Tüntetni hívták a méhészeket az EU ellen, majd a kormány beengedte az ukrán mézet

A kormány tavaly szeptemberben az ukrán gabonára vonatkozó importtilalmat meghosszabbította és kiterjesztette más mezőgazdasági termékekre, többek között a mézre is, hogy megvédje a magyar gazdákat az olcsó ukrajnai áruktól. Február elején gazdatüntetés volt Záhonyban, hogy az Európai Unió ne engedélyezze az ukrán élelmiszerek behozatalát. A demonstrációra a méhészeket is elhívták, és sokan közülük el is mentek, 10 nappal később azonban a kormány eltörölte az ukrán méz importtilalmát. A magyar méhészek rendkívül csalódottak, egyikük egyenesen úgy fogalmazott az Átlátszónak, hogy a kormány „a torkukra rakta a kést”. Petícióban kérik Nagy István agrárminisztert, hogy haladéktalanul tiltsa meg újra az ukrán méz Magyarországra való behozatalát, az ugyanis szerintük csak egyes kereskedők érdeke.

Nagy István szerint az ukrán mézre tavaly ősszel bevezetett importtilalom feloldására azért volt szükség, mert „itthon már elfogyott a vegyesméz”. A miniszter közösségi oldalán megszólaló és az Átlátszónak nyilatkozó méhészek szerint viszont ez egyáltalán nem igaz, csak a termelők nem akarják eladni a kereskedőknek önköltségi ár alatt, inkább hordószám tárolják a készleteket. Az ukrán méz behozatali tilalma miatt bíztak abban, hogy elindul a felvásárlási ár felfelé, de az ebbéli reményeik most elszálltak, hiszen a kereskedők az importtilalom eltörlésével újra megvehetik az olcsóbb ukrán mézet. Az Agrárminisztérium az Átlátszó érdeklődésére elismerte, hogy az ukrán méz behozatala „a feldolgozott mézet exportáló magyarországi vállalkozások” számára fontos.

A magyar kormány 2023. április 15-én tiltotta meg az ukrán gabona behozatalát hazánkba, majd szeptember 15-én a tilalmat meghosszabbította és kiterjesztette más mezőgazdasági termékekre, többek között a mézre is. Erre azután került sor, hogy az Európai Unió nem tartotta fenn tovább az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat.

Nagy István agrárminiszter a szeptemberi döntés kapcsán elmondta, hogy „Ha az olcsó ukrán import újra elárasztaná az Ukrajnával szomszédos tagállamok piacait, nem lenne elegendő tárolókapacitás betárolni az őszi betakarítás terményeit, a hazai piacra történő értékesítés ellehetetlenülne és akkor még nagyobb nehézségekkel kellene a gazdálkodóknak szembenézniük, ezt viszont nem nézhetjük tétlenül.” A kormányzati honlapon elérhető tudósítás szerint a miniszter leszögezte, hogy „minden körülmények között és minden eszközzel megvédjük a magyar gazdák érdekeit”.

Tüntetésre hívták őket az EU ellen

Idén január 31-én az Európai Bizottság azt javasolta, hogy újabb egy évig lehessen behozni az EU-ba ukrán mezőgazdasági termékeket. Emiatt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) gazdatüntetést szervezett február 9-re Záhonyba, ahol több ezer magyar gazda tiltakozott az ellen, hogy „Brüsszel” az olcsó ukrán termékeket beengedje az Európai Unióba, mert így az ő megélhetésük veszélybe kerül.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) honlapján a mai napig olvasható az a felhívás, miszerint az egyesület javasolja, hogy minél több méhész is vegyen részt a demonstráción. Az ok egyszerű: „hiszen a mi piacunk is az olcsó (és hamis) importmézek miatt omlott össze és Brüsszel szemmel láthatólag nem tesz értünk semmit!” A záhonyi demonstráció le is zajlott, és méhészek is szép számmal részt vettek rajta, az MTI fotóin is jól látszanak a tábláik.

