A Völner-ügy még egy mandátumába is kerülhet a Fidesznek a választáson

Decemberben a Legfőbb Ügyészség hivatali vesztegetéssel gyanúsította meg Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát, fideszes parlamenti képviselőt. A politikus ezt követően távozott kormányzati tisztségéből, és az országgyűlés felfüggesztette mentelmi jogát. Völner azonban a képviselőségről nem mondott le, és tagja maradt a Fidesz-frakciónak is. Áprilisig. Január végén az is biztossá vált, hogy pártja nem indítja újra egyéniben, az Esztergomot és Dorogot magában foglaló Komárom megyei 2. számú választókerületben. A körzet csatatérnek számít, tehát a kormánypártoknak és az ellenzéknek is van esélye, éppen ezért jött az előbbieknek különösen rosszul a botrány, ám a Fidesz-KDNP Völner utódjául is zűrös figurát jelölt.

Kevesebb mint két hónap van hátra az április 3-i országgyűlési választásokig, ezért folytatjuk választókerületi elemzéseinket. Az előválasztás előtt bemutattuk a fővárosi 6-os, a zuglói központú 8-as, valamint a Veszprém 1-es választókerületeket. Ezúttal a Komárom-Esztergom 2-es körzet kerül sorra, amely körzet nem csupán a bevezetőben taglalt Völner-ügy miatt érdekes, hanem azért is, mert az összefogásban részt vevő hat párt összesített eredménye 2018-ban egyértelműen, de nem elsöprően haladta meg a Fideszét. Tehát a gyakorlatban derülhetett volna ki, hogy a szavazatok mechanikus összeadása elég-e egy régóta jelenlévő, befolyásos, helyi fideszessel szemben.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Kiegyenlített erőviszonyok

A jelenlegi Komárom-Esztergom 2-es körzetet három választókerületből gyúrták össze a NER választási rendszerének megalkotásakor. Ide tartozik a korábbi esztergomi-dorogi körzet, illetve a komáromi és a tatai körzetből kisebb települések. Mindegyik politikai oldalnak megvolt a maga végvára a területen. Dorog egyértelműen baloldali, míg Esztergom határozottan jobboldaliként könyvelhető el. A Komárom környéki kistelepülések inkább balra, míg a Tata környékiek jobbra húztak. Ezt tükrözték a korábbi országgyűlési választások eredményei is.

Ábránkon a jelenlegi 2. sz. vk. elődkörzeteinek a szóban forgó választókerülethez tartozó részeit tüntettük fel

Ugyanakkor a képet színesíti, hogy az egykor MSZP uralta környékeken, így Dorogon is, nem a baloldali összefogás erősödött vissza, hanem a Jobbik vette át a szocialista jelölt szerepét, és a jobbikos verte meg ezeken a területeken a fideszes Völnert. A körzet meghódításához azonban ez nem volt elég. Völner Pál 2018-ban 45,21 százalékot szerzett, a második helyezett jobbikos Nunkovics Tibor 34,31-et. Harmadik helyen futott be az ismert DK-s politikus, Vadai Ágnes mindössze 11,2 százalékkal. Az LMP-s indulónak 4,6, a kutyapártinak 1,6 százalék jutott.

Az önkormányzati választás ugyanakkor valójában jóval egyszínűbb képet mutat, mint ami a fentiekből kitűnhet.  Dorogot a baloldal vezeti, ám a város egykori szocialista polgármestere jó ideje függetlenként vezeti a települést, a pártokkal intézményesített kapcsolata nincs. Nem így Esztergom fideszes polgármesterének, aki olyan testületre támaszkodhat, amelybe egyéni körzetből csak a Fidesz jelöltje jutott be. A választókerületben ezen kívül Nyergesújfalunak és Tátnak is a Fidesz ad polgármestert, a többi helyen függetlenek állnak a település élén. Látható tehát, hogy az ellenzéknek a választási hadjáratban önkormányzati háttér nem áll rendelkezésre, a Fidesznek viszont igen.

