Továbbra is nálunk a legnagyobb az infláció az EU-ban, csak kicsit lassult az áremelkedés üteme

A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint az infláció júliusra 17,6 százalékra mérséklődött. Ez azonban nem a fogyasztói árak csökkenését jelenti, csupán azt mutatja, hogy a növekedés üteme lassult. Az EU-n belül továbbra is Magyarországon a legmagasabb az infláció, a háztartási energia és az élelmiszerek drágulása különösen kiemelkedő.

„Ez már a dinamikus inflációcsökkenés időszaka” – így fogadta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, júliusi inflációs adatait. A KSH augusztus 8-án közzétett tájékoztatása szerint a fogyasztói árak inflációja az előző hónapban 17,6 százalékon alakult.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Minél közelebb van az inflációs mutató a nullához, annál kisebb mértékű árnövekedésről beszélünk. Bár az infláció mértéke júliusban mérséklődött, fontos megérteni, hogy ez a havi inflációs szám csökkenését jelenti az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ebben az összefüggésben

a csökkenés valójában a növekedés lassulását takarja.

Március után most ismét megnéztük a magyar infláció mértékét az Európai Unió többi tagországához viszonyítva. A legfrissebb inflációs számok mellett utánanéztünk annak is, hogy ha nem a tavalyi évhez képest, hanem 2021-hez viszonyítjuk az árakat, milyen inflációs értékeket kapunk.

Nálunk a legmagasabb az EU-ban

Bár 2023 eleje óta Magyarországon is enyhült az infláció, az Európai Unión belül továbbra is nálunk a legmagasabb. Az Eurostat adatbázisában 2023 júniusa az utolsó olyan hónap, amikor minden EU-tagállam inflációs értékét ismerjük, így csak a júniusi hónap alapján tudunk átfogó összehasonlítást végezni.

Ebben az időszakban az előző év azonos időszakához képest

az EU-n belüli átlagos infláció 6,4 százalék volt, míg Magyarországon ez az érték 19,9 százalékot ért el

az Eurostat adatai szerint (ez enyhe eltérést mutat a KSH számaitól). Jóval enyhébb inflációval Szlovákia követett minket, ahol 11,3 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak, majd sorrendben következik Csehország és Lengyelország. Az EU-átlagot alig haladta meg Szlovénia, ahol az árak 6,6 százalékkal emelkedtek.

A Központi Statisztikai Hivatal által közölt júliusi infláció mértéke 17,6 százalék volt. A 2022-es energiaválság által okozott drasztikus emelkedés után ugyan enyhült a háztartási energia inflációja, azonban továbbra is ez mutatja a legnagyobb mértékű növekedést 35,7 százalékkal, ha az előző év azonos időszakához viszonyítjuk.

Az élelmiszerek ára tavaly júliushoz képest 23,1 százalékkal emelkedett, ezen belül kiemelkedett a tojás, a tejtermékek, a kávé és a kenyér árnövekedése. A ruházati cikkek inflációja 8 százalék körül alakult, míg a tartós fogyasztási cikkeké 3,6 százalékra süllyedt, közelítve a nulla érték felé.

2021-hez képest rengeteget drágultak az élelmiszerek

Megvizsgáltuk azt is, hogy ha nem a tavalyi évhez viszonyítva, hanem 2021 elejéhez képest nézzük az inflációt, akkor hogyan alakulnak a fogyasztói árak. A 2021-es év elejéhez képest jelenleg lényegesen magasabb, 33,3 százalékos áremelkedést tapasztalunk.

Két évvel ezelőtthöz viszonyítva az energia helyett az élelmiszerek ára növekedett a legjelentősebben, majdnem 50 százalékkal. Pedig már akkor is drágább élelmiszereket vásároltunk, mint az EU polgárainak többsége – ráadásul jóval kisebb fizetésből.

Az elmúlt pár hónapban enyhén visszaestek az árak, azonban az összesített infláció továbbra is emelkedő tendenciát mutat. Elmondható, hogy

közel másfélszer drágábbak ma az élelmiszeripari termékek, mint 2021 elején voltak.

A háztartási energia – vagyis a vezetékes gáz, a palackos gáz és az elektromos energia – ezzel a számítási módszerrel szintén jelentős áremelkedést mutat. A tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek ára ezzel a viszonyítással már a 20 százalékot közelíti meg.

Szabó Krisztián – Pete Luca