Majd Orbán Viktor váratlanul eltörölte az importtilalmat

10 nappal a demonstráció után viszont jött a hideg zuhany: február 19-én ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával megjelent egy kormányrendelet, ami másnaptól megszüntette az ukrán mézre vonatkozó importtilalmat.

Amint a döntés napvilágra került, csalódott méhészek kezdtek kommentelni Nagy István Facebook-oldalán a legfrissebb bejegyzésnél, amelyben a tárcavezető az Agrárminisztérium 7. emeletén lévő kajszibarackfa virágzása kapcsán a felborult időjárás miatt aggódott. A miniszter becsülettel válaszolt az ukrán importtilalom eltörlése miatt elkeseredett méhészeknek: többek között azzal magyarázta a döntést, hogy

„itthon már elfogyott a vegyesméz”, illetve „ha az akácmézünket el akarjuk adni, akkor ahhoz kell vegyesméz is”.

A miniszter kommentelői és az Átlátszónak nyilatkozó méhészek egyöntetűen állítják, hogy hiába mondja Nagy, egyáltalán nem fogyott el a hazai vegyes méz. Épp ellenkezőleg: hordószám áll a termelőknél, mert nem akarják eladni a jelenlegi, csupán 600 forintos kilónkénti felvásárlási áron. Egy kiló vegyes méz önköltségi ára ugyanis nagyjából 1000 forint, ezért inkább tartalékolják a gazdák a készleteiket, mint hogy veszteséggel, majdnem fele áron értékesítsék őket a kereskedőknek.

A méhészek nagyon csalódottak

Varga Károly, az OMME Észak-Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke aktívan részt vett a február 9-i tüntetés szervezésében, és több mint 30 méhészt vitt busszal Záhonyba. Ezért ő különösen nagy arculcsapásként élte meg, hogy a kormány 10 nappal később eltörölte az ukrán méz importtilalmát, amivel szerinte kivégezték az ágazatot.

Varga elmondta az Átlátszónak, hogy hatalmas a felháborodás a méhészek körében, az ország minden részéről hívogatják az ügyben.

„A sok jó döntés után nem ezt vártuk a kormánytól, hogy a torkunkra rakja a kést és fültől-fülig átvágja a nyakunkat.”

Nemrégiben ugyanis a vegyes méz 600 forintos felvásárlási ára elkezdett szép lassan emelkedni, Varga pár hete már 750 forintos ajánlatot is kapott. Az ukrán méz behozatali tilalmának eltörlésével viszont biztos benne, hogy újra visszazuhan a magyar méz felvásárlási ára. A kormány döntése miatt tehát a magyar méhészek minden abbéli reménye elveszett, hogy kicsit jobbra fordulna a helyzetük. Az Észak-Bács-Kiskun megyei elnök szerint ez jelentős politikai veszteséget fog okozni a kormánynak, mert a méhésztársadalom tagjai rendkívül elkeseredettek, és azt várták, hogy megvédik őket.

Sok más méhészhez hasonlóan Varga is arról beszélt lapunknak, hogy szerinte a döntéssel a kereskedők járnak jól, akik így újra megvehetik a magyarnál olcsóbb ukrán mézet. „Miattuk dobták rá a nyakunkra a hurkot” – mondta keserűen a 372 tagot számláló szervezet elnöke.

Mézes Gergő főállású méhész, a vizsolyi Mézmúzeum tulajdonosa szintén rendkívül csalódottan nyilatkozott az ügyről az Átlátszónak: „Elküldik a méhészeket Záhonyba tüntetni, aztán 10 nappal később hoznak egy határozatot, hogy megszüntetik az ukrán méz importtilalmát – ez engem mélységesen felháborít.”

Mézes sok más méhészhez hasonlóan

arra gyanakszik, hogy az importtilalom eltörlése a nagy töltőüzemek érdekét szolgálja.

