Az ÁSZ szerint nem biztosított a felelős gazdálkodás Esztergomban, a jegyző felelősségét vizsgálnák

Kiss-Rigó László orbánista püspök emberének tartják Esztergomban a város jegyzőjét, akiből ennek ellenére elege lett a helyi Fidesznek. Endre Szabolcsot a számvevőszék is kikezdte, korábbi állomáshelyén, Kiskunfélegyházán folytatott tevékenysége miatt pedig a rendőrség is nyomozott, igaz, végül mindent rendben találtak.

A belső kontroll szerinti elszámoltathatóság kockázatai nem csökkentek, továbbra sem biztosított a közpénzekkel való felelős gazdálkodás – áll egyebek mellett az Állami Számvevőszék 2019. február 19-i, esztergom adósságrendezéséről szóló jelentésében. Az ÁSZ egyúttal kezdeményezi a jegyző felelősségének tisztázását, érvényesítését is.

Endre Szabolcs neve nem először merül fel problémás önkormányzati ügyek hátterében: korábban Kiskunfélegyházán dolgozott jegyzőként, melynek végén több, őt érintő ügyben is feljelentés született, igaz, az eljárásokat – az érintett elmondása szerint – őt tisztázva zárta le a nyomozó hatóság.

Ráadásul nem ő az első esztergomi jegyző, akinek nevét ügyes-bajos dolgai nyomán ismerik meg az emberek. Az elmúlt 3 polgármesteri ciklus jegyzőit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Esztergomnak e téren sincs szerencséje. Potyognak a csontvázak a szekrényből, miközben a város vezetője még ÁSZ jelentés után is ragaszkodik a hivatalnokhoz. Pedig a jegyző ellen már a polgármester saját párttársai is többször felszólaltak az elmúlt évek során.

Az Állami Számvevőszék utóellenőrzésére azért került sor, mert a 2010. november 25-től 2011. augusztus 1-ig tartó adósságrendezési eljárás során készült intézkedési tervben Esztergom Város Önkormányzata 12 feladat végrehajtását vállalta, és esedékessé vált vizsgálni, hogy ezekből mi teljesültek. Az önkormányzat ebben sem szerepelt túl fényesen: összesen 5 feladatot hajtott végre teljesen, másik 5-öt csak részben, míg kettőt egyáltalán nem. A számvevők szerint:

„A belső kontroll szerinti elszámoltathatóság kockázatai nem csökkentek, mert nem igazolták a kontrolltevékenységek megfelelő működtetését. Nem gondoskodtak a gazdálkodási jogköröket gyakorló személyek és aláírás mintáik nyilvántartásának vezetéséről, a gazdasági események dokumentumokkal történő alátámasztásáról, a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés teljesítése, a megbízható éves költségvetési beszámoló elkészítése érdekében. Nem tettek lépéseket az átlátható szervezetekre vonatkozó előírásoknak való megfelelés érdekében. Nem intézkedtek valamennyi lejárt esedékességű tartozás rendezéséről, a gazdasági társaságok által ellátott feladatok hatékonyságának vizsgálatáról. A végre nem hajtott intézkedések következtében továbbra sem biztosított a közpénzekkel való felelős gazdálkodás.”

A fentiek miatt javasolta az ÁSZ a jegyző felelősségének vizsgálatát.

Kiskunfélegyházáról Esztergomba

Endre Szabolcs neve először 2015-ben tűnt fel a hírekben, amikor is Kiskunfélegyháza önkormányzata ismeretlen tettes ellen feljelentést tett több olyan ügyben, melyben a korábbi polgármester, Kapus Krisztián (Fidesz-KDNP) és jegyzője voltak érintettek. Nem sokkal később a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-Főkapitányság már gyanúsítottként hallgatta ki dr. Endre Szabolcsot, akinek  büntetőjogi felelősségét hivatali visszaélés miatt vizsgálták.

Legemlékezetesebb a “kamera-ügy” volt, amikor pályázaton nyert 4 db térfigyelő kamerát a jegyző utasítására úgy szereltek fel, hogy azok be sem voltak üzemelve – viszont a polgármesternek remek lehetőség lehetett kampányképek elkészítésére. Ezek a képek meg is jelentek a Félegyházi Hírek oldalán – melynek felelős kiadója akkoriban szintén Endre Szabolcs volt. Az üzembe nem helyezett kamerákat pedig eltulajdonították.

Mivel médiahírekben nem találni nyomát az ügyek jelen állásának, kérdeztük magát a jegyzőt, illetve a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságot is. A rendőrség válaszát várjuk, a jegyző ellenben az Átlátszónak elmondta, a nyomozásokat megszüntették, mint alaptalan ügyeket.

