Védettségi igazolványok, oltási adatok, megnyert perek – az Átlátszó legfontosabb adatigényléses sztorijai 2021-ben

A korábbi évekhez hasonlóan 2021-ben is rengeteg közadatigénylést adtunk be, és sok fontos információt derítettünk ki ezzel a módszerrel. Csupán az hátráltatta a munkánkat, hogy az adatgazdák még teljesen indokolatlannak tűnő esetekben is gyakran éltek a 45 napos (+45 nap) hosszabbítás lehetőségével, amit a kormány a koronavírus-járványra hivatkozva 2020 végén vezetett be.

„Az Alkotmánybíróság következetes értelmezése szerint az információszabadság alkotmányos funkciója az állam demokratikus működésének a garantálása. A közhatalom-gyakorlás nyilvánossága, illetve szélesebb értelemben véve a közügyek átláthatósága ugyanis előfeltétele más alapjogok (véleménynyilvánítás, közösségi döntéshozatalban való részvétel) gyakorlásának, és a hatékony állami működés egyik kiemelt biztosítékának is tekinthető. Az információszabadság célja ezáltal, hogy biztosítsa a közügyek átláthatóságát, az állami szervek működésének és a közhatalom gyakorlásának ellenőrizhetőségét” – olvasható az Alkotmánybírósági Szemle 2019. szeptemberi cikkében.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A közérdekű adatok nyilvánosságát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (röviden Infotörvény) szabályozza. Az Átlátszó 2011-es megalakulása után egy évvel, 2012 május végén elindítottuk, és azóta is üzemeltetjük a KiMitTud adatigénylő portált, ahol néhány kattintással bárki gyorsan és egyszerűen tud közérdekű adatokat igényelni. A KiMitTud-on megtalálható az összes fontosabb állami/önkormányzati hivatal/intézmény/cég és elérhetőségük, a jogászaink által összeállított formalevélbe pedig csak be kell illeszteni az igénylőt érdeklő konkrét kérdést, aztán egy gombnyomással elküldeni a címzettnek.

Cikkeinkhez mi is rendszeresen adunk be közadatigényléseket, mert azokat az Infotörvény értelmében kötelesek megválaszolni az adatgazdák, nem ignorálhatják, ahogy a sima e-mailben elküldött kérdéseinkkel teszik legtöbbször. Néhány nagy ügy az elmúlt évekből, amit közadatigényléssel derítettünk ki: a Szépművészeti Múzeumból kikölcsönzött festmények, a CÖF 508 milliós MVM-támogatása, a felcsúti kisvasút uniós pályázata, a kormányzati propagandakampányok költségei, az Elios-botrány miatt írt OLAF-levelek, a TAO-támogatások részletei, a miniszterelnök irodájába kikölcsönzött műtárgyak, Habony Árpád diplomataútlevele, Mészáros Lőrinc keményítőgyárának környezetszennyezése.

Ami újdonság és nehezítő körülmény volt idén, az a Magyar Közlönyben 2020 novemberében megjelent rendelet, ami a közérdekű adatigénylések határidejének hosszabbítását teszi lehetővé az állami szerveknek. Eszerint a normál esetben 15 naposról a járvány miatt 45 naposra emelhető a válaszadási határidő, és újabb 45 nappal meghosszabbítható abban az esetben, ha az adatok kiadása „a közfeladatot ellátó szervnek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné”. Ennek kirívó esete volt idén, amikor a vadászati kiállítást szervező állami cég a rendezvény után élt a hosszabbítás lehetőségével, holott akkor már csak a dámszarvasok párzása zajlott.

A dámszarvasok párzása miatt halogatja adatigénylésünket a vadászati kiállítást szervező állami cég | atlatszo.hu

„Szőke Gábor Miklós szobrászművész által készítendő szarvasszobor elkészítésére társaságunk nettó 189 millió forint+ ÁFA összeget fog kifizetni. A vállalkozási díj tartalmazza a szobor valamennyi tervezési, installálási és szállítási költségét, valamint a felhasználói jog korlátozásmentes átadását is” – írta az Átlátszónak a kiállítás alkalmából létrehozott állami cég.

