Az Átlátszó is megkezdte a felkészülést a jövő évi választásokra, egyelőre az előválasztási fejleményeket kísérjük figyelemmel. A múlt héten közzétettük interaktív térképünket, amelyen nyomon követhetőek az egyes körzetek küzdelmei. Az érdekesebb helyeket azonban egyenként is igyekszünk bemutatni. Ezúttal a legnagyobb érdeklődéssel kísért versengéssel, a zuglói előválasztással foglalkozunk.
Zugló különös színfoltja a legújabbkori magyar politikatörténetnek. Kezdetben úgy tűnt, liberális fellegvárnak számít majd a régi villákkal, kertvárosi övezettel és lakótelepekkel egyaránt rendelkező városrész. Az első szabad választáson a két XIV. kerületi választókörzetben az SZDSZ ikonikus figurái, Pető Iván és Magyar Bálint szereztek mandátumot, míg fél évre rá – Budapest nagy részéhez hasonlóan – az önkormányzat szintén szabad demokrata többségű lett, és polgármesternek az SZDSZ-es Kardos Zsuzsannát választották meg, aki 2002-ig töltötte be ezt a tisztséget. Akkor egy MSZP-SZDSZ-belviszálynak köszönhetően a szocialisták önálló jelöltet állítottak, és így nevető harmadikként a fideszes induló futott be. Azóta minden ciklusban új polgármestert köszönthettek a zuglóiak, 20 év alatt öten birtokolták az elöljárói pozíciót. Ezzel Zugló rekorder az elmúlt két évtizedben a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok alkotta legnagyobb települések körében. Ám nemcsak a polgármesteri fluktuáció enged viharos állapotokra következtetni, hanem az országos médiát bejáró újabb és újabb botrányok is.
Mindez nem tántorította el a magyar köz- és kulturális élet ismert szereplőit, hogy Zuglóban próbálkozzanak politikai karrier indításával vagy folytatásával. 1994-ben Pécsi Ildikó színművész Pető Ivánt legyőzve került Zuglóból az országgyűlésbe, de itt szerzett parlamenti mandátumot és polgármesteri széket a NER első elszámoltatási ökle, Papcsák Ferenc, és itt kezdte újra politikai pályafutását Karácsony Gergely is. Érdekesség, hogy a helyi közélet vonzza a celebritásokat is, volt helyi önkormányzati képviselő a sokszoros válogatott labdarúgó Garaba Imre, a nyolcvanas évek népszerű zenekarának, a Z’Zi Labornak a frontembere, Janicsák István, de próbálkozott (sikertelenül) a képviselő-testületbe kerüléssel az egyik első valóságshow sztár, a ValóVilág első győztese VV Szabolcs is.
Így tehát, míg más körzetekben békés háttéralkukról, pártirodák mélyén megkötött paktumokról szállingóznak a hírek, az időközben egybevont zuglói parlamenti körzetben, Budapest 8. választókerületében szó sincs békés versengésről. Megnéztük közelebbről, hogy mit érdemes tudni a körzetről, és kik azok a szereplők, akik fontos szerepet játszanak a kerület életében jelenleg, vagy a korábbi választások során.
Tóth Csaba (MSZP) és Hadházy Ákos (független/Momentum)
A zuglói körzetben az előválasztásokhoz közeledve kétségkívül Tóth Csaba és Hadházy Ákos nevéről hallhatunk majd a legtöbbet.
Tóth Csaba politikusi karrierje nem volt mentes a botrányoktól: ahogy a Magyar Narancs írja, Tóth először a szocialista párt Vas megyei szervezetében tűnt fel, bár azelőtt nem volt köze a megyéhez. Érkezését követően özönleni kezdtek az új tagok a helyi pártszervezetekbe. Pályájának felfelé ívelését azonban olyan vádak zavarták meg, amelyek szerint Tóthék fizettek az új belépőknek, és ez magyarázza a taglétszám emelkedését. 2003-ban a 40 fős pártszervezet egy este 500 főssé vált. Nyomozás is indult magánokirat-hamisítás miatt, de végül az ügyészségnek nem sikerült az eredeti dokumentumok nyomára bukkanni. Az akkor Hiller István vezette, de Gyurcsány Ferenc dominálta MSZP rendet csinált helyben, és Tóth távozott Vas megyéből. Évekkel később Zuglóban tűnt föl, ahol ezután szintén látványosan emelkedni kezdett a taglétszám, és a belépők nem elhanyagolható része a hírek szerint nem zuglói lakos volt. Menet közben, 2010 őszén Tóth listáról parlamenti mandátumot szerzett, a fővárosi közgyűlési képviselőséget választó, akkori szocialista főpolgármester-jelölt, Horváth Csaba helyén.
