Adatigényléses perek

Strasbourgba megyünk az Alkotmánybíróság kilenc éves tétlensége miatt, mienk a legrégebb óta húzódó eljárás

2013. június 3-án még Barack Obama volt az amerikai elnök és David Cameron a brit miniszterelnök. Az akkor született gyerekek ma harmadikosok. Egy euró 300 forint volt, a Közgép még az M3-ast építette, az IMG pedig a rezsicsökkentést reklámozta a kormánynak. A Felcsút és a Mezőkövesd NBII-es volt, a Kisvárda NBIII-as. Az Alkotmánybíróság tizenöt akkori tagja közül ma már csak hatan vannak hivatalban. Az Átlátszó aznap fordult panasszal az Alkotmánybírósághoz, de döntés még nem született. Meguntuk, és a tétlenség miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk.

Nyáron lesz tíz éve, hogy adatigénylést adtunk be a Magyar Fejlesztési Banknak, hogy megismerjük a Budai Malomipari Kft.-vel 2000-ben megkötött, Nyerges Zsolt első milliárdjának megszerzésében fontos szerepet játszó hitelszerződést, valamint az annak odaítélésével és a hitel visszafizetésével kapcsolatos legfontosabb adatokat.

Nyergesék első milliárdja II.: Pártkasszától pártkasszáig vándorolt a budai malom | atlatszo.hu

A megmaradt Duna-parti telek értékét jelzi, hogy a tulajdoni lapja szerint a K&H 2007-ben 3 milliárd forintos hitelkeretet nyitott a kft. javára csak ezt az ingatlant beszámítva. A cégdokumentumokból és a földhivatali iratokból nem követhető pontosan nyomon, hogy milyen gyorsan fizették vissza a 2000-es MFB hitelt, de a tulajdoni lap szerint 2001-ben, tehát még mindig az első Orbán-kormány idején, újabb 1,166 milliárd forintos jelzálogjogot jegyzett be az MFB a budai ingatlanra.

Az MFB az igénylés teljesítését a banktitok védelmére hivatkozva teljes egészében megtagadta, majd – utólag visszanézve: bravúros gyorsasággal – kilenc hónap alatt jogerősen elvesztettük az adatpert. Mi ugyanakkor azt gondoltuk, hogy nincs összhangban a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok megismerhetőségével, hogy a bíróságok a teljes megtagadás jogszerű alapjaként fogadták el banktitkot, hiszen az, hogy az állam az adott finanszírozási döntést ebben az esetben éppen a bankja útján hozta meg, szerintünk nem lehet alkotmányosan alapja annak, hogy a döntés háttere örök időkre megismerhetetlen maradjon. Ezért aztán 2013. június 3-án alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a Fővárosi Ítélőtábla ítélete ellen az Alkotmánybíróságon.

IV/01002/2013

Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.22.339/2012/4. számú ítélete, és a Fővárosi Törvényszék 69.P.23.736/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Az indítványozó közérdekű adatok kiadása iránt kérelmet nyújtott be a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-hez, amely az adatszolgáltatást – banktitokra hivatkozással – teljes egészében megtagadta.

Szóval, nyugodtan írhatjuk azt, hogy meglehetősen régen adtuk be ezt az alkotmányjogi panaszt. Ennek ellenére eddig mindösszesen annyi történt vele, hogy közel három évvel a benyújtása után, 2016. március 8-án az Alkotmánybíróság egyik öttagú tanácsa döntött a panasz befogadásáról, azaz arról, hogy az érdemi alkotmánybírósági döntésre alkalmas.

Az AB honlapja szerint ezt követően az ügyről még négyszer tárgyalt a testület teljes ülése, de ezek közül az utolsó alkalom 2018 áprilisában volt. Mivel döntés még nem született, ezzel egy ideje már a miénk a leghosszabb idő óta folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás.

Erről a dicsőségről azonban szívesen lemondanánk, emellett azt sem gondoljuk, hogy normális lenne, hogy egy kilenc hónap alatt elbírált per után lassan kilenc év sem elég az Alkotmánybíróságnak a panasz elbírálására. Éppen ezért most az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk. Részben azért, mert az eljárás elhúzódásának időtartama most már messze túl van a strasbourgi gyakorlat által bármilyen jogvita elbírálására elfogadott leghosszabb időtartamon. Részben viszont azért, mert az EJEB jelenlegi gyakorlata a magyar bírósági döntésekkel szemben hozzá benyújtott panaszoknál megköveteli az alkotmányjogi panasz előzetes igénybevételét. Így az alkotmányjogi panaszügyek elhúzódása az EJEB-hez fordulás lehetőségét is blokkolja mindaddig, amíg az alkotmányjogi panaszt Strasbourgban hatékony jogorvoslatnak tartják.

M. Tóth Balázs

Címlapkép: Az Alkotmánybíróság 2013-ban (forrás: az Alkotmánybíróság honlapja)

Megosztás