Legfontosabb augusztusi sztorijaink leglényege legföljebb harminc percben!

A kémkedés gyanújába keveredett kínai távközlési cégek pár országban feketelistára kerültek, Magyarországon viszont több közbeszerzésben is felbukkantak.

Két finn újságíró riportkötetben mutatja be a kínai kommunista állam módszereit és működését.

Kína, a szövetségesei és akik velük szemben állnak.

Távolinak tűnik a probléma, de nem az. Magyarország, az elmúlt tizenhárom évben sajnos szokásosan, diktátorpárti, a népi Kína gigantikus hátsójához támasztja létráját a seggnyaláshoz, és széttárja kezét, hogy ekkora hatalommal, mint Kína, nem lehet ujjat húzni.

Alapvető akadálya a békefolyamatnak, hogy Oroszország olyan feltételt – öt ukrán megye elcsatolásának elismerését – támaszt bármilyen tárgyalás megkezdéséhez, ami már önmagában nemzetközi jogot sért.

Az orosz agresszió fegyverkezési lázat indított Európában, de a globális hadiipart Kína és az Egyesült Államok vetélkedése fűti igazán.

Több száz millió fővel csökkenhet a kínai munkaállomány 2100-ra, ami gazdasági visszaesést jelent Kínának. A kormány eddigi intézkedései sikertelenek.

Előtte mindenféle légbőlkapott információk kezdtek terjedni, majd elhalni, hogy Xi Jinping (Hszi Csinping) elnök-főtitkár-császárkonfúciusznak nehézségei támadhatnának, az életére törnének, körmönfont ellenségek szuttyogtatnák.

Mi áll Hszi Csin-ping döntései hátterében, és milyen tapasztalatok formálták a személyiségét? A könyvből kiderül.

A járványügyi korlátozások miatt két éves mélyponton van a kínai gazdaság a Beszerzési Menedzser Index (BMI) szerint.