2019-ben Tóth Csaba neve szerepelt abban a kiszivárgott hangfelvételben is, amelyben Karácsony Gergely a zuglói szocialistákkal elmérgesedett viszonyról beszél. A felvételen többek között az a mondat is elhangzik, hogy „ha én visszamegyek Zuglóba, akkor engem elásnak (…) tudnék mesélni néhány sztorit, de a szocikkal közösen nem tudunk indulni”. Arról is beszélt, hogy a politikus megfenyegette őt és a családját, később azonban tagadta, hogy Tóthról lett volna szó. Ám többen voltak, akik hasonló tapasztalatokról számoltak be a felvétel napvilágra kerülése után, megerősítve annak tartalmát. A már két ciklus óta a választókerületet képviselő Tóth Csaba mögé egyelőre az MSZP-Párbeszéd mellett a DK és a Jobbik állt be.
Hadházy Ákos politikai pályafutását a Fideszben kezdte, 2006-tól volt önkormányzati képviselő Szekszárdon. A pártot 2013-ban hagyta ott a trafikmutyi leleplezése után. Ezt követően az LMP-hez csatlakozott, ahol társelnök lett, 2014-ben Szekszárdon indult az önkormányzati választáson, ahol végül 577 szavazattal előzte meg a fideszes jelölt.
Május végén fegyelmi büntetést kapott, amiért a választás idején az ellenzéki együttműködést szorgalmazta. Egy, a 24.hu-nak adott interjújában az országgyűlési választás után arról beszélt, hogy Schiffer András és Sallai Róbert Benedek sokmilliós perrel fenyegette azokat, akik visszalépnek. Pár nappal később összetűzésbe keveredett Sallai Róbert Benedek leköszönő LMP-s országgyűlési képviselővel. Végül 2018. nyarán lépett ki a pártból, azóta független országgyűlési képviselő. 2016 óta jelentkezik rendszeresen a korrupciós ügyeket feltáró Korrupcióinfóval, amiről mi is számtalanszor írtunk már az Átlátszón.
A jelenleg független országgyűlési képviselőként tevékenykedő képviselő indulását február közepén jelentette be a Momentum, később pedig a Várnai vezette CivilZugló Egyesület, illetve Márki-Zay Péter pártja, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) is beállt mögé. A héten a Kutyapárt biztosította támogatásáról a független képviselőt, akit a Momentum a korrupció elleni harc védőszentjeként mutatott be.
Papcsák Ferenc, Karácsony Gergely, Horváth Csaba és Várnai László
Az ellenzéki előválasztás jelöltjei mellett a kerület életében több más politikus is fontos szerephez jutott az utóbbi években. Ilyenek például a polgármesterek: a fideszes Papcsák Ferenc 2014-ig vezette a kerületet. 2012-ben arról szóltak a hírek, hogy egy ideig duplán vette fel a fizetését (egyszerre volt polgármester és országgyűlési képviselő is). Az egykori elszámoltatási és korrupcióellenes feladatokért felelős kormánybiztos két nappal a 2014-es önkormányzati választás előtt 400 milliós szerződést írt alá a közétkeztetést végző, fideszes hátterű céggel. A Magyar Nemzet pár évvel később arról írt, hogy az önkormányzat megbízásából készített átvilágítási jelentés szerint több száz millió forintos kár érhette a kerületet Papcsák polgármesteri ideje alatt.
Karácsony Gergely, akit miniszterelnök-jelölti ambíciói előtt két évvel főpolgármesternek választottak meg, Zuglóhoz úgy kötődik, hogy 2014-ben lett az Együtt-Párbeszéd jelöltjeként a kerület polgármestere. Őt az MSZP-s Horváth Csaba váltotta. Emlékezetes, hogy Karácsony Gergely az őt váltó zuglói polgármesterről is beszélt a már említett kiszivárgott hangfelvételen. Ekkor azt mondta utódáról, hogy „Csabának legalább annyi esze van, hogy tudja, mi az, amiért börtönbe lehet menni”.
Horváth Csaba 2002–2006 között még a második kerület polgármestereként tűnt fel, 8 évvel később ismét ott indult, sikertelenül. 2019-ben pedig a 14. kerületben lett az ellenzék közös jelöltje, végül a szavazatok 50,33 százalékával szerezte meg a helyet. Zuglói pályafutása alatt már az első képviselő-testületi ülésre egy olyan előterjesztést nyújtott be, ami átláthatatlanná tette volna a kerület gazdálkodását. Miután az Átlátszó beszámolt az esetről, a polgármester először hazugnak nevezte lapunkat, ám végül „a közbizalom helyreállítása érdekében” visszavonta javaslatait.