Már öten bejelentkeztek a körzetért

Az április 3-i országgyűlési választáson egyelőre négy, eddig bejelentett jelöltről tudunk: a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogás, az Egységben Magyarországért, a 2018-as jobbikos jelöltet, Nunkovics Tibort indítja, aki a Jobbik frakcióvezető-helyettese, országgyűlési képviselője, illetve az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága egyik albizottságának elnöke. Nunkovics az őszi ellenzéki előválasztáson kihívó nélkül indult a körzetben.

A Fidesz-jelöltje Erős Gábor, aki 2014-ben lett önkormányzati képviselő Esztergomban, majd 2019-ben választották alpolgármesterré. A Szabad Európa írta meg múlt héten, hogy Erős Gábor 2018-ban felkerült a NAV jegyzékére, amely azokat a cégeket listázza, ahol be nem jelentett alkalmazottakat találtak. A lap emellett arról is beszámol, hogy a 2014-es választások előtt még azt írta magáról, hogy egy, a „szakterületén diplomát szerző szakember”, újabb bemutatkozásából azonban hiányzik a diplomára utaló rész.

Erős másnap a Facebookon reagált: „Választási kampány van. Az ellenzék számára létérdek, hogy botrányokat kreáljanak még ott is, ahol semmiféle botrány nincsen. Nincs ez másképp az én körzetemben sem.” Majd azzal folytatta, hogy 2014-es bemutatkozásában azt írta, hogy a szakterületéből diplomázott – ennek oka pedig, hogy „a labdarúgó játékvezetői minősítést az MLSZ Felnőttképzési Intézete diploma kiállításával igazolja”.

A körzetben a Fidesz és a hatpárti ellenzék jelöltjein kívül már a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) és a Mi Hazánk jelöltje is ismert. Előbbi Stipits Zoltánt indítja, aki 2014-ben az önkormányzati választáson független jelöltként indult Esztergom 10-es egyéni választókerületében, és egy akkori interjúban elmondta, hogy 30 éve él Esztergomban. Végül csak a szavazatok 3,36%-át sikerült megszereznie.

A Mi Hazánk színeiben Lantos János indul, aki a párt Munkaügyi Kabinetjének elnöke, a Magyar Jelen és a Kuruc.info hírportál főmunkatársa, és bemutatkozása szerint „mintegy két évtizedes múltra tekint vissza a nemzeti jobboldalon”. Lantos nevével legutóbb ősszel találkozhattunk a sajtóban, amikor bejelentette: feljelentést tesz amiatt, hogy többen a gyerekeikkel együtt érkeztek a pécsi Pride-ra. Korábban egyébként vezetőként tevékeny szerepet vállalt a hungarista Pax Hungarica Mozgalomban, emellett feltűnt az Erő és Elszántság nevű neonáci szervezetnél is.

Egy ötödik jelölt, Greiner Tamás is indul az április választáson, méghozzá a Gődény Györgyhöz köthető Normális Élet Pártja jelöltjeként. Bemutatkozásában arról ír, hogy elege van az országban kialakult diktatúrából, az egészségügy, az oktatás, az igazságszolgáltatás tönkretételéből.

További fontos szereplők

A választókerület székhelye Esztergom, ami sok szempontból úttörő volt a korábbi (önkormányzati) választások során: itt valósult meg először a teljes ellenzéki összefogás 2010-ben, és azt is megmutatta a város – sokak meglepetésére – hogy a Fidesz legyőzhető, ráadásul egy civil jelölttel.

Esztergom polgármestere 2019-től Hernádi Ádám (Fidesz-KDNP), a MOL-vezér Hernádi Zsolt unokaöccse lett, aki korábban a miniszterelnök személyi titkárának titkára volt, de részt vett a nagy botrányt kavart trafikügyben is, mint a pályázatokat értékelő bizottság tagja. Később épp a Magyar Turisztikai Ügynökségnél dolgozott, és a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programért felelős Nonprofit Zrt. igazgatósági tagja volt, amikor nagybátyja esztergomi szállodaprojektje 1–3 milliárd forint közötti vissza nem térítendő támogatást kapott, de más projektjei is kaptak támogatást ugyanebben az időben.

