Az orosz gáztól függő országok közül csak Magyarországon nem érték még el a tavalyi töltöttségi szintet a gáztározók

Az orosz-ukrán háború miatt Európa legtöbb országa hideg télre készül: az orosz gázszállítmányok leállításától tartva a legtöbb tagállam még a tél beköszönte előtt megpróbálja feltölteni gáztározóit. Az elszabaduló gázárak és az orosz gázfüggőség miatt a kitűzött cél elérése nehezebb, mint a korábbi években. Számos tagállam jó úton halad a tározók feltöltése felé, de vannak kivételek: hazánk a gáztározók feltöltését illetően eddig elmaradt a tavalyi évhez és más, orosz gáztól függő országokhoz képest is. Még ha nem is sikerül a tavalyi szintet elérni, a rezsicsökkentés módosításában meghatározott árak miatt lehet, hogy nem is lesz szükség idén annyi gázra.

Magyarország 2022 elején az előző évekhez képest nagyjából másfél héttel korábban elkezdte a gáztározók feltöltését. A korai kezdés az egész kontinensen megfigyelhető volt, melynek egyik oka lehet az attól való félelem, hogy az orosz gázszállítás abbamarad. Számos, az orosz importra nagyban hagyatkozó ország már az EU-s átlag és a saját éves átlaga feletti szintre töltötte fel a tározóit. Magyarország sem volt elmaradva a tározók töltésének kezdését tekintve, de augusztus közepére még csak az előző tíz év átlagos szintjét sikerült elérni.

Az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) 2022 júliusában publikálta a 2021-es EU-s földgázpiaci jelentését. A jelentésben kiemelt figyelmet kapott a kontinens függése az oroszoktól importált gáztól. Az országok közül nyolc 0 és 25 százalék között, öt 25 és 50 százalék között, kettő 50 és 75 százalék között, kilenc pedig 75 és 100 százalék között hagyatkozik az orosz importra.

Hazánk a legutolsó, 75-100% közti kategóriába tartozik: az elmúlt években az egyik legnagyobb részt az orosz gáz tette ki az éves felhasznált gázmennyiségen belül.

Az ACER-jelentés szerint a gáztározóknak az év közbeni zavartalan gázszolgáltatás és az árak szabályozása szempontjából is jelentősége van. 2021-ben a téli gázszükséglet egynegyedét fedezte gáztározókban felhalmozott gázzal az EU. A legnagyobb arányban Lettország (120%), Szlovákia (95%) és Ausztria (89%) hagyatkozott a tározókra tavaly télen, míg Magyarországon a fogyasztás 38 százalékát kellett csak tározókból fedezni.

Ahogy a fenti ábra is mutatja, Magyarországra Oroszország mellett máshonnan is érkezik gáz: a második legnagyobb gázforrásunk az elmúlt években Ausztria volt. 2021-re ez a forrás a harmadik helyre csúszott vissza, mivel a változatlan arányt képviselő hazai kitermelés mellett az orosz gáz aránya újból megnőtt.

2021-ben a Magyarországra érkező gáz 61 százaléka orosz import volt.

A tározók mellett a (téli) gázt a folyamatos, gázcsöveken érkező gázszolgáltatás is fedezi ezekből a forrásokból. A tározók feltöltésével a cél tehát az esetleges orosz kimaradásra való felkészülés, az így kialakuló hiány pótlása.

Az oroszoknak is sokba kerülne a gázszállítás leállítása, és minden nap nyereség a téli felkészüléshez | atlatszo.hu

„Ez nagyjából az orosz hosszú távú szerződésnek megfelelő mennyiséget jelenti. Horvátország felől is jön valamennyi gáz, illetve Balassagyarmat felől is, de kevesebb, mint mondjuk az elmúlt napokban. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag napi 30-35 millió köbméter gáz importból érkezik hozzánk, úgyhogy folyamatos az áramlás.

Az Európai Bizottság 2022 márciusában benyújtott javaslata is a tározók minél nagyobb töltöttségi szintjének mihamarabbi elérésére buzdította a tagállamokat. A cél eszerint a 80 százalékos töltöttség lett volna idén november 1-ig, majd 2025-ig 90 százalékos töltöttség minden év november 1-ig. A javaslat elfogadását több tagállam is késleltette arra hivatkozva, hogy a szűkös határidő még jobban megemelné a gázárakat.

Remi Mayet, az EP Energiaügyi Igazgatóság vezetője szerint az év eleji alacsony töltöttség az EU hibája, a tagállamok nem felügyelték kellőképpen a töltöttségi szinteket. A felelősség itt öt tagállamra hárul legnagyobb mértékben (Németország, Olaszország, Hollandia, Franciaország és Ausztria), melyek az EU tárolási kapacitásainak 75 százalékával rendelkeznek.

Ausztria és Németország emiatt már be is vezetett a tárolt gáz mennyiségének növelését elősegítő szabályozásokat, a főleg tárolt gázra hagyatkozó Lettország pedig a korábbi évektől eltérő módon nem májusban, hanem már februárban elkezdte a tározóit feltölteni.

