Magyarország kivételével már mindenhol megállt a fogyasztói árak növekedése a régióban

2022 végére a régió összes országában megállt a fogyasztói árak növekedése, Magyarországot kivéve. Míg az EU-ban az átlagos árinfláció decemberben az előző évhez képest 10,4 százalékos volt, addig nálunk az Eurostat adatai szerint már 25 százalékos volt a növekedés. A magyar drágulás nem csak a régióban, hanem az egész Unióban példátlan mértékűnek számít. Mindeközben a magyar háztartások elkölthető jövedelme az uniós átlagnak alig felét éri csak el.

Az Eurostat legújabb, decemberi harmonizált fogyasztóiár-indexe (HICP) alapján Magyarországon jelentősen magasabb volt a decemberi infláció, mint a környező országokban vagy az Európai Unióban. A HICP magyar vonatkozásban minimálisan eltér a KSH által szolgáltatott számoktól (a sima fogyasztóiár-indextől), mivel más módszertant követ, viszont lehetővé teszi az uniós országok közötti pontosabb összehasonlítást.

A HICP a fogyasztói árak változását az egyes uniós országok fogyasztóinak kiadási szokásai alapján követi nyomon, majd az adott országnak az összesített kiadásokból való részesedése szerint súlyozza azt.

Az EU éves inflációja 2022 decemberében 10,4 százalék volt, szemben a novemberi 11,1 százalékkal. A legalacsonyabb Spanyolországban (5,5 százalék), Luxemburgban (6,2 százalék) és Franciaországban (6,7 százalék) volt a decemberi infláció.

Ezzel szemben az Unióban mérhető legmagasabb decemberi rátát mi produkáltuk, méghozzá 25 százalékkal.

Utánunk Lettország (20,7 százalék) és Litvánia (20 százalék) következik.

A magyar infláció ráadásul a régiótól is jelentősen elszakadt. A környező országok inflációját összehasonlítva kiderül, hogy decemberre rajtunk kívül mindenhol máshol megállt az éves áremelkedés. Szlovéniában ugyan nem csökkent az árnövekedés novemberhez képest, de nem is nőtt jelentősen. Magyarország az egyetlen a régióban, ahol az árak továbbra is emelkedtek az év végén.

Az élelmiszer és a háztartási energia drágult leginkább

A KSH decemberi inflációs jelentése szerint az élelmiszerek éves inflációja elérte a 44,8 százalékot is. Leginkább a sajt (83,2 százalék), a tojás (82,7 százalék), a kenyér (81,1 százalék), a vaj és vajkrém (79,4. százalék), illetve a tejtermékek (79,2 százalék) drágultak meg.

Több rangsor szerint is Magyarországon drágulnak az élelmiszerek a világon az egyik legnagyobb mértékben | atlatszo.hu

Az utolsó rendelkezésre álló havi adatok szerint a megelőző évi árakhoz képest a legnagyobb mértékben 2022-ben Zimbabwe, Libanon és Venezuela élelmiszerei drágultak meg: 376, 171 és 158 százalékkal. A Magyarországon mért 47,1 százalékos áremelkedést közvetlenül Ghána (59,7 százalék), Haiti (53,1 százalék) és Suriname (54,1 százalék) előzi meg.

Jelentősen megnőtt emellett a háztartási energia ára, 2021 végéhez képest 55,5 százalékkal. Ezen belül a vezetékes gáz ára 97,8, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 48,7, az elektromos energiáé 27,8 százalékkal nőtt.

A magyar jövedelem az uniós átlag fele

Miközben a magyar infláció az uniósnak a kétszerese, addig a háztartások elkölthető jövedelme (tehát a fizetési kötelezettségek levonása után megmaradt összeg) az uniós átlagnak alig felét éri csak el.

A magyar fizetések szinte a legrosszabbak az EU-ban, így még az olcsó rezsi is drága | atlatszo.hu

Nem meglepő módon a magyar fizetésből kevésbé tudjuk megfizetni az energiaárakat, mint más európai állampolgárok. A mediánbérünk a harmadik legalacsonyabb Európában, nagyjából évi 6600 euró, miközben az uniós átlag ennek majdnem háromszorosa, évi 18 372 euró.

Az Eurostat legutóbbi publikációja szerint a háztartások elkölthető jövedelme 2021-ben Luxemburgban volt a legmagasabb, 32 ezer PPS-sel (Purchasing Power Standard, vásárlóerő-egység). Az uniós tagállamok közül a lista élén végzett Hollandia (24 560) és Ausztria (24 450) is. A sereghajtók pedig Magyarország (9982), Görögország (9917), Bulgária (9375) és Románia (8703) voltak.

Pete Luca