Magyarországon a gáz és az áram is drágább a cégeknek, mint Németországban

A napokban publikálta az Eurostat a féléves energiaár-jelentését, és 2022. második negyedévében már jól láthatóak az Európa-szerte emelkedő energiaköltségek. A lakossági szegmensben Magyarországon csökkenő árat mutat a statisztika, hiszen a brutális forintgyengülés az euróban kifejezett árat összenyomta. A magyarországi cégek viszont a németeknél is többet fizetnek az energiáért.

Nagy a baj Németországban: télen nem lesz elég gáz – még júliusban írt erről német lapok nyomán az origo.hu. A kormánypárti médiától nem áll messze, hogy a Nyugatot élhetetlennek állítsa be. Márciusban például arról írtak, hogy „Télen 15 fokot ki lehet bírni pulóverben, senki sem hal bele – elzárná a gázcsapot a német miniszter is”.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Egy másik, szintén origós cikkben pedig az áll: „A Gyurcsány–Márki-Zay-féle baloldal követelései, hogy állítsák le az orosz gázt, az első pillanattól veszélyeztetnék a magyar rezsicsökkentést – jelentette ki Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője.” Viszont augusztus 1-től épp a kétharmaddal újrázó Fidesz-KDNP kormány nyirbálta meg a hatósági áras energiaszolgáltatást, vagyis a rezsicsökkentést.

Az áram kétszer, a gáz hétszer drágább lesz a kormányzati rezsilimit fölött | atlatszo.hu

Az új, augusztustól élő rendszerrel immár a fogyasztók fizetik a számlák nagyobb részét. Az viszont meglepő, hogy a környező országokban sehol sincsenek a kormány által belengetett brutális energiaárak. A piacon elérhető ajánlatok alapján Csehország a legdrágább, de Romániában sem olcsó az élet. Szlovákiában és Szerbiában is van árszabályozás, de még így is többet fizetnek, mint mi most itthon.

A gyenge forint miatt úgy tűnik, itthon csökkent a gázár

A lakossági energiaáraknál jobb képet mutat a gazdaságról a cégnek eladott gáz vagy éppen villany ára. Hiszen a vállalkozások adnak munkát az embereknek, és ha nekik túl drága az energia, az nagyobb gondot okoz, mint a lakossági fokozatos energiaár-emelés. Jó példa erre a sorban bezáró éttermek, szolgáltatóhelyek sora, melyekről itt írtunk.

A jelenségről áttételesen egyébként a kormányközeli ripost.hu cikkben idézett Hortay Olivér is beszélt. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője augusztusban azt mondta a portálnak, hogy „A német modell ugyanakkor a magyartól pontosan ellentétes módon működik. Idehaza a lakosság terheit igyekeznek csökkenteni rögzített hatósági árakkal, míg az ipari szereplőkkel fizettetik meg a teljeset, magasabbat. Ott viszont a lakossági árak magasabbak, amivel az ipar versenyképességét igyekeznek biztosítani.”

Az Eurostat félévente ad ki jelentést az energiaárakról, a legutóbbi, 2022 első félévét tartalmazó anyag a napokban jelent meg. Közép-Kelet Európa, Németország és Ausztria árait mutatjuk grafikonon, először a lakossági változást.

Jól látszik, hogy míg Magyarországon 20 százalékkal csökkent a lakossági gázár, addig Romániában duplázódott. Fontos azonban, hogy az árakat az Eurostat euróban teszi közzé. A magyar csökkenés – amiért a közműhivatal havonta lelkendezik – tehát valójában annyit jelent, hogy mivel fix a hatósági ár, a forint 20 százalékkal gyengült az euróhoz képest.

Minél gyengébb a forint, annál jobban lehet örülni, hogy a hatósági gázár euróban kifejezve kevesebb.

Ha a tényleges árakat euróban nézzük, az látszik, hogy míg a németek 2017-ben 0,0453 eurót fizettek egy kWh gázenergiáért, addig a magyarok 0,0287 eurót. 2022 első félévében Németországban 0,0561 kWh-t fizettek, vagyis ott 24 százalékkal drágult a gáz. Összehasonlításképpen: a magyar hatósági ár feletti lakossági ár nagyjából a hétszeresére drágult, ami 632 százalékos áremelkedést jelent.

