Idén is megrendezésre került a Demográfiai Csúcs, ahol Orbán Viktor a magyar családpolitika sikereiről beszélt. Nem hangzott el viszont, hogy a legutóbbi népszámlálás eredményei szerint tovább csökkent a magyar népesség, a magyar termékenységi arányszám az Európai Unióban csak átlagosnak mondható, a század végére pedig a teljes magyar népesség akár közel hárommillió fővel is csökkenhet. Infografikákon mutatjuk a valós demográfiai adatokat.
Ötödik alkalommal került megrendezésre idén szeptember 14. és 16. között a Demográfiai Csúcs, amelyet „a családpárti erők legnagyobb nemzetközi fórumaként” hirdetnek. A rendezvényen részt vett Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Aleksandar Vučić szerb államfő, valamint Rumen Radev bolgár elnök. A rendezvényen a magyar kormányt Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter képviselte.
Orbán Viktor beszédében elhangzott, hogy 154 ezerrel több gyerek született a magyar családpolitikának köszönhetően hazánkban, mint született volna anélkül. A miniszterelnök szerint ennek ellenére még hosszú az út, mert ugyan lassítottuk a népességfogyást, most meg kell fordítani a trendet és elérni a 2,1-es termékenységi rátát.
A csúcsot megelőző kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is értékelte a magyar demográfiai helyzetet. Hangsúlyozta, hogy 2010-ben, amikor a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy új demográfiai politikát vezessen be, a termékenységi arányszám 1,23 volt, ami 2021 végére 1,59-re nőtt. Értékelése szerint ezzel az elmúlt évtizedben a teljes termékenységi arányszám Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az Európai Unión belül. Emellett elhangzott az is, hogy ha a korábbi tendencia nem változott volna, akkor 2011 és 2021 között 160 ezer gyermek nem született volna meg.
Csakugyan sikerült a kormánynak lassítani a népességfogyást? Nálunk növekedett a legtöbbet a termékenységi arányszám? Milyen eredményeket értünk el ezzel? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A kormány a 2010-es évek elején demográfiai célként tűzte ki a 2,1-es teljes termékenységi arányszám elérését, ami 2021-re 1,59-re nőtt, ahogyan Gulyás Gergely is említette. Valószínűleg nem véletlen, hogy a legfrissebb, 2022-es adatokat viszont nem említette a kormány.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly nemcsak hogy nem nőtt, hanem csökkent is ez a mutató, 1,52-re.
Megnéztük, hogy hogyan alakult az Európai Unión belül a termékenységi arányszám, valóban nálunk nőtt-e az érték a legnagyobb mértékben. Az Eurostat – ugyan módszertani különbségek miatt enyhén magasabb mérőszámmal számol a nemzeti adatokhoz képest – jól használható összehasonlításra. Adatbázisukban a 2021-es a legfrissebb évi adat, de ez szerencsére pont azért nem gond, mivel Gulyás is 2021-es adatokra hivatkozott a kormányinfón.
Ha az említett új demográfiai politika 2010-es kezdetével, tizenegy évre vizsgáljuk a mutatót, akkor valóban hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a termékenységi arányszám, 0,36 százalékkal, míg az EU-ban átlagosan minimális csökkenés volt tapasztalható.
Viszont nem mindegy, hogy milyen kiindulópontról értük el ezt a növekedést. Hazánkban az EU-s átlagnál jelentősen alacsonyabb volt 2010-ben a termékenységi arányszám, az Eurostat szerint mindössze 1,25. Az EU-s átlagot 2018-ban sikerült átlépni, 1,55-tel. Ehhez képest a növekedés terén második helyezett Csehország abszolút értéket tekintve mindig is Magyarország felett helyezkedett el, 2021-ben 1,83 volt náluk az érték. 2022-ben a hazai visszaesés miatt pedig lehet, hogy növekedés terén is előttünk álltak a csehek.
Bár nálunk történt a legnagyobb növekedés, ez is csak a felső középmezőnyre volt elég.
Az Eurostat a magyar statisztikai hivataltól vélhetően módszertani különbségek miatt némileg eltérő, 1,61-es teljes termékenységi rátával számol, azonban így is csak a felső középmezőnybe kerülünk az EU-ban. Ugyanis a legmagasabb termékenységi rátával rendelkező országok között Franciaország (1,84), Csehország (1,83) és Románia (1,81) áll. A skála másik végén, a legalacsonyabb termékenységi arányszámú országok között található Málta (1,13), Spanyolország (1,19) és Olaszország (1,25).
