Vélhetően nem katolikusból lett kevesebb, hanem válaszmegtagadóból több

A hivatalos népszámlálási adatok alapján 2022-ben 2,8 millió fő vallotta magát katolikusnak, közel egymillióval kevesebben, mint tíz évvel ezelőtt. A vallásukat nem megválaszolók száma ezt kiegyenlítve viszont pont nagyjából egymillióval nőtt tíz év alatt, 2,7 millióról 3,8 millióra. A Magyar Katolikus Egyház mindeközben minden évben egyre több SZJA 1% felajánlásban részesül, amivel magasan a lista élén áll. Más vallások terén jelentős változás nem volt, a népességcsökkenés mértékében csökkent az egyes vallást követőinek száma is. Diagramok a magyar valláshelyzetről.

A 2022-es népszámlálási adatok alapján megnéztük, hogy mely vallási nézeteket vallják a Magyarországon élők. Alacsony, 60 százalékos válaszadási arány mellett úgy tűnhet, hogy a tíz évvel ezelőtti számhoz képest egymillióval kevesebb katolikussal kisebbségbe került az ország fő vallási irányzata. Lehet, hogy ez így is van, viszont feltűnő, hogy a hiánnyal megegyező számú kitöltő viszont nem válaszolta meg a vallási kérdést. A válaszadókon belül pedig továbbra is magas, 73 százalék a magukat valamely valláshoz tartozónak sorolók aránya.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A népszámlálási adatok alapján 2011-hez képest jelentősen csökkent a katolikusok száma:

Míg 2011-ben 3 871 922-en vallották magukat katolikusnak, 2022-re ez a szám 2 886 619-re csökkent.

Ugyan számszerűen a fővárosban és agglomerációjában van a legtöbb a katolikus (ami a népesség függvényében nem meglepő kiugrás), az egyes megyék lakosságán belül nem itt a legmagasabb ezen hívők aránya.

Amíg a katolicizmus nyugat felé dominánsabb, a református és evangélikus felekezet a keleti vármegyékben terjedt el nagyobb arányban. A nem vallásosként válaszolók közül az alföldi vármegyék lakosainál a nagyobb az arány, az egyáltalán nem válaszolók aránya pedig nagyjából homogén a megyék lakosságán belül.

Nagyon hasonló mintázatokat láthattunk 2011-ben is, melyről pár éve készítettünk térképeket az Átlóra is. Ezek a térképek az Országgyűlés Könyvtárának honlapján található Nemzetiségi Adatbázisa alapján készültek, és az eltérő módszer miatt ha nem is nagyon jelentős mértékben, de eltérés van az akkori, KSH által készített népszámlálási adatokhoz képest. Ez az adatbázis azóta nem frissült 2022-es adatokkal, így a legfrissebb településszintű vallási adataink csak a térképeken látható 2011-es évből vannak.

Az idei népszámlálási adatok alapján a katolikusok száma minden megyében jelentősen visszaesett, Budapesten 108 ezerrel kevesebben vallották magukat katolikusnak 2011-hez képest. Az alábbi diagramon ez a visszaesés látható: a 2011-es adatokhoz képest mennyivel változott az egyes vallások híveinek száma megyénként 2022-ben. A változás szinte minden esetben csökkenő volt, a nem válaszolók száma viszont mindenhol nőtt.

A katolikus egyház bevallott táborának visszaesésével párhuzamosan az látszik, hogy a népszámlálás vallási kérdésére nem válaszolók száma szinte ugyanannyival nőtt, mint amennyivel a katolikusok száma csökkent: 2,7 millióról 3,8 millióra.

A népszámlálás szerinti csökkenő vallásosság viszont nem látszik a Magyar Katolikus Egyháznak juttatott SZJA-felajánlások összegében: 2011 és 2022 között a Magyar Katolikus Egyház évről évre egyre nagyobb összegű felajánlást kapott, 2022-ben több mint 6 milliárd forintot.

Ebben a viszonylatban erősebb az az elmélet, hogy a vallási kérdést csupán nem válaszolták meg a népszavazásban, melyhez érdemes megnézni néhány vallási felekezetnél a felajánlók számát. A népszavazás alapján 2022-ben 22 647-en nevezték meg a Hit Gyülekezetét, mint vallási irányzatot, melynél a 2022-ben a Hit Gyülekezetének egy százalékot felajánlók száma másfélszer több, 36 108 fő. A történelmi egyházaknál ezzel szemben pont ellentétes metódus rajzolódik ki. Utóbbiaknál ugyanis messze elmarad a magukat felekezethez tartozók számától a felajánlók száma, ami nem csupán azért érthető, mert nem jelöli be az összes katolikus adózó a saját egyházát a bevalláskor, hanem mert a nyugdíjasok és gyerekek nem is adóznak, miközben vallhatják magukat valamelyik egyházhoz tartozónak.

A népszámlálás vallási adatai körüli bizonytalanságoknak egyik fő eredendő oka a születés/identitás és a vallásgyakorlás közti különbség. Nagyon sokan úgy vélik, hogy amikor azt kérdik, hogy mi a vallásuk, akkor arra gondolnak, hogy milyen vallásúnak keresztelték őket. Az 1949-es népszámlálás még kifejezetten erre kérdezett rá, úgy jött ki a 70 százalékos katolikus arány.

Elképzelhető, hogy valóban csökkent a katolikusok száma, egy évtizedek óta jól kimutatható trend folytatásaként is értelmezhető az alacsony szám. Magyarázhatja az alacsony értéket az is, hogy a korábban katolikusnak valló válaszadók a 2022-es kérdőívben nem határozták meg vallásukat, a kérdésre nem válaszoltak. Vagy feltételezhetünk adatgyűjtési, aggregálási vagy módszertani hibát is, viszont elég valószínűtlen, hogy egymillió katolikusnak egy ilyen hibából fakadó eltűnése nem tűnt volna fel a Központi Statisztikai Hivatalnak. A vallási adatok és a vallásosak területi elhelyezkedése más adatokkal összevetve, mint például választási eredmények, népességmozgás vagy településszerkezet, viszont nem mutat korrelációt, így ezekből nem is tudunk következtetni olyan okra, ami a katolikusok számának csökkenését magyarázhatja.

Szabó Krisztián