A német vállalkozó kevesebbet fizetett a gázért, mint a magyar

A német vállalkozók 2017-ben 0,0266 eurót fizettek 1 kWh-nyi földgázenergiáért, magyar kollégáik 0,0229 eurót. Az ár 2022-re Németországban 67 százalékkal nőtt, Magyarországon 127 százalékkal.

2022 második negyedévében a német vállalkozói gázár 0,0445 euró volt, a magyar – a gyenge euróval számolva, ami, ugye, „olcsóbbá” teszi a gázt EU-s összehasonlításban – 0,0558 euró volt. Közép-Kelet Európában pedig így néz ki a vállalkozói energiaár-rangsor:

Drágulásban a magyar vállalkozói gázár az éllovas, ugyanez euróban kifejezve viszont az alsó harmadban található.

Ezért okoz fejfájást a hazai áramár a cégeknek

A villamosenergia piac is romokban, legalábbis felhasználói oldalról. A kormány szerint az unió a hibás az áremelkedésért, de hogy az állami MVM miért adja drágábban a vállalkozóknak az áramot több nyugat-európai országnál, az rejtély. Vagyis kikövetkeztethető: ha valami a lakosságnak nyomott áron van, a különbözetet valahonnan finanszírozni kell.

Így változtak a lakossági áramárak 2017 óta:

A német lakosok az áramért 2017-ben 0,1383 eurót fizettek. A magyarok jóval kevesebbet, 0,0893 eurót. A német ár 2022 második negyedévre 37 százalékkal 0,1899 euróra drágult, a magyar 0,0746-ra csökkent – megint csak a hatósági ár és a forintgyengülés miatt. A vállalkozásoknak eladott villamosenergia ára pedig így változott.

2017-ben a németek 0,0786, az osztrákok 0,0688 eurót fizettek 1 kWh áramért. 2022-re Németországban 92 százalékkal drágult az áram, Magyarországon 146 százalékkal. Az osztrákoktól 109 százalékos drágulást közölt az Eurostat. Euróban kifejezve így néz ki Közép-Kelet Európa villamosenergia-díja.

Mégiscsak az emberek fizetik meg

A legtöbbet a román vállalkozók fizetnek, de a 10-es lista előkelő harmadik helyén áll Magyarország. A hazai vállalkozók az első félévben 0,1598 euróért kapták kilowattóránként az áramot – többért, mint a németek, az osztrákok, a csehek, a szlovénok.

Hogy ez mégis mit jelent a vállalkozásoknak, arról 2021 telén írt a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet. Úgy fogalmaztak: „a villamosenergia és a földgáz esetében a cégmérettel nő azok aránya, akiket az áremelkedések súlyosan vagy nagyon súlyosan érintették”, valamint, hogy „a villamosenergia- és a földgázár növekedése az egyes ágazatok közül a turizmusban működőket érintette a legnagyobb arányban (88 százalékukat és 72 százalékukat) súlyosan, míg az építőipari cégek jelezték a legalacsonyabb arányban, hogy súlyosan érintettek voltak az áremelkedésben”.

A magyar fizetések szinte a legrosszabbak az EU-ban, így még az olcsó rezsi is drága | atlatszo.hu

Nem meglepő módon a magyar fizetésből kevésbé tudjuk megfizetni az energiaárakat, mint más európai állampolgárok. A mediánbérünk a harmadik legalacsonyabb Európában, nagyjából évi 6600 euró, miközben az uniós átlag ennek majdnem háromszorosa, évi 18 372 euró.

Azt is leírták, hogy „a vállalkozások 20 százaléka hajtott végre áremelést a felmérést megelőző három hónapban az energiaárak (villamosenergia és földgázár) növekedésére reagálva”. Vagyis az itthon drágán adott áram inflációt gerjeszt. Amit végső soron az emberek fizetnek meg, függetlenül attól, hogy a kormány éppen kire próbálja fogni az emelkedő árakat.

Szöveg: Segesvári Csaba – Adatvizualizáció: Szopkó Zita

Címlapkép: Nagyfeszültségű távvezeték (fotó: Szakál Szebáld – Átlátszó)