Korábban öt évig a szintén fideszes Romanek Etelka, 1999–2010 között pedig Meggyes Tamás vezette a várost. Utóbbi 2010-tól országgyűlési képviselő is volt, a Komárom-Esztergom 5-ös körzetben. 2013-ban a legfőbb ügyész kezdeményezte mentelmi jogának felfüggesztését jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával összefüggésben. Meggyest a korábbi esztergomi városvezetők életbiztosítási szerződésével kapcsolatban kérdezték ki. A gyanú szerint az önkormányzatnak 13,5 millió forintos vagyoni hátránya keletkezett, 2017-ben ugyanakkor felmentették elévülés miatt. 2009-ben nagy port kavart a polgármester feleségével készült interjú is, amelyben Kui Rózsa arról beszélt, hogy több alkalommal is bántalmazta őt Meggyes.

A fideszes polgármesterek regnálását csak 2010–2014 között szakította meg a függetlenként induló, majd a szavazók bizalmát elnyerő Tétényi Éva, aki a voksok kétharmadát kapta meg. Ám mivel a képviselő testület kormánypárti többségű maradt, 10 fideszes képviselővel (köztük a korábban tíz évig a várost irányító Meggyessel) és egy-egy mandátumot szerzett az MSZP, a Jobbik, az LMP és Vállalkozók Pártja, állóháború alakult ki: hol közvilágítás nem volt, hol a helyi tömegközlekedés állt le, de a gyermekétkeztetés is megsínylette a helyzetet. A város korábbi polgármesterével 2019-ben beszélgettünk, ekkor elmondta, hogy mi lehetett az oka annak, hogy másodszorra már nem sikerült győzelmet aratnia a Fidesz jelöltje ellen – alig 4 százalékkal maradt alul –, de azt is elárulta, hogy mi az a két tényező, ami szerinte elengedhetetlen ahhoz, hogy az ellenzék nyerjen.

Tétényi Éva: katolikus generációváltás kéne ahhoz, hogy Esztergomban is véget érjen a NER | atlatszo.hu

Esztergom sok szempontból úttörő város: itt valósult meg először a teljes ellenzéki összefogás, már 2010-ben. Itt mutatta meg először város, hogy a Fidesz legyőzhető. Ráadásul jóval Borkai előtt volt itt polgármesteri drogbotrány és akadtak városvezetői nőügyek is. Most azonban mégsem sikerült a váltás. Vajon miért nem? – erről kérdeztük a 2010-2014-es ciklus “összefogásos” polgármesterét, Tétényi Évát. Szerinte az esztergomiak emlékeznek még, milyen nehéz a Fidesz ellenében várost vezetni, mik lehetnek a “lázadás” következményei.

A körzet képviselője 12 éven át Völner Pál volt. 2010-ben még öt választókerület volt a megyében, ekkor a Komárom 4-es körzetet nyerte meg, 2014-ben és négy évvel később a Komárom 2-ben ért el sikert. A Fidesz Komárom-Esztergom megyei szervezetének 2006-tól, az esztergomi szervezetnek 2015-től volt az elnöke, 2015-től a Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) élén is ő állt – egészen 2021-ig. Neve azonban mostanában más okokból került be a köztudatba.

A Völner-ügy

Tavaly januárban, egy korrupt NAV-os lehallgatásával indult el az azóta Völner-ügy néven elhíresült korrupciós botrány. A Blikk írta meg november közepén, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) egyik magas beosztású vezetőjére és végrehajtóként dolgozó feleségére a Liszt Ferenc repülőtéren csaptak le a rendőrök. December elején az is kiderült, hogy a legfőbb ügyész hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítja Völner Pált, az igazságügyi minisztérium államtitkárát, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is volt. A gyanú szerint több alkalommal, összesen 83 millió forintot fogadott el Schadl Györgytől.