Azok ugyanis nem akarnak 600 forintnál többet fizetni a magyar méhészeknek a mézért, de az importtilalom miatt, a korábban beszerzett olcsóbb készletek kifogyásával hamarosan erre kényszerültek volna. Viszont jobban megéri nekik az olcsóbb ukrán mézet megvenni, mert úgy nagyobb profitot tudnak termelni – vagyis nekik kapóra jött a kormány intézkedése.

A vizsolyi méhész elmondta, hogy nem irigyli a döntéshozókat és nem is lenne a helyükben, de „jó lenne, ha egyszer végre kiállnának és elmondanák, hogy »figyeljetek, ez a helyzet«, de nincs őszinteség ebben az esetben sem sajnos”.

Petíciót írtak az agrárminiszternek

Pásztor Zoltán, a Debreceni Örösi Pál Zoltán Méhészegyesület elnöke is azt mondta az Átlátszónak, hogy nem igaz, hogy elfogyott a magyar vegyes méz, rengeteg van még raktárakban az alacsony, 600 forintos nagybani felvásárlási ár miatt. Az utóbbi időben viszont szép lassan elkezdett emelkedni ez az összeg 750-800 forint felé – vélhetően épp az olcsó ukrán méz importtilalma miatt.

Pásztor elmondta az Átlátszónak, hogy megfogalmazott az ügyben egy petíciót, amit a Magyarországon működő körülbelül 110 méhészegyesületből közel 40 már alá is írt alig két nap alatt. A méhészek ebben azt kérik Nagy István agrárminisztertől, hogy

„haladéktalanul állítsa vissza az ukrán mézre a behozatali tilalmat, a hazai termelők és a tisztességes mézkiszerelők érdekeit helyezze előtérbe, ne engedjen egyes kivételezett kereskedők nyomásának”.

Ugyanis többekhez hasonlóan Pásztorék is azon a véleményen vannak, hogy az ukrán méz beengedése hazánkba „kizárólag egyes kereskedelmi cégek érdeke a nagyobb profit realizálása érdekében”. Viszont a döntés „súlyos károkat okoz a hazai méhészeti ágazatnak, tovább nehezíti az egyébként is válságban lévő termelők helyzetét”. Emellett az intézkedés sújtja „azokat a tisztességes kiszerelőket is, akik nem forgalmaznak az említett, GMO-s területről származó mézeket, így versenyhátrányba kerülnek a többiekkel” szemben.

A petíciót aláíró méhészek tudomása szerint az sem valós indok, hogy az akácmézet csak vegyes mézzel együtt lehet a külpiacokon értékesíteni. „Léteznek olyan kiszerelők is, akik kizárólag egyik, vagy másik fajta mézet forgalmaznak egy-egy időszakban, tehát vagy akácot, vagy vegyeset, éppen mire van piacuk, de – kereskedőktől származó információ szerint – nincs ilyen általános elvárás, feltétel a nyugati partnerek részéről, hogy a kettőt csak együtt lehetne” – áll a Nagy Istvánnak írt levelükben.

Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy milyen okból oldotta fel Orbán Viktor miniszterelnök az ukrán mézre vonatkozó, tavaly bevezetett importtilalmat. Választ az Agrárminisztériumtól kaptunk:

„A döntés azért vált szükségessé, mert az ágazati jelzések alapján a magyar termelők számára is hátrányossá vált, hogy a feldolgozott mézet exportáló magyarországi vállalkozások az import mézhez való hozzáférés hiányában érdemi versenyhátrányba kerültek nemzetközi versenytársaikkal szemben az európai uniós piacokon és elveszítik azokat a külföldi vevőiket, akik felé a magyar mézet is értékesítik.”

Ebben tehát már szó sincs arról, amit Nagy István miniszter kommentelt a Facebookon, hogy „elfogyott a magyar vegyesméz”, hanem elismerik azt, amiről a méhészek beszéltek az Átlátszónak: egyes kereskedők érdeke, hogy megvehessék az olcsó ukrán mézet.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Résztvevők a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gazdatüntetésén a magyar-ukrán határátkelőhely előtt Záhonyban 2024. február 9-én. (fotó: MTI/Balázs Attila)