Amikor a procedúrák elkezdődtek, érintett már Esztergomban tevékenykedett, méghozzá Romanek Etelka polgármester kabinetfőnökeként. A kiskunfélegyházi hírek mellett azonban a helyi ellenzék sem ment el szó nélkül, ám a polgármester asszony akkor határozottan kiállt kabinetfőnöke mellett:

„A közleményben szereplő további kérésnek, miszerint a Kttv 64/A. § alapján a méltatlansági eljárást haladéktalanul indítsam meg, a vonatkozó törvények értelmében nem áll módomban eleget tenni. E munkáltatói jogkör nem a polgármestert, hanem kizárólag a jegyzőt (aljegyzőt) illeti meg, aki minden bizonnyal megindítaná – a vonatkozó jogszabályok alapján nincs is mérlegelési lehetősége – az eljárást, ha annak törvényi feltételei egyértelműen fennállnának, azaz a nyomozóhatóság részéről bármilyen hivatalos értesítés érkezne, vagy a törvényi kötelezettségének megfelelően az érintett köztisztviselő a munkáltatójának jelezné azt.”

Erre nem is kellett sokat várni, az aljegyző hamarosan méltatlansági eljárás miatt felfüggesztette hivatalából. Ez ellen Endre Szabolcs munkaügyi pert indított, s azt meg is nyerte.

Az eseménydús előjáték után meglepő fordulatként kelt szárnyra a hír, hogy a megüresedett jegyzői pozícióra az ex-kabinetfőnököt nevezték ki.

Jegyző-átok sújtja Esztergomot

Jegyzők tekintetében Esztergom korábban sem volt túl szerencsésnek mondható – márpedig, lévén a jegyző az az önkormányzat közigazgatási-szakmai vezetője ez igencsak súlyos probléma.

A Meggyes Tamás nevével fémjelzett időszak egyik emblematikus botránysorozata az úgynevezett Csomor-ügy volt. A közel egy évtizeden át tartó kálvária végére – mely során a számos jogsértés még fizikai erőszak is előfordult – 2014-ben került pont, amikor a regnáló városvezetésnek sikerült békés úton megegyeznie az egykori jegyzővel. Neki az volt a „bűne”, hogy megpróbálta megakadályozni, hogy törvénytelen módon működjön az önkormányzat.

A fidesze Meggyes Tamás nevét számos ilyen, és ehhez hasonló ügy fémjelezte annó, így 2010-ben a teljes ellenzék összefogott, hogy egyetlen jelöltet – Tétényi Évát – támogatva véget vessenek a korábbi polgármester uralmának. Az akkori szlogen, „Fidesz igen, Meggyes nem”, azonban oda vezetett, hogy Tétényi fölényesen győzött ugyan Meggyessel szemben, viszont egyedül maradt. A testületben ugyanis a kormánypárti képviselők kaptak teljhatalmat. Első döntésükkel minden hatás- és jogkörétől megfosztották a polgármestert, ezután pedig 4 éven keresztül zajlott az állóháború a testület és Tétényi között.

Így történhetett meg az is, hogy 2011-ben kvázi büntetésként törvénytelen módon nevezett ki a képviselő-testület jegyzőt. Noha a polgármester jelezte, hogy aggályos már maga a benyújtott pályázat is, nem beszélve arról az összeférhetetlenségről, hogy a jegyző édesapja a botrányairól elhíresült városi tulajdonú temetkezési vállalat ügyvezetője volt. Tétényi Éva egy sajtóközleményben így jellemezte a hivatal akkori működését:
„…egy szabálytalanul lefolytatott eljárás keretében a fideszesek saját jegyzőt választottak, aki azonnal politikai tisztogatást kezdett a hivatalban, kirúgva a polgármester közvetlen munkatársait. (…)  úgy hirdetett ki jogszabály és alkotmányellenes határozatokat, rendeleteket, hogy azzal a város közép és hosszú távú terveit figyelmen kívül hagyva komoly károkat okozott a közösségnek.”

Ilyen előzmények után szavazott bizalmat Tétényi utóda, Romanek Etelka Endre Szabolcsnak. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy kiderüljön: az elmúlt évtized szerencsétlen jegyző-szériája nem vele fog megtörni.

A Fidesz frakció azt mondta: elég volt

A hivatal belső működését jól ismerő forrásunk szerint a törvényesség őre igencsak vasmarokkal irányítja a benti életet, olyan drasztikus változásokat hozott a mindennapokba, amiket csak kevesen tudtak elviselni. Ő maga is elismer egy elég magas, évi 20-25 százalékos fluktuációt, bár azokat más okokkal indokolja (teljes levelezésünk Endre Szabolccsal alant olvasható).

A korábbi aljegyző mindenesetre alig fél hónappal Endre Szabolcs munkába állását követően befejezte pályafutását az önkormányzatnál. Rajta kívül még több, mint 20 ember hagyta el a hivatalt a 2017-es évben – forrásunk szerint jelentős részük egyértelműen a jegyző miatt. A létszámhiány pótlására viszont zömében nem helyi lakosokat alkalmaztak – ami komoly belső feszültségeket okozhat egy olyan erősen lokálpatrióta városban, mint amilyen Esztergom.