Völner december hetedikén bejelentette lemondását államtitkári pozíciójáról, közel 4 milliós végkielégítéssel távozott. Mentelmi jogának felfüggesztéséről egy héttel később döntött a mentelmi bizottság. Január közepén a 444.hu cikksorozatot indított, a birtokukba kerül 1700 oldalas „Schadl-Völner ügy” nyomozati iratai alapján. Ezekből kiderült, hogy Schadl György sokaknak, többek között Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak is „segített”, hogy sikeresen átmenjen a jogi diplomához szükséges vizsgákon, vagy hogy Völner és Schadl szinte teljes nyíltsággal telefonáltak bizniszeikről. Arról is beszámoltak, hogy mit lehet tudni a meggyanúsított végrehajtókról, vagy hogy a korábbi helyettes államtitkár hogyan nyilatkozott a Schadl Györggyel folytatott rögzített beszélgetéséről.

A Völner-üggyel mi is foglalkoztunk már az Átlátszón: megírtuk például, hogy az ügy még legalább két miniszter és egy másik államtitkár jogi felelősségét is felveti, de összegyűjtöttük Völner Pál azon kijelentéseit is, amelyek a mostani vesztegetési ügy fényében meglehetősen rosszul öregedtek:

Völner: „az igazságügybe vetett közbizalmat minden lehetséges módon erősíteni kell” | atlatszo.hu

A Magyar Bírósági Végrehajtói kar szakmai lapjában találtunk egy most nagyon aktuális, korábbi írást Völner Pál tollából. A korrupciós ügyészségi vádak miatt a pozíciójáról ma lemondott államtitkár 5 éve megjelent tanulmányában többek között azt hangsúlyozza, hogy „egy demokratikus jogállam nem létezhet hatékonyan működő igazságszolgáltatás nélkül” és hogy „az igazságügybe vetett közbizalmat minden lehetséges módon erősíteni kell”.

Szoros lehet az eredmény

A 2014-es országgyűlési választáson Völner Pálra érkezett a legtöbb voks, közel 19 százalékkal előzte meg az öt ellenzék párt (MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP) támogatásával induló Vadai Ágnest. Nunkovics Tibor már ekkor is indult a Jobbik színeiben, de csak feleannyi szavazatott szerzett, mint Völner. 2018-ban más lett a sorrend, bár az első helyezett személye nem változott, ismét Völner Pár lett a térség országgyűlési képviselője, a szavazatok 45,21%-ával. Őt ezúttal Nunkovics (34,31%), majd Vadai (11,2%) követte.

Ha azonban az összes ellenzéki jelöltre leadott szavazatokat összeadjuk, akkor látható, hogy egy közös jelöltnek már lett volna esélye nyerni. 2018-ban a különbözet 2828 szavazat az ellenzék javára, négy évvel korábban, 2014-ben kicsit kevesebb, de hasonlóan 5 százalék körüli volt a különbözet az ellenzék javára. Vagyis a számok azt mutatják, hogy a 2022-es választás izgalmasnak ígérkezik ebben a választókerületben, hiszen egyáltalán nem egyértelmű az előválasztáson kiválasztásra kerülő összellenzéki jelölt és a jelenlegi, fideszes képviselő versenyének végkimenetele.

A csatatérkörzetekről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben:

Ezen a 26 helyen dőlhet el a jövő évi választás – térképen az egyéni választókerületek erőviszonyai | atlatszo.hu

Múlt hét hétfőtől lehet regisztrálni az előválasztáson indulni szándékozó ellenzéki politikusoknak. A jelöltjelöltek e-mailben jelezhetik indulási szándékukat az illetékes bizottságnak. A jelentkezési határidő augusztus 15-én, vasárnap éjfélkor jár le, és ezt követően kezdődik az aláírásgyűjtés, amely szeptember 6-án ér véget. A voksolást és a miniszterelnök-jelölti választás első fordulóját szeptember 18 és szeptember 26.

