Több rangsor szerint is Magyarországon drágulnak az élelmiszerek a világon az egyik legnagyobb mértékben

A Világbank tavalyi statisztikája szerint Magyarországon volt a 10. legnagyobb az élelmiszerdrágulás világszerte. Megvizsgáltuk a Trading Economics adatait is, ezek alapján jelenleg a 12. helyen áll hazánk Ghána, Haiti és Suriname után, 47,1 százalékos éves áremelkedéssel. A Magyar Nemzeti Bank a 2023-as inflációt 15-19,5 százalék körülire várja, az élelmiszerek drágulását közel 30 százalékra.

Magyarország az elmúlt hónapban több élelmiszerinflációval foglalkozó világrangsor toplistájára is felkerült a kimagaslóan gyorsan emelkedő áraival. December végén jelent meg a Világbank összesítése, ami a 10. helyre sorolta Magyarországot, Sri Lanka, Rwanda és Suriname után.

Az elemzésük szerint 2022 augusztusa és novembere között magas inflációt mértek szinte valamennyi alacsony és közepes jövedelmű országban. Az alacsony jövedelmű országok 88,2 százalékában, az alsó-közép jövedelmű országok 90,7 százalékában és a felső-közép jövedelmű országok 93 százalékában 5 százalék feletti az infláció, de számos más országban a két számjegyet is eléri.

A magyar kormányzati kommunikációban a nyár során többször a „háborús inflációval” – melyet mostanra a szankciós infláció kifejezés váltott fel – magyarázták a jelentősen megemelkedett inflációt, miközben hazánkban jelentősen magasabb az élelmiszerár-emelkedés még a jelenleg háborúban lévő Ukrajnánál is.

A Portfolio elemzése olyan országspecifikus problémákra hívja fel a figyelmet hazánkban, ami miatt a lista élére kerültünk, mint:

• a bérek 20 százalékos év végi emelése, ami elindította az ár-bér spirált,
• a forintárfolyam drasztikus gyengülése, ami megjelent az importált termékek árában,
• a kormány kiskereskedelmi szektorra vonatkozó különadója, amit beépítettek az árakba,
• az élelmiszerár-stopon elszenvedett veszteségek, ami szintén a nem árstopos termékek árába épült bele.

Messze leelőztük az EU-s országokat

Az eltérő források és adatfelvételi idő miatt némi szórás tapasztalható az egyes rangsorok között. Ezért mi a Világbank helyett a Trading Economics adatbázisát vizsgáltuk meg részletesebben, ahol Magyarország jelenleg a 12. helyen áll.

Az utolsó rendelkezésre álló havi adatok szerint a megelőző évi árakhoz képest a legnagyobb mértékben 2022-ben Zimbabwe, Libanon és Venezuela élelmiszerei drágultak meg: 376, 171 és 158 százalékkal. A Magyarországon mért 47,1 százalékos áremelkedést közvetlenül Ghána (59,7 százalék), Haiti (53,1 százalék) és Suriname (54,1 százalék) előzi meg. Az Európai Uniós országokban jóval alacsonyabb áremelkedést mértek hazánkénál, átlagosan 20 százalékkal drágultak az élelmiszerek egy év alatt.

MNB: 30 százalékos élelmiszer-drágulás várható idén

A Magyar Nemzeti Bank decemberben kiadott inflációs jelentéséből kiderül, hogy a 2022-es 14,6 százalék körüli éves infláció után 2023-ra 15-19,5 százalékos éves drágulást jósolnak, vagyis biztosan magasabb lesz a tavalyinál. A becslésük alapján 2023 első felében magas, 20 százalék körüli vagy afölötti infláció várható, ami az év második felében csökkenni fog. Az MNB szerint a belső fogyasztás már csökken, a banki kamatemelések miatt az év során pedig tovább fog mérséklődni.

Az élelmiszer-inflációt a 2023-as évre 29,7 százalékra várják, aminek oka nagy részben a 2022-es drágulás áthúzódó hatása lesz. Szerintük többek között az energiaárak és szállítási költségek emelkedése, az elmúlt évek béremelései, az árfolyam-leértékelődés és az árstop miatt mondhatjuk azt, hogy Magyarországon a legsúlyosabb a drágulás a térségben.

Megnéztük, mennyit ér a pénzünk a boltban tavalyhoz képest | atlatszo.hu

a második legrosszabb helyen álló Litvániában viszont csak fele ekkora, 33 százalékos. Ezzel szemben viszont a lisztet és a gabonaféléket nem érte ennyire drasztikus áremelkedés: 23 százalékos inflációval a középmezőnybe kerülünk, a lista végén a balti országok (Észtország, Lettország, Litvánia) állnak 65-75 százalék közötti drágulással.

Szémann Tamás – Pete Luca