Ez manifesztálódott 2018. májusában, amikor is egy testületi ülésen a helyi Fidesz frakcióvezetője, Erős Gábor felszólalásában kemény hangon bírálta a jegyzőt, és az általa vezetett hivatal közel sem zökkenőmentes működését:

„Azt látjuk jegyző úr, hogy a hivatal abszolút lassan működik, nem működik.”

„Kellemetlen kimondani, de ki fogom mondani, mert úgy gondolom, ez így nem mehet tovább! Mi az, hogy hivatali dolgozókkal nem állhatunk szóba? Mi az, hogy hivatali dolgozók ne beszéljenek képviselőkkel? Mi az, hogy hivatali dolgozók kérdőre vannak vonva dolgokban? Ez itt nem volt szokás és teljesen szét lett ez a hivatal verve. Teljesen szét van verve a hivatal, nem mennek az ügyek. Nem a magam nevében, hanem a saját frakcióm nevében beszélhetek.”

„Ez van hétről hétre, napról napra: nem mennek az ügyek. Minden a feje tetején áll. A hivatalban van két jegyzőkönyvvezető, mindenki elment már, mindenhonnan hozunk ide dolgozókat, alig van már helyi a hivatalban, ez egyenesen felháborító.”

„Elég volt. 2018-at írunk, négy éve vagyunk hivatalban, érdemben semmi olyat nem tudunk felmutatni amire azt tudom mondani, hogy látványos lenne és elfogadható. A határozatok pedig nincsenek végrehajtva.”

A fenti idézetek tökéletesen mutatják azt a hangulatot, ami a Városházán uralkodik. A polgármester és a testület szembenállása egyre élesebb.

Kísértetiesen hasonlít ez az állapot az előző ciklusra – a különbség csak annyi, hogy korábban egy független, összellenzéki támogatottságot élvező polgármester került szembe a Fideszes többségű testülettel (melynek tagja volt elődje, Meggyes Tamás is), jelen esetben azonban mind a testület, mind pedig a polgármester a kormánypárt színeiben indulva jutott be a városvezetésbe.

Az eltávolodás komolyságát mi sem jelzi jobban, mint hogy a térség országgyűlési képviselője, dr. Völner Pál is elmarasztalóan nyilatkozott, finoman utalva a kiskunfélegyházi hivatalnok nem megfelelő helytállására:

„…ha valaki ezzel nem képes megbirkózni, akkor el kell gondolkodnia, hogy ezt folytassa-e vagy netán valahol máshol nagyobb sikerei voltak és térjen vissza oda, ahol korábban járt”

Történetünk azonban nem a testületről vagy a polgármesterről szól, hanem a jegyzőről. És itt most álljunk meg egy pillanatra, hogy tisztázzuk, általánosságban értve: ki is a jegyző. Belinszky Béla, Záhony volt jegyzője így fogalmazza meg:

„A jegyző a politika – értem alatta a helyit is – és a közigazgatás mint szakma ütközőpontjában áll. Nem sok ilyen szereplője van a közigazgatásnak. A helyi településpolitika és a közigazgatás küzdelmében mindenkor a szakma oldalán kell állnia, tudomásul véve azt, hogy a politika terén mozog. Ismernie kell a politikai játékszabályokat is, de nem lépheti át saját szerepének határait.”

Mindezek fényében különösen érdekesek dr. Endre Szabolcs saját korábbi szavai, amikor is – az őt ért kiskunfélegyházi vádakra reflektálva – kvázi politikai hitvallást tesz:

„Nyilván az őszinteségem és az előző, fideszes polgármester melletti maximális lojalitásom – amely sokszor azzal járt, hogy a plénum előtt szakmailag is meg kellett védenem a polgármester álláspontját az őt támadó képviselőkkel szemben – vezetett ahhoz, hogy próbál teljesen tönkretenni és az új munkahelyemen lejáratni az előző ciklusban nagyrészt ellenzéki vagy belső ellenzéki képviselőkből verbuválódott új félegyházi városvezetés. […] Ha két város közötti kapcsolatot keresi a Jobbik, akkor elmondhatom, hogy egykori kormánypárti vezetésű városból jöttem egy kormánypárti vezetésűvé vált városba, azzal a szándékkal, hogy legjobb szakmai tudásom szerint segítsem Polgármester Asszony munkáját.”

Kapus Krisztián emlékezetes félegyházi tevékenységéről korábban itt írtunk. Dióhéjban a lényeg: a polgármester addig kézivezérelte a helyi illiberalizmust, amíg szét nem esett a városi Fidesz, őt magát meg kiakolbólították a választók.