Több dolog is van, ami egyébként összeköti a két polgármestert: mindketten a második kerületben éltek, amikor Zugló polgármesteri címéért indultak, ráadásul Karácsony Gergelyhez hasonlóan Horváth Csabának is voltak főpolgármesteri ambíciói, 2010-ben el is indult, de mindössze a szavazatok 29,47%-át sikerült megszereznie Tarlós Istvánnal szemben. Ugyanebben az évben az ő helyére kerülve juthatott be Tóth Csaba az Országgyűlésbe, Horváth ugyanis a párt fővárosi közgyűlési frakciójának vezetője lett, ezért lemondott mandátumáról.
Érdemes megemlíteni Várnai Lászlót is, aki a CivilZugló Egyesület egyik alapítója, 2010 óta önkormányzati képviselő a kerületben, blogján rendszeresen számol be kétes kerületi ügyekről. 2010-ben az LMP jelöljteként indult a választáson, 3 évvel később kizárták a pártból, egy állítólagos nőverési ügy miatt. Ezt követően már a CivilZugló jelöltjeként indult, de 2015-ben egykori, 43 ezres adótartozása miatt először megszüntették a képviselői megbízatását, ezt a döntést azonban Karácsony megvétózta. Később a képviselőtestület leszavazta korábbi határozatát, így Várnai megtarthatta mandátumát. A 2017-es zuglói időközi választást megelőző kampányon többek között a szocialistákkal is összetűzésbe került. A CivilZugló és az Együtt által támogatott jelöltként a kampány alatt rágalmazó plakátokat, és állítólagos nőverési ügyére utaló guminőt is kapott.
(Az időközi választást Sápi Attila szocialista képviselő 2016 januári rejtélyes eltűnése után kellett kiírni, aki egyébként Tóth Csaba bizalmi embere volt. Később kiderült, hogy a képviselőnek százmilliós tartozása volt.)
A Momentum februári bejelentése óta várható volt, hogy Hadházy indulása konfliktusokhoz vezethet. A 14. kerület legnagyobb részét magában foglaló Budapest 8. választókerület ugyanis a korábbi országgyűlési választásokon is nagy potenciált rejtett az ellenzék számára.
2018-ban az MSZP-Párbeszéd jelöltjeként, a DK támogatásával induló Tóth Csaba a szavazatok több mint 47%-át szerezte meg, és hétezer szavazattal megelőzte a fideszes indulót, Dr. Jelen Tamást. Az ellenzéki pártok támogatásával induló további jelöltek elenyésző, 10% alatti szavazatot kaptak. A 4 évvel korábbi országgyűlési választáson is az MSZP jelöltje lett a befutó, ekkor alig kétezerrel többen szavaztak rá, mint a Fidesz jelöltjére.
Ha pedig most az összefogó ellenzéki pártokra leadott szavazatokat együttesen számoljuk, akkor már jelentős az előny a kormánypárthoz képest: ezek a jelöltek 2014-ben 23, 2018-ban pedig összességében majdnem 27 százalékponttal szereztek többet a Fidesznél, vagyis ez alapján igen nagy esély van arra, hogy az ellenzéki jelölt a valódi választásból is győztesen kerülhet ki. A Fidesz-KDNP 2022-ben Borbély Ádámot, a Fidelitas budapesti elnökét, a Fidesz új zuglói választókerületi elnökét indítja.
Választási eredmények Zuglóban az elmúlt években
Hadházy az indulása kapcsán azt mondta az Átlátszónak, hogy tudatosan olyan városrészt keresett, ahol ő maga nem tárt fel korrupciós ügyeket, a sajtóban viszont számos ilyen eset látott napvilágot. „Azt szeretném üzenni ezzel az indulással, hogy kormányváltás esetén teljes változást hozunk el, ami két részből áll: végre a korábbi kormány bűneinek legyen jogi következménye, a másik rész pedig az, hogyha a saját oldalunkon lennének megtévedt embereknek, azoknak az ügyeknek is lesz következménye”.
