A Nobel-díjasok harmada nem a saját hazájában élve kapta meg a kitüntetést

2023. október 2-án orvostudományi Nobel-díjat kapott Karikó Katalin, az mRNS-alapú COVID-19 vakcinák kifejlesztését lehetővé tévő kutatómunkájáért. Ő az első magyar származású női díjazott, bár a díjat nem Magyarországon végzett munkájáért kapta. Az egy nappal később fizikai Nobel-díjat kapott Krausz Ferenc Bécsben folytatott kutatómunkájáért kapta a kitüntetést. Összesen 18 magyar gyökerekkel rendelkező Nobel-díjazott van, közülük csupán ketten kapták a díjat itthon végzett munkájukért. Hazánk a külföldön díjazottak arányában kiemelkedően élen jár, viszont az összes díjazott figyelembe vételével látható, hogy nem hungarikum a hazájukon kívül sikereket elérő Nobel-díjas kutató.

A Nobel-díj weboldalán részletesen elérhető az összes Nobel-díjazott adatlapja. 1901 és 2023 között összesen 1000 Nobel-díjat osztottak ki: 905-öt férfiaknak, 65-öt nőknek és 30-at szervezeteknek. A díjazottaknál a születési hely mellett feltüntetik, hogy mely országban élt vagy dolgozott a díjazás időpontjában. Erre a két adatra alapozva cikkünkben bemutatjuk, hogy a díjazottak mekkora aránya kapta az elismerést szülőhazáján kívül.

A Nobel-díj az 1900-as évek elején főleg nyugat-európai kutatók kitüntetése volt: az első Európán kívüli díjra 1906-ig kellett várni, amikor az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke, Theodore Roosevelt Nobel-békedíjat kapott. Az első nyugati világon kívüli díj pedig 1913-ban az indiai Rabindranath Tagore irodalmi Nobel-díja volt.

Az észak-amerikai kontinens az évek során jelentősen felzárkózott Európához, a világ más részén viszont továbbra is csak elvétve voltak díjazottak. A szervezeteket leszámítva, a 970 díjazott 89 százaléka Európában és Észak-Amerikában élt a díjazás idején.

 

A korai években kevésbé volt elterjedt, hogy egy díjazott nem abban az országban élt és dolgozott, amelyikben született. Ugyan az évek során megnőtt az évente díjazottak száma, mivel egy díjkategórián belül akár hárman is megosztva kaphatnak díjat, ráadásul 1969-ben ítélték oda az első közgazdasági Nobel-emlékdíjat is, a hazájukon kívül díjazottak aránya csak enyhén nőtt meg. Összességében a díjazottak egyharmada nem a szülőhazájában élt vagy egy szülőhazáján kívüli intézménnyel volt affiliációja, amikor a díjat megkapta.

 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, Borhy László 2023. október 3-án, Krausz Ferenc Nobel-díjazását követően nyilatkozta, hogy

„a nemzetköziség ma már megkérdőjelezhetetlen összetevője az eredményességnek.

Napjainkban teljesen természetes, hogy országhatárokon átível a tudomány, és a nemzetközi együttműködések jelentik a legmagasabb szintet. A felfedezésekhez a mobilitáson, a nemzetközi kapcsolatokon, a globális tudásmegosztáson át vezet az út. Erre kell törekednünk valamennyiünknek, hogy kutatásainkkal az emberiséget hatékonyan szolgálhassuk.”

Ez a nemzetközi attitűd egyre jobban látszik az idő előrehaladtával: számos díjazott költözött el hazájából. Jelentős számban Európából az Amerikai Egyesült Államokba, de az ázsiai, afrikai, ausztrál és dél-amerikai származású díjazottak többsége sem hazájában élt, amikor megkapta a kitüntetést. Ez a trend olvasható le az alábbi két diagramról:

 

 

A díjazottak születési-díjazási hálózata is felrajzolható a Nobel-díj weboldalán található adatokból. A legtöbb díjat az Egyesült Államokban élő tudósok, kutatók, írók, aktivisták és közgazdászok kapták, összesen 425-en. Közülük viszont 137-en nem az Államokban születtek. Jelentős számban telepedtek le itt német, francia és brit tudósok akik később a díjban részesültek.

A 18 magyar vonatkozású díjazott közül 12-en születtek Magyarországon, de mindössze ketten (Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre) éltek itthon a díjazásuk idején.

 

Ugyan az Egyesült Államokban élt a díjazottak közel fele, születési helyüket tekintve nem ebben az országban volt a legnagyobb az országon kívül született díjazottak aránya. Míg itt 32 százalékuk nem volt amerikai születésű, addig az izraeli lakhelyű díjazottak több mint fele nem izraeli származású volt.

 

Ugyanezt megfordítva, csupán négy külföldön érvényesülő amerikai díjazott volt, ami a legalacsonyabb arány (1,37%) a hazájukon kívül Nobel-díjat kapottak tekintetében. Magyarország ez esetben viszont élen jár:

A hazáján kívül Nobel-díjat szerzett négy fehérorosz és egy tunéziai után a magyar születésűek között a legnagyobb a külföldön díjazottak aránya: 83,3 százalék.

 

Szabó Krisztián