Jelentősen nőtt, de Európában így is alacsonynak számít a hazánkban élő külföldiek száma

Tíz év alatt harmadával emelkedett a hazánkban huzamosabb ideig tartózkodó külföldi állampolgárok száma. Megvizsgáltuk az ősszel napvilágot látott népszámlálási adatokat, és összevetettük őket a korábbiakkal és az európai számokkal, illetve igyekeztünk többet megtudni és bemutatni a nemzetiségi összetételről és területi eloszlásról.

A 2022-es népszámlálás állampolgárságra vonatkozó adatait felhasználva megnéztük, hogy miként alakult a Magyarországon élő külföldiek száma és aránya az egyes megyékben és a fővárosban, és mindezt összehasonlítottuk a 2011-es népszámlálás vonatkozó eredményeivel. Azok a külföldi állampolgárok adatai szerepelnek a népszámlálási adatgyűjtésben, akik három hónapnál régebb óta éltek az országban a felmérés idején.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az első szembeötlő tény, hogy 2011-hez képest jelentősen megnőtt a Magyarországon élő külföldiek száma.

2011-ben 143 310 külföldi, nem magyar állampolgár élt az országban, a 2022-es népszámlálás idején viszont másfélszer többen, 218 061-en.

E tény és a migráció közvéleményben rögzült súlyosságával szemben a külföldiek aránya az egyik legalacsonyabb Európában, és messze elmarad az uniós átlagtól.

A népszámlálási adatokban első helyen áll az ukrajnai külföldiek száma, már ebből feltételezhető, hogy a hazánkban tartózkodó külföldiek számának emelkedésében az ukrajnai háború jelentős szerepet játszott. A népszámlálásban mért 220 ezer külföldi viszont egy adott időpont lenyomatát tükrözi és csak egy számérték, ebből nem derül ki, hogy hány olyan külföldi van, aki a háború miatt tartózkodott itt ideiglenesen a népszámlálás adatgyűjtési időszaka alatt, és azután vagy hazatért, vagy továbbment valahová Európába. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) menekülteket összesítő adatbázisa szerint 2022-ben, a népszámlálási adatgyűjtés évében 35 ezer volt a menedékkérők száma hazánkban, ebből közel 30 ezer ukrajnai volt. Az ukrajnai menekültek száma 2023-ban pedig tovább nőtt hazánkban, 52 ezerre.

Még tovább árnyalja a képet, ha megnézzük, hogy ki honnan jött az országba, mivel a legnagyobb csoportok – akár háborús menekültek, akár más okból itt lévők (rokonoknál, üzleti ügyben stb.) – tagjai között szép számmal lehetnek a magyar állampolgárságot fölvenni nem tudó vagy nem szándékozó határon túliak, akik nem tekinthetők a klasszikus statisztikák szerinti idegennek.  2011-ben az országban élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező külföldiek közül Romániából érkeztek a legtöbben, 38 574 fő. Számuk 2022-re visszaesett 18 ezerre. A 2011-ben 11 820 fős ukrajnai diaszpóra 2022-ben 36 093 főre nőtt. Az ideérkezőkhöz még annyi megjegyzést kell tenni, hogy a KSH nyilvántartása szerint 40 ezer külföldi tanul a magyar felsőoktatásban.

További megállapításokat tehetünk, ha megnézzük a területi eloszlást, ez – elvben – azért is lényeges, mert Nyugat-Európában sem a bevándorlók magas száma okozott elsősorban problémát, hanem hogy nem egyenletesen helyezkedtek el, és a nagyobb városokban jöttek létre szabályos gettók. Ilyesmit Magyarországon nem tapasztalhatunk, de itt is a legmagasabb arányban (5,83%) a fővárosban éltek nem magyar állampolgárok. Emellett kiemelkedő arányban voltak jelen külföldiek Győr-Moson-Sopron vármegyében is (3,42%).

2022-ben az ukránok voltak jelen legnagyobb számban, összesen 36 ezren, közülük 13 791 a fővárosban élt. Őket követik a németek, 22 ezer fővel, a főváros után Zala és Somogy vármegyei többséggel.

A területi eloszlás részletesebb elemzést igényelne, össze kéne vetni a számokat azzal, hogy a különféle beruházóknak mi az anyaországa, és akkor máris tisztább képet kaphatnánk arról, hogy miért felülreprezentált egy-egy etnikum egy adott vidéken. De az így is jól látható, hogy a távoli, elmaradottabb országokból érkezők a kereskedelmi-ipari központok körül csoportosulnak. A szomszédos országok polgárai értelemszerűen nagyobb arányban vannak a határmenti megyékben, és az is jól látszik, hogy a nyugat-európaiak szeretnek megtelepedni a csöndes magyar vidéken.

A KSH nem közölte fővárosi kerületenként a külföldi lakosok számát a népszámlálási adatbázisban, a Telex adatigénylés útján viszont hozzá tudott jutni ehhez az adatsorhoz. A 98 319, Budapesten élő külföldi közül a legnagyobb arányban a belvárosi V., VI., és VII. kerületekben éltek. Számukat tekintve a VI. és a VII. kerület szinte holtversenyben áll az első helyen: a VI. kerületben 8790, a VII. kerületben 8740 külföldi élt a népszámlálás idején.

A főváros két legnagyobb külföldi diaszpórája a kínai és az ukrán. A kínai származású 9434 fő egyharmada (2848 fő) a X. kerületben élt, az ukránok közül pedig legnagyobb arányban a XIII. kerületet választották (2234 fő, 24,7%). Az egyes nációknál látható, hogy kik a tehetősebbek, akik zöldövezeti házat bérelnek vagy vásárolnak, kik szeretnek a kulturális-üzleti központban letelepedni, míg azok, akiket a megélhetés hajtott egy távoli országba, többnyire a véletlennek köszönhetően csomósodnak egy-egy kerületben, azaz ha egy egyiptomi otthonra talált Ferencvárosban, a többiek már szívesebben mennek oda, vagy éppen a Népszínház utca környékén az afrikaiakat kiszolgáló üzletek vonzzák Józsefvárosba a kontinensről érkezőket.

A hazánkba érkező külföldi állampolgárokról az ENSZ adatai alapján korábbi cikkünkben bővebben írtunk:

Hont András – Szabó Krisztián