Szerinte Zugló egyike azoknak a körzeteknek, ahol az emberek „a legerősebben akarják a valódi változást, hogy végre ne csak ígérgesse az aktuális ellenzék, hogy el fog számolni, hanem ez valóban következzen be”. Amennyiben ő nyerne, a zuglói ügyekre kiemelt figyelmet fordítana, de azt is megígérte, hogy országos szinten is folytatná a korrupció elleni küzdelmet. Tóth Csaba esetleges győzelméről is szó esett: bár nem kampányolna mellette, az ellenzék győzelmét továbbra is fontosnak tartja, mert szerinte bárki nyer, a jelenlegi helyzetnél csak jobb lehet.
A Hadházy által emlegetett, nagy sajtóvisszhangot kapó kerületi ügyek közül talán a legismertebb a 444 újságírói által feltárt parkolási maffia, de a gyanús parkfelújítási pályázatok és a közétkeztetési mutyi is a kerülethez köthető, vagyis bőven találni kétes ügyeket az elmúlt évtizedből.
A 2014-es, Karácsony Gergely győzelmével végződő önkormányzati választás után a Párbeszéd politikusának kilenc baloldali, kilenc fideszes, egy jobbikos, egy LMP-s és egy civil politikussal kellett együtt dolgoznia, így törvényszerűen kisebb-nagyobb alkukra is sor került. Karácsony Gergely 2019-ben például egyenesen arról beszélt, hogy a szocialisták háttéralkut kötöttek a kormánypárttal, polgármestersége alatt pedig az is többször előfordult, hogy az MSZP a Fidesszel együtt szavazva ment szembe vele. Az MSZP és a Fidesz közötti kerületi kiegyezéssel részletesen foglalkoztunk 2015-ben:
Fidesz-MSZP nagykoalíció Zuglóban
Bár a Karácsony Gergely által vezetett zuglói képviselőtestület az alakuló ülésén elsőként és egyhangúlag szavazta meg a közérdekű adatok szélesebb nyilvánosságára vonatkozó rendeletet, más ügyekben egyáltalán nincs ekkora összhang a képviselők között. Hatalmi harcok, és a frontvonalak között egyensúlyozó polgármester: ez a XIV. kerület az önkormányzati választás óta.
Tóth Csaba viszont a Partizánnak májusban úgy fogalmazott, hogy Hadházy jobban tette volna, ha ott indul, ahol feltár ügyeket. Hogyha pedig a korrupció ellen akar harcolni, azt „ne Zuglóba keresse, mert ott nincsen”.
Egy másik interjúban pedig arról beszélt, hogy „már elvégeztük azt a munkát, amit most a Momentum jelöltje szeretne”, utalva ezzel arra, hogy 2010-ben szinte mindenhol a Fidesz nyert, így az, hogy a 8. választókerület biztos ellenzéki körzet lett, neki és csapatának köszönhető. Éppen ezért van azon a véleményen, hogy a Momentum azért nézte ki magának Zuglót, mert ez a baloldal egyik legerősebb körzete.
Az ellenzéki adok-kapok lényegében február óta tart a zuglói körzetben. Pár nappal Hadházy indulásának bejelentése után Tóth Csaba egy, a képviselőt támadó fideszes politikus videóját osztotta meg saját oldalán – később azonban törölte azt. Áprilisban több kerületi lakos jelezte, hogy közvélemény-kutatásnak álcázott automata hívásokat kapnak, ami Hadházy Ákos múltjára hívja fel a figyelmüket. Nem sokkal később Hadházy egy posztjában arról írt, hogy fontos az összefogás a Fidesz rendszerének leváltásához, de nem azért, hogy azt lemásolják. A bejegyzés a Zugló TV-ben Tóth Csaba mellett kampányoló MSZP-s politikusok miatt született, elmondása szerint az őt támogató Momentum politikusainak mégsem adott lehetőséget a csatorna a megszólalásra.
De Tóth Csaba sem nyilatkozott kedvezően ellenfeléről: volt, hogy arról beszélt, hogy „Hadházy úgy váltogatja a pártokat, mint más az alsógatyáját”. Pár nappal később a független országgyűlési képviselő a Facebookon számolt be arról, hogy Zuglóban személyét lejárató szórólapokat terjesztenek. „Remélem, a helyi Fidesz próbál így beavatkozni az előválasztási küzdelembe, a másik lehetőség ugyanis nagyon szomorú lenne” – fogalmazott Hadházy.