Milyen hatása lehet a háborúnak a gázimportra? | atlatszo.hu

A 2022. február 24-én az Ukrajna ellen indított orosz hadművelet megrázta az európai közvéleményt, de Oroszországnak és az Európai Uniónak régebb óta feszült a viszonya. Ez elsősorban az oroszoktól importált  gáz mennyiségén és árán volt lemérhető. A háborúval az egymástól kölcsönösen függő felek számára kiemelt alku tárgyává válhat az energiaimport kérdése. Cikkünk a Reuters anyagának magyar feldolgozása.

Magyarországon a tározók töltöttségi szintje 2017-ben és 2018-ban az európai uniós átlaggal együtt, 2019-2021 között pedig jelentősen felette mozgott. A trend 2022-re megfordult: a töltési időszak kezdete óta tartósan az EU-s átlag alatti a tározóink töltöttségi szintje. Ez aggodalomra adhat okot, bár a novemberi csúcsig még két és fél hónap hátra van.

Az ACER adatai szerint Magyarországon kívül Lengyelország, Csehország, Németország, Szlovákia, Ausztria, Lettország és Bulgária is nagymértékben hagyatkozik Oroszországból importált gázra. (A listát Görögország, Litvánia és Finnország is bővíti, viszont ennek a három országnak nincsenek gáztározói.)

Az elmúlt 10 év átlagos töltöttségéhez képest augusztus 15-ig Ausztria és Bulgária nem érte még el az átlagos töltöttségi szintet, a magyar és német tározók pedig pont most vannak az átlagos töltöttségi szinten. A tavalyi évhez képest viszont már más a töltöttség alakulása:

Magyarországot leszámítva mindegyik orosz gáztól függő ország átlépte a tavalyi töltöttségi szintet.

Lettország március és június között a tavalyinál jobban állt a töltöttséget tekintve, azóta újból alacsonyabb a szint mint egy éve, viszont a tízéves átlagnál jobban állnak.

Magyarországon a többi, orosz gázt nagy mértékben felhasználó EU-s tagállammal szinte egyidőben kezdődött el idén a tározók feltöltése. Az előző téli fűtési szezont kifejezetten alacsony töltöttségi szinttel zártuk: 2022. március 21-én 19,2 százalékig voltak a tározóink feltöltve. Ez a második legalacsonyabb szint az általunk kiemelt országok között.

A töltés szinte egyszerre kezdődött el Németországgal, Szlovákiával, Ausztriával, Lengyelországgal és Bulgáriával, a változás mértéke viszont nálunk volt a legalacsonyabb. Egyedül Lettországnál volt nagyobb a töltésünk mértéke, őket augusztus elején le is előztük ezen a téren.

Augusztus közepére tehát azon EU-s tagállamok rangsorában, amelyek rendelkeznek gáztározókkal, Magyarország a rangsor alján helyezkedik el az 58,16 százalékos töltöttséggel. Ez jelentősen elmarad az EU-s átlagtól, ami 75 százalék.

A rangsor élén lévő Portugália tározói teljesen fel vannak töltve, bár őket nem érinti az orosz befolyás sem, hiszen a gázt Algéria, Nigéria felől és Amerikából szerzik be.

Az Aggregated Gas Storage Inventory (AGSI) adatbázisa a gáztározók töltöttségi szintje mellett a töltési és a felhasználási értékeket is tartalmazza. A koronavírus-járvány által dominált elmúlt két évben alacsonyabb volt a naponta beérkezett gáz mértéke 2019-hez képest, és az enyhén megnőtt felvétel miatt a tározók töltöttségi szintje 2021-re láthatóan visszaesett.

Látható, hogy 2022-ben már február elején jutott kis mennyiségű gáz a tározókba is, de csak a napi kapacitás pár százaléka. A valódi töltési időszak a korábbi évekhez képest egy héttel hamarabb elkezdődött: április eleje helyett már március utolsó hetében nagyobb mennyiségű gáz befolyt a tározókba. Augusztus 15-én a napi felvételi kapacitás 64 százaléka érkezett be, ami több, mint az elmúlt két év rekordnapja (2020.07.12: 42,7%; 2021.06.27: 52,7%), de nem éri el a 2018-as és 2019-es rekordokat (2018.06.30: 67,9%; 2019.06.15: 85,8%).

A fogyasztás az elmúlt két évben a járvány miatt megnőtt, hiszen a korlátozások és az otthoni munkavégzés lehetősége miatt többen maradtak otthon, így a háztartások több ideig vették igénybe a fűtést is.

A július végén bejelentett, rezsicsökkentést csökkentő módosítások miatt viszont jelentősen többe fog kerülni a kormány által megállapított átlagon felüli gázfogyasztás, és emiatt várhatóan alacsonyabb lesz az idén téli gázfogyasztás az elmúlt évekhez képest.

Ha így lenne, akkor a tározóink lassú töltése nem feltétlenül lesz gond, hiszen így is képes lehet hazánk kiszolgálni az alacsonyabb fogyasztást.

Az áram kétszer, a gáz hétszer drágább lesz a kormányzati rezsilimit fölött | atlatszo.hu

2022. július 21-én Németh Szilárd rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a lakossági áram- és gázár augusztusi változásáról. A 36 forintos kedvezményes áramár és a 102 forintos kedvezményes gázár helyett a kormány által megszabott átlagon felüli fogyasztásért ennek a többszörösét kell majd havonta kifizetni, ami jelentősen megemelheti a rezsiköltségeket.

Szabó Krisztián