Rétvári Bence szerint kezdetektől fogva volt mentőbeállója a járványkórháznak

Pár hete az Országos Kórházi Főigazgatóságtól kapott információ lapján megírtuk, hogy az 5 milliárd forint közpénzből épített kiskunhalasi járványkórházhoz csak az átadása után 8 hónappal kezdtek mentőbeállót építeni. Cikkünk nyomán Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) megkérdezte a Belügyminisztériumot, hogy ki a felelős ezért. Rétvári Bence belügyi államtitkár azonban azt közölte vele, hogy a konténerkórháznak a megnyitása óta volt mentőbeállója – csak később építettek hozzá még egyet.

A konténerekből készült kiskunhalasi létesítményt az egyik nagy kormányközeli cég, a WHB húzta fel nettó 5 milliárdból. A járványkórházat a koronavírus hazai megjelenése után, 2020 április közepén adták át. Ezután Orbán Viktor miniszterelnök is meglátogatta, aki azt mondta a helyszínen, hogy „Ilyet össze tudunk dobni tízet is. Ez a képességünk megvan. Ha nagyon meghajtjuk, akkor két és fél hét. És ha akarunk, akkor egy időben nyolcat-tízet is föl tudunk építeni az országban.” Végül maradt csak ez az egy, ami 2021 óta üresen áll.

A kiskunhalasi mobil járványkórház állagmegóvására és mentőbeállójára 2020 decemberében 335 millió forintért szerződött az állam a kormányközeli WHB-val. Akkor, amikor már javában zajlott benne a betegellátás, és három hónappal azután, hogy az illetékes minisztérium hazugságnak nevezte azokat a híreket, melyek az intézmény rossz fűtéséről szóltak – írtuk meg a K-Monitor által kiperelt Covid-iratok alapján február elején.

Akkori cikkünkben bemutattuk, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) a „Kiskunhalasi Mobil Járványkórház állagmegóvásához, további kivitelezési munkáihoz kapcsolódó műszaki ellenőri feladatok ellátása” jogcímen közel 10 millió forintért rendelt szolgáltatást, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház pedig „Mobil járványkórház állagmegóvó beruházása” címen 2,1 milliárd forintot kért és kapott az államtól.

A teljesítési igazolás szerint a 334 milliós beruházásra 2020 decemberében írták alá a szerződést, és 2021. január 19-én vették át. A meglehetősen rossz minőségű, szkennelt szerződésmellékletből az is kiderül, hogy az úgynevezett állagmegóvásra nettó 189 millió, mentőbeállóra pedig nettó 145 millió forint jutott. Az OKFŐ a mentőbeálló – 8 hónappal az 5 milliárdból épült kórház megnyitása utáni – építését azzal magyarázta, hogy „a mentőbeálló egy

tervezési hiba miatt nem szerepelt az elsődleges kivitelezés során,

azonban a felhasználás szempontjából meghatározó időszakra a kivitelezése megtörtént. A folyamat a kórház működésében fennakadást nem okozott”. Azt is írták, hogy „minden olyan OKFŐ fenntartású intézményben található mentőbeálló, ahol a gyógyító munka ezt szükségessé teszi.”

Cikkünk nyomán Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő írásban kérdezte meg az egészségügyet is irányító Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy ki ezért a felelős.

Rétvári szerint csupán készült egy másik is

Vadainak a Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence államtitkár reagált, ám a konkrét, egyszerű kérdésre nem válaszolt. Ehelyett leírta, hogy a kormány 2020. március 11-én hirdetett veszélyhelyzetet a járvány miatt, és két nappal később, március 13-án döntött a kiskunhalasi kórház felépítéséről. Annak kivitelezése pedig másnap, 2020. március 14-én el is kezdődött a Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet területén, és három hét alatt, 2020. április 5-ére készült el.

Rétvári részletesen ismertette a konténerkórház méreteit, kórtermeit, felszereltségét, majd levelének második oldalán végre rátért a mentőbeálló kérdésére. Az OKFŐ-t megcáfolva azt írta róla, hogy

„A mobil járványkórház természetesen kezdettől fogva rendelkezett kiépített, fedett mentőbeállóval a főbejárat felől, külön aszfaltozott bekötő úttal.”

Az államtitkár szerint „A mobil járványkórház működésének megkezdését követően, a betegek érkezésével, a férőhelyek feltöltése során a betegfelvétel gyorsítása, a betegellátás koronavírus járványhoz igazodó egyszerűsítése érdekében szükségessé vált a kezdetben kialakított eljárásrend és térbeli kialakítás új járványügyi feltételekhez való igazítása. Ennek részeként született meg az a szakmai döntés, hogy az épülettömb másik részén is nyitnak egy új, második betegbejárót, illetve ehhez igazodóan kialakításra került egy új, második mentőbeálló, a korábbi murvával fedett parkolórész felől.

Az új mentőbeálló elkészültéig a betegek szállítása az új, még fedetlen bejárat felől rövid, átmeneti ideig zajlott, azonban a betegek a mentőegységek és a kórházi szakszemélyzet magas szintű feladatellátásának köszönhetően ebben az időszakban is várakozás nélkül bekerültek a mentőből az épületbe. Az új mentőbeálló építése szintén gyors ütemben megtörtént, a kivitelezés folyamata nem okozott fennakadást a betegellátásban.”

Vagyis az OKFŐ szerint tervezési hiba miatt először kimaradt a mentőbeálló, a belügyi államtitkár szerint viszont a kezdetektől volt – csak később lett még egy új is.

A fotók alapján nem volt a megnyitáskor

Azt könnyű eldönteni, hogy mi lehet a valóság. A 2020 tavaszi átadás után ugyanis őszig vártak az első betegekkel: csak a szeptemberben újra felfutó koronavírus-számok miatt nyitották meg a járványkórházat. A Kecskeméti TV alá tartozó hiros.hu azóta törölt cikke azt írta erről akkor, hogy „Reggel óta folyik a betegek átmozgatása a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházból az új mobilkórházba. Kizárólag a Kecskeméti Televízió és az M1 stábja forgathat a helyszínen.”

A cikket a webarchiv megőrizte, és  egy fotót is le tudtunk belőle menteni, amin jól látszik, hogyan vitték a betegeket a kiskunhalasi konténerkórházba: nem volt mentőbeálló, pláne nem fedett.

De érdemes összevetni a kórház 2020-as légifelvételeit (pl. a miniszterelnök videójában) is a mostaniakkal. A képeken jól látszik, hogy a kórház átadásakor csak a főbejáratnál volt egy féltető (kék), a legfrissebb műholdképeken viszont már van három féltető (szürke) a létesítmény hátsó részeinél is.

A járványkórház egyébként 2021 decembere óta üresen áll, a rezsije havi 5 millió forint.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára (j) és Tóth Tamás vezérőrnagy, akciócsoport-parancsnok, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, miután megtekintették a 150 beteg befogadására alkalmas mobil járványügyi kórházat a Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet területén 2020. április 21-én. (fotó: MTI/Bús Csaba)