentkezünk egy újabb cikkel a témában, de még egy kis türelmet kérünk. Jelenleg ugyanis még csak a bürokráciánál tartunk: a Miniszterelnöki Kabinetiroda – ahogy az idén szokásává vált – költségtérítést kért az igénylésünk teljesítéséért, válaszoltunk, hogy kifizetjük a 26.400 forintot, visszaküldtük kitöltve a számlázáshoz szükséges formanyomtatványt, és most várunk. Aztán fizetünk, majd átböngésszük a kapott szkennelt pdf-eket, és jövünk vissza.
Kapcsolódó cikkeink
Júliustól októberig 4,9 milliárd forintot költött propagandára a kormány
Az első idei nemzeti konzultációt 7,2 milliárd forintért reklámozta a kormány
3 milliárd forintot költött a kormány a propagandagépre a “Magyarország erősödik” kampányban
Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.
A tudományos kutatások eredményeit eltitkolták, mi viszont adatigényléssel megszereztük, és közreadtuk a paksi bővítés földrengésbiztonságával kapcsolatos legfrissebb földtani kutatások részletes adatait. Ez az ügy is folyamatban van még, a Paks2 projektcég továbbra is titkolja a már nyilvánosságra került földtani zárójelentést megalapozó szakági jelentéseket, ezért a NAIH-hoz fordultunk.
Kapcsolódó cikkeink
2017 nagy eseménye volt a nyári vizes vb, ami annyira világraszóló volt, hogy még novemberben is tudott drágulni. A kezdetektől nyomon követtük a kapcsolódó szerződéseket, és táblázatban vezettük a gyors ütemben 100 milliárd forint fölé növekvő költségeket.
Az egyik legkiugróbb tétel a Batthány-téren felállított óriás ugrótorony volt, amit nettó 3 milliárdért épített meg a WHB, az egyik manapság nagyon sikeres építőipari vállalkozás. Azt tudtuk, hogy a sportesemény után nemsokkal lebontott létesítmény ára úgy jött ki, hogy a talapzat került 2, és a többi része 1 milliárdba, de kíváncsiak voltunk a részletes költségekre, ezért közadatigénylésben kértük ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) a kapcsolódó dokumentumokat.
Fizetnünk ugyan nem, de várnunk kellett, az MNV ugyanis először meghosszabbította a válaszadási határidőt, majd személyes betekintésen mutatta meg az iratokat, és csak azt követően küldte meg őket. Így sikerült megtudnunk, hogy a felépítmény, a szűkebb értelemben vett torony még 180 millió forintot sem tett ki a 3 milliárdos összköltségből.
Kapcsolódó cikkünk
Mi került 3 milliárd forintba ezen az ugrótornyon? Kikértük, megkaptuk és bemutatjuk a szerződéseket
A NER egyik szimbóluma a miniszterelnök falujába épített kisvonat, amit idén az uniós ellenőrök is megcsodáltak. Tavaly kértük ki a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a felcsúti kisvasút EU-s pályázatát, amit az NGM nem adott ki, ezért pert indítottunk érte. Végül az első tárgyalás előtt néhány órával korábban átadta az iratokat a minisztérium.
Az így megkapott, Mészáros Lőrinc focialapítványa által írt 225 oldalas hatástanulmányból, amire az NGM 600 millió forintos EU-s támogatást ítélt meg a kisvasútnak, több érdekes dolog kiderült. Leginkább az, hogy már a kezdetektől tudták, hogy veszteséges lesz a felcsúti stadiontól az alcsúti arborétumig közlekedő kirándulóvonat. Továbbá azt is szerepel az iratokban, hogy a felcsúti polgármester egyik fő cége, a Mészáros és Mészáros Kft. a kivitelező Swietelsky alvállalkozójaként dolgozott a kisvasút építésén.
Kapcsolódó cikkünk
Kipereltük és közzétesszük a felcsúti kisvasút uniós pályázatát
A Top5 sztori mellett számtalan egyéb témában és ügyben nyújtottunk be az év során adatigényléseket. Néhány ezek közül már lezárult, néhány még folyamatban van. A teljesség igénye nélkül további öt példa:
71 országba küldte ki a kormány a 10 ezer forintos karácsonyi Erzsébet-utalványokat
Jogerősen pert nyertünk a Bírósági Végrehajtó Kar ellen, ki kellett adniuk a szerződéseiket
Egyetlen fideszes EP-képviselő sem válaszolt az irodabérlésükkel kapcsolatos megkeresésünkre
Jogászaink szakértelme, és olvasóink támogatása nélkül nem sikerült volna mindezt kiderítenünk. Köszönjük, jövőre folytatjuk!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásAz eszközök tárolása sem olcsó, 240 millió forintot fizettek érte.
A kitérőkből – azaz a váltókból – nem mindet cserélték. 2021 októberében, nem sokkal a pálya újranyitása után egy vonat kisiklott.
November elején írtunk arról, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint küldöttsége bérelt magánrepülőgéppel utazott hivatalos útra Pécsről Genfbe, majd...
Az előző évekhez hasonlóan 2018-ban is rengeteg különböző témában és hivatalhoz adtunk be közadatigényléseket, és nagy port felverő információkat sikerült...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!