Legfontosabb adatigényléseink 2021-ben:

1, A Várgondnokság átvilágítási jelentése

2017-ben  az Index szellőztette meg azt a jelentést, amely a Miniszterelnökség alá tartozó Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft., valamint a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. működési szabálytalanságait állapította meg. Kikértük a Miniszterelnökségtől a dokumentumot, de elutasították az adatigénylésünket, ezért a bírósághoz fordultunk.

Hosszas huzavona után idén megnyertük a pert, és megkaptuk az átvilágítási jelentést, súlyos hiányosságokat talált: megállapította például, hogy az ingatlanportfolió-nyilvántartás és a támogatások elszámolása hiányos, a Budavári Kft. megsértette a közbeszerzési szabályokat és a cég több uniós projektjével is komoly gondok vannak.

Kipereltük a jelentést: komoly problémákat talált az auditor a Várgondnokság átvilágítása során | atlatszo.hu

Hosszas pereskedés után megkaptuk a Miniszterelnökségtől a Várgondnokság Kft.-ről és a Budavári Ingatlankezelő Kft.-ről 2017-ben készített átvilágítási jelentést. A vizsgálatot készítő PricewaterhouseCoopers (PwC) súlyos hiányosságokat talált az állami cégnél: a PwC megállapította például, hogy az ingatlanportfolió-nyilvántartás és a támogatások elszámolása hiányos, a Budavári Kft.

2, A védettségi igazolványok ára

Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (ANY) 2021. március 10-én közleményben jelentette be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, hogy 2023. 03. 01-ig szóló szerződést írt alá az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (NISZ) a védettségi igazolványok szállítására vonatkozóan. Azt azonban sem az ANY, sem a NISZ nem közölte, hogy mennyi közpénzt kap a nyomdacég a kártyák előállításáért.

Április 17-én közadatigénylésben kértük ki a NISZ-től az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-vel kötött szerződést, de a NISZ 90 nap hosszabbítás után megtagadta a dokumentum kiadását. Pereltünk és nyertünk: nem várták meg, hogy bírósági tárgyalásra kerüljön sor, hanem október 25-én megküldték az iratot a módosításaival és mellékleteivel együtt. Az iratokból kiderül, hogy összesen 8 millió darab védettségi igazolványt rendeltek az ANY-től bruttó 9,95 milliárd forintért.

A NISZ 8 millió darab védettségi igazolványt rendelt közel 10 milliárd forintért | atlatszo.hu

Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) júliusban 3 hónap időhúzás után megtagadta a védettségi igazolványok gyártásáról szóló szerződés kiadását arra hivatkozva, hogy „technikai információk találhatók” benne. Emiatt bepereltük a NISZ-t, és nem várták meg a bírósági tárgyalást, hanem most mégis kiadták a dokumentumot, amiből kiderül, hogy először 5 millió, majd még 3 millió védettségi igazolványt rendeltek az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től.

3, Oltási és járványadatok

Itt több adatigénylésről van ugyan szó, de a témájuk megegyezősége miatt egyben mutatjuk őket. Mivel a kormányzati szervek alig hoznak nyilvánosságra lényeges információkat a koronavírus-járványról, különböző intézményektől igyekeztünk megszerezni minél több adatot, de sajnos, nem jártunk túl nagy sikerrel, hatalmas a titkolózás.

Év elején ugyan még nagy nehezen megválaszolta az influenzaoltásos kérdéseinket a Müller Cecília által vezetett Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), de se tőlük, se az Országos Kórházi Főigazgatóságtól nem kaptuk meg az oltottak településszintű nyilvántartását, mert állítólag nincs ilyen. A fertőzöttek közti oltottakról kaptunk ugyan pár számot, de az oltásokra vonatkozó adatokat, és a kórházban lévő oltottak létszámát nem mondták meg.

Az állam hivatalosan mit sem tud arról, hogy hány oltottat ápolnak kórházban, de az illetékesek bőszen nyilatkoznak róla | atlatszo.hu

Ameddig várakozunk, érdemes felidézni azt a látszólagos ellentmondást is, hogy amennyiben tényleg nem létezik nyilvántartás arról, hogy a kórházban lévő fertőzöttek közül hányan kapták meg az oltást, és hányan nem, hogy lehetséges, hogy több alkalommal olyan nyilatkozatokat tettek kormányközeli politikusok, illetve egészségügyi szakemberek, amely azt sugallja, hogy birtokukban vannak az adatok.