Helyi szinten máshogy csapódik le a Schadl-Völner botrány

Sikerült beszélnünk egy, az esztergomi közéletben jártas, névtelenséget kérő forrásunkkal, aki elmondta, mit érdemes tudni az egyes jelöltekről, és arról is beszélt, hogy helyi szinten hogyan csapódott le a Völner-ügy, és milyen hatása lehet ennek a szavazatokra vetítve.

Elmondása szerint a Fidesz és az Egységben Magyarországért jelöltje is elsősorban Esztergomban ismert személyiségek. Erős Gábor mint játékvezető került közel az Orbán-Csányi, Kiss-Rigó körhöz (Kiss-Rigó László Szeged-Csanád megyéspüspöke, Esztergom díszpolgára, aki osztozik a miniszterelnök foci iránti szeretetében, sokan csak Orbán kedvenc püspökeként emlegetik – itt írtunk róla bővebben), az azonban kérdéses, hogy miért ő lett a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje. Korábban a jelenlegi polgármester, Hernádi Ádám neve is felmerült a potenciális jelöltek között. Erős ugyanakkor kompromisszumos jelölt lehet, hiszen nem tartozik Völner köreihez, inkább KDNP-közeli politikus, ami azért előnyös, mert Esztergom mindig is inkább a KDNP választási körzete volt, mint a Fideszé.

Nunkovics Tibor esztergomi születésű politikus, aki a Jobbik színeiben jelent meg a városban, először Esztergom-Kertvárosban, majd később a megyei közgyűlés jobbikos jelöltje lett, helyi forrásunk csak „konszolidált Jobbikosként” emlegeti. Esztergom inkább jobboldali irányultságú, ezért szerinte Nunkovics Tibornak akár még esélye is lehet, de a választókerületben olyan települések is vannak, amelyek inkább baloldaliak, így kérdéses, hogy ők szavaznának-e az összellenzéki jelöltként induló politikusra.  A Mi Hazánk jelöltje, Lantos János helyi értesüléseink szerint kevésbé számottevő, „a párt, a mozgalom mint olyan nem is egy létező fogalom a környéken”. Hasonló a helyzet az MKKP-val, nekik országosan van nagyobb jelentőségük. Az ötödi jelölt, Greiner Tamás forrásunk szerint majdnem minden választáson indul – legutóbb az önkormányzati választáson az esztergomi 8-as egyéni választókerületben, a Civilek Esztergomért Egyesület jelöltjeként, de mivel eléggé különutas jelölt, nincs nagy támogatottsága.

Helyi forrásunk szerint a Fidesz győzelmére ezúttal is nagyobb az esély. „Maga Erős Gábor személye elfogadható. Ez egy elég konzervatív vidék, van, ahol billeghet a körzet, de valójában nem hiszem, hogy nagy változás lenne.”

Arról is érdeklődtünk, hogyan csapódott le a Völner-botrány helyi szinten, mit gondolnak a szavazók a korrupciós botrányról, és egyáltalán okozhat-e ez bármilyen elmozdulást a szavazatokban.

„Helyben más az optikája a nagy országos dolgoknak. Miután Völner Pál egy kedves, nyájas, templomba járó ember, sokan nem is hiszik el, hogy igaz, amit írtak róla.”

Párhuzamként a korábbi győri polgármester, Borkai Zsolt szexbotránya került szóba, ami ugyan magánéleti ügy volt, nagy port kavart 2019-ben, ám ennek ellenére mégis sikerült nyernie a fideszes jelöltnek. Egy országos, korrupciós ügy még nagyobbat nyomhatna elméletileg a latban – de egyáltalán nem biztos, hogy ki fogja ütni a biztosítékot helyi szinten, ahol ennek valódi tétje lenne április 3-án.

Szabó Krisztián—Szopkó Zita—Hont András

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.</