Az Orbán-kormány évek óta különböző családtámogatási intézkedések bevezetésével próbálja megállítani az ország lélekszámának közel negyven éve tartó fogyását. A kormány egyik legnépszerűbb családpolitikai intézkedése például a CSOK, amelyet tavaly év végéig 33 ezren vettek igénybe. Emellett viszont hét év alatt több mint 4500 családtól vonta meg a kormány ezt a támogatást, mert nem tudták teljesíteni a vállalt gyerekszámot.
Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa a 24.hu-n adott tavalyi interjújában beszélt arról, hogy szerinte a 2,1-es szint teljesen elérhetetlen, irreális cél Magyarországon. A magyar termékenységi ráta növekedésében már azt is hatalmas sikernek tartaná, ha eljutnánk 1,8-ig – ezt is ambiciózus célnak gondolja, de nem lehetetlennek. Ez azt jelentené, hogy az unióban az egyik legmagasabb gyerekvállalási kedv lenne Magyarországon. Ugyan 25 százalékkal többet szülnek a nők, mint 10 éve, de a szülőképes nők 25 százalékkal kevesebben is vannak. Vagyis a születésszám lényegében ugyanannyi.
A kormány állításával szemben a népességfogyás hazánkban továbbra is meglehetősen gyors. A hazai lakosság 1981-ben tetőzött 10,7 millió fővel, azóta egy erősen fogyó tendencia látható. Ha a halálozások és élveszületések alakulását nézzük, akkor az látszik, hogy az 1981 után kezdődő fogyást a születések és a halálozások számának „megfordulása” okozta.
A 2000-es évek eleje óta átlagosan évi 40 ezer fős népességfogyásról beszélhetünk, ez alól kivételt jelent a 2020-as év, amikor a járvány miatt a 70 ezer főt is megközelítette az éves népességfogyás értéke. A tavalyi év szintén az átlagnál magasabb, közel 48 ezres népességfogyással zárult. A magyar népesség a legutóbbi népszámlálás eredményei szerint 2023-ra 9,6 millió főre csökkent, legutóbb közel 70 éve voltunk ilyen kevesen.
A 2010 utáni magyar családpolitika tehát lehet, hogy hozzájárult közel 160 ezer gyerek születéséhez, de ez továbbra sem volt elég ahhoz, hogy a fogyó trendet lelassítsa.
Ahogy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, az ENSZ 2022-es előrejelzése alapján a század végére a teljes magyar népesség a legvalószínűbb forgatókönyv szerint akár közel hárommillió fővel is csökkenhet.
A népességfogyás már évtizedek óta megfigyelhető jelenség hazánkban és a világ számos országában, mely ellen az államok és a nemzetközi szervek kisebb nagyobb eredményekkel igyekeznek fellépni. A népességfogyás alapvetően nem baj, azonban bizonyos ellátási és gazdasági következményekkel jár, amelyekkel az érintett országnak ideális esetben képesnek kell lennie megküzdeni. Kapitány Balázs szerint Magyarországon a népességfogyás a népesség korstruktúrájának eltorzulásával, a társadalom elöregedésével is együtt jár. Az elöregedés, a függőségi ráta növekedésének a hatására pedig a nyugdíjrendszernek vagy az egészségügyi ellátórendszernek komoly kihívásokkal kell a jövőben szembenéznie.
Pete Luca – Szabó Krisztián
Harmadával csökkenhet 2100-ra a magyar népesség, ami jelentős ellátási gondokat okozhat. A kormányzati intézkedések ellenére a népességszám nem javul.
Több száz millió fővel csökkenhet a kínai munkaállomány 2100-ra, ami gazdasági visszaesést jelent Kínának. A kormány eddigi intézkedései sikertelenek.
Kutatók szerint a hazai népesség 8,2-8,8 millióra csökkenhet 2050-re. Ennek fő oka az elöregedő korszerkezet és az alacsony termékenységi ráta.
Az ENSZ számítása szerint 2022. november 15-én a világ népessége elérte a nyolcmilliárd főt, 11 évvel a hétmilliárd átlépése után.