4, Az augusztus 20-i állami ünnepség

A Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) mint a rendezvény szervezőjétől augusztus végén kértük ki az augusztus 20-i állami ünnepség kapcsán mely magánszemélyekkel és cégekkel, milyen feladatokra, milyen díjazásért szerződtek. Az MTÜ először szeptemberben, majd október elején másodszor is 45 nappal meghosszabbította a válaszadás határidejét az állami szervezet, „a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira” hivatkozva.

December elején végre válaszoltak, de csak részben. Az MTÜ által elküldött összesítőből kiderül, hogy közel 12 milliárd adófizetői forint ment el többek között fényshow-ra, tisztavatóra, díszünnepségekre, tűzijátékra, médiakampányra és „márkaazonosítóval ellátott ruházatra”. A szerződött partnerek nevét azonban nem árulták el.

Közel 12 milliárd forintba került az idei augusztus 20-i ünnepség | atlatszo.hu

Végre válaszolt az augusztus végén beadott adatigénylésünkre a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ): minden eddigi becslésnél többe került az idei augusztus 20-i államalapítási ünnep. Az állami turisztikai csúcsszerv által elküldött összesítőből kiderül, hogy közel 12 milliárd adófizetői forint ment el többek között fényshow-ra, tisztavatóra, díszünnepségekre, tűzijátékra, médiakampányra, és „márkaazonosítóval ellátott ruházatra”.

5, Nyertes adatperek

Korábban beadott adatigényléseink jutottak el első- vagy másodfokú ítéletig, és bár ezekben az esetekben még nem kaptuk meg a kért és perelt közérdekű adatokat, mégis fontos ügyekről és döntésekről van szó.

Az első esetben elsőfokon lesöpörte a bíróság a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság védekezését, amivel megtagadta, hogy kiadja portálunknak az RSZTOP-4.1.1. keretmegállapodás kötelező elemeként jegyzett szerződéses táblázatát. A bíróság szerint a közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak.

Pert nyertünk: nem titkolhatják a szegények élelmezésére kötött szerződés részleteit | atlatszo.hu

2018 óta oszt uniós pénzből a megváltozott munkaképességűeknek és a rendkívül alacsony jövedelmű időskorúaknak élelmiszercsomagot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A csomagok egyre többe kerülnek, és a bevont rászorulók száma is jelentősen megnőtt. Gyűjtésünk alapján az élelmiszereket olcsóbban is be lehetett volna szerezni, és vannak benne olyan árucikkek is, amelyeket szakértők szerint célszerűbb lett volna mással helyettesíteni.

A második ügy az Alföldi Nyomda Zrt. megvásárlásával kapcsolatos információkról szól: az adatokat 2020. szeptember 9-én kértük ki közérdekű adatigényléssel a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-től (KELLO), de az állami cég üzleti titokra hivatkozva nem adta ki a kért szerződést. Bírósághoz fordultunk, majd nyertünk első- és másodfokon is: a bíróság kimondta, hogy a KELLO nem titkolhatja a nyomda vételárát. A KELLO azonban a Kúriánál fellebbezett az ítélet ellen.

A bíróság szerint nem titkolhatja a KELLO, hogy mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát | atlatszo.hu

2020 őszén pereltük be az állami tulajdonú, országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyertünk a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat.

A harmadik ügy Mészáros Lőrinc keményítőgyárával kapcsolatos. A Viresol Kft. 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Idén áprilisban közadatigénylésben kértük ki a támogatási szerződést a tárcától, ami 45+45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt, utána viszont nem küldött semmit. Pereltünk és december elején elsőfokon nyertünk.

A Pénzügyminisztériumnak meg kell mondania, hogy miért adott 1,3 milliárd forintot a Viresolnak | atlatszo.hu

2019-ben, a megnyitó évében a Viresol nettó árbevétele 4,8 milliárd forint volt, amiből 327,7 millió lett az adózott eredménye, vagyis ennyi nyereséget termelt. 2020-ban, amikor az 1,3 milliárd forint pénzügyminisztériumi támogatást kapta, az árbevétele az előző évinek bő háromszorosa, nettó 16,8 milliárd lett, viszont nyereség helyett 214,8 millió forint veszteséget hozott össze.