E hét keddjén Tóth Csaba egy háttérbeszélgetést is szervezett a sajtó képviselői számára, ahol elmondta az újságíróknak, hogy szerinte azért indul ellene a Momentum (Hadházy Ákossal, akit a képviselő következetesen csak „szekszárdi politikusként” emlegetett), mert Zugló az ellenzék számára könnyen nyerhető kerületek közé tartozik. Ezt követően „aljas, módszeres lejárató kampányról” beszélt, és azt állította, hogy pártja etikai vizsgálatot kezdeményezett Hadházyval szemben, azt azonban a Momentum megvétózta. A Momentum sajtóosztálya azonban a Telex megkeresésére úgy fogalmazott, hogy nem tudnak ilyen eljárásról, Hadházy Ákos érdeklődésünkre szintén hasonlóról számolt be.
A háttérbeszélgetésen Tóth Csaba utalt arra is, hogy „mindenki múltjában lehetnek sötét foltok”, bár állítása szerint nem tud semmi konkrétumot az ellene induló jelöltről. Rá azonban nem igaz ez az állítás, mert az ő élete „nyitott könyv”, az ellene megfogalmazott vádak alaptalanok.
A egyre fokozódó, zuglói ellentét már csak azért is érdekes, mert a hatpárti ellenzéki összefogás épp nemrég fogadott el egy közös etikai kódexet, ami többek között megtiltja, hogy a jelöltek lejárató kampányt folytassanak jelölttársaik ellen. A dokumentum szerint, ha valaki megsérti az etikai kódex alapelveit, akkor szankcióra számíthat a szövetséges pártoktól – ennek szabályai azonban még nem kidolgozottak.
Az egyre inkább elmérgesedő előválasztási versenyt Hadházy úgy kommentálta, hogy meglepték a bejelentését követő reakciók. Továbbra is azt vallja, hogy az előválasztás jó dolog, hiszen arról szól, hogy a jelöltek elmondják, mi a céljuk az indulással, és a szavazók választanak közülük. „Azt gondolom, hogy semmilyen olyan kijelentést nem tettem, ami ezt a durvulást erősítené.” A Tóthot támogató pártok kapcsán annyit mondott, hogy a támogatás okát a pártoktól kell megkérdezni. „Csak remélni tudom, hogy nem úgy érte el ezt a támogatást, mint ahogy szerette volna elérni nálam, hogy visszalépjek.”
Tóth Csaba még februárban arról beszélt a Jelennek adott interjúban, hogy a pártok közt majdnem kialakult egy megállapodás arról, hogy azokban a körzetekben, ahol kétszeres egyéni győztesek vannak, ne legyen előválasztás, ez azonban mégsem így lett.
Mindenesetre kérdés, hogy mi lesz még a szeptemberi előválasztásig a Budapest 8. körzetben, hiszen már most jelentős indulatoknak lehetünk szemtanúi, noha a hivatalos jelöltállításra csak július végén kerül majd sor.
Az Átlátszó is javában készül már az előválasztásra: heti kétszer frissülő térképünkön folyamatosan követheti, hogy kik jelentették be eddig indulásukat az egyes körzetekben, de azt is megmutatjuk, hogy állnak jelenleg a pártközi megállapodások. Emellett részletesen írunk majd az érdekesnek tűnő egyéni választókerületekről is.
Térképen az előválasztás – itt az Átlátszó nagy jelöltböngészője és a pártok támogatási hálója
2022. választási év lesz, ennek előfutára a 2021-es ellenzéki előválasztás. Az Átlátszó is megkezdi a felkészülést a voksolásokra, és olvasóinak a legáttekinthetőbb és leginformatívabb formában igyekszik bemutatni a küzdelem aktuális állását. Megmutatjuk azt is, hogy miként alakulnak a különböző pártközi megállapodások: tartsanak velünk, amíg az összes jelölt rajtaütésszerűen vissza nem lép!
Szabó Krisztián – Szopkó Zita – Hont András
Címlapkép: Hadházy Ákos meglátogatta Tóth Csabát az Örs vezér terén, a Fudan-konzultáció mellett felállított képviselőjelölti kampány sátorban. Facebook/Hadházy Ákos
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
A mai nappal feltételezhetően elérjük az 5,5 millió első oltottat, így megszűnik a beltéri maszkviselési kötelezettség és lecsökken a védettségi...
A pandémia és Trump kormányzása erősen befolyásolta a nagyhatalmak megítélését, különösen az Egyesült Államok befolyásának megítélése lett negatívabb, Kína pedig...
Tizenkét év után véget érni látszik a Netanjahu-korszak Izraelben, a héten egy új koalíciós kormány kezdte meg a működését, miután ...
Kínában épp most döntöttek úgy, hogy engedélyezik a harmadik gyerek vállalását, de a népesség kérdése a legtöbb országban meghatározó. A...