A püspök emberei

Joggal merülhet fel a kérdés, hogyan került Kiskunfélegyházáról Esztergomba Endre Szabolcs. A találgatások minden esetben egy embernél kötöttek ki: Kiss-Rigó László Szeged-Csanádi Egyházmegye püspökénél, Magyarország politikailag talán legbefolyásosabb egyházi tekintélyénél.

Az Orbán Viktorral köztudottan jó kapcsolatot ápoló püspök korábban az esztergomi Szent Anna-plébániatemplom plébánosa, később az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára, valamint a Rudnay Sándor Alapítvány alapítója és kurátora. Ezen Alapítvány titkáraként tevékenykedett korábban Romanek Etelka is, így nem meglepő, hogy a 2014-es választások előtt Kiss-Rigó aláírásával ellátott hirdetményekben kérték a hívek támogatását a voksolásnál.

Ugyanakkor Kiskunfélegyházán is feltűnt a főpap, ahol jelenlétével is erősítette Kapus Krisztiánt, aki végül ilyen erős hátszél mellett is alul maradt a választásokon, és mint fentebb láthattuk, így már a jegyzőjének sem volt maradása.

A városi bennfentesek állítják, illetve a logika is azt sugallja, hogy ha Endre doktor két támogatója is maga mögött tudhatja a püspöki áldást, akkor maga a jegyző is bízhat a támogatásban. Ő azonban mindössze annyit mondott erről az Átlátszónak, hogy “személyes kapcsolatai nem képezik a közügyek tárgyát”.

Mintha azonban mostanra kitelt volna a jegyző szerencséje. Az Állami Számvevőszék mindenesetre az utóellenőrzésben – tételesen cáfolva mind a polgármester, mind az érintett kifogásait – indítványozta a jegyző felelősségre vonását. Így  Romanek Etelka a képviselő-testület február 21-i ülésének elején jelezte, hogy a jelentéssel kapcsolatban fegyelmi vizsgálat megindítását kezdeményezte dr. Endre Szabolccsal szemben – a fegyelmi bizottság tagjait természetesen a polgármester jelöli ki.

Bár a vizsgálat eredménye még várat magára, Endre Szabolcs nem tétlenkedett, és a március 11-i rendkívüli ülésre egy tájékoztatót írt a testületnek, melyben az ÁSZ megállapításait tényszerűtlennek titulálta, sőt mi több, kijelenti, hogy „az ÁSZ megállapításai nem abszolút bizonyosságúak.”

Kérdéseinket elküldtük Endre Szabolcsnak, ő megválaszolta azokat, íme:

Hogyan végződtek azok a feljelentések, melyeket a korábbi munkáltatója indított ismeretlen tettes ellen, és melyekben önt hallgatták ki gyanúsítottként?

Az alaptalan feljelentések 2016. nyarán a nyomozás megszüntetésével zárultak. Ezt a tényt sajnos a média nem közölte, ellentétben az alaptalan feljelentések tartalmával. Egy lezárt eljárás ilyen formában történő felemlegetése nem szolgálja a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvét.

Mi lett az eredménye annak a munkaügyi pernek, amit akkor indított, amikor a korábbi aljegyző (a fenti ügy miatt) méltatlansági eljárás során felfüggesztette önt kabinetfőnöki hivatalából?

A munkaügyi per eredményeként 2016. őszén a bíróság jogerősen megállapította, hogy az akkori aljegyző jogtalanul függesztett fel.

Hogyan került Esztergomba? Korábban állt bármilyen kapcsolatban a várossal, vagy teljesen idegenként kezdett itt dolgozni?

Közszolgálati jogviszony létesítése során kerültem Esztergomba.

Milyen a fluktuáció a hivatalban? Hogyan változott a munkavállalók aránya 2017 és 2019 között?

A munkavállalók aránya a kérdéses időszakban lényegében nem változott. Feltételezem, hogy a kérdés valószínűleg a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozott. A hivatal köztisztviselői állománya 2016. január elejétől a mai napig gyakorlatilag változatlanul 136 fő. Az éves fluktuáció 20-25 % között változó mértékű, hiszen egyes köztisztviselők nyugdíjba vonulnak, vagy éppen gyermekvállalás miatt kell a tartós távollévő köztisztviselő helyettesítéséről gondoskodni, mások pedig a magasabb munkabért biztosító versenyszférát választják vagy egyéb okból távoztak.

A hivatal vezetőjeként hogyan ítéli meg saját kapcsolatát a dolgozóival?

A Hivatal dolgozóival munkakapcsolatban állok.

Milyen a kapcsolata a képviselő-testülettel?

A képviselő-testület működésével kapcsolatban az Mötv.-ben (2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól) meghatározott jogkörömet gyakorlom. Ennek során többek között tanácskozási joggal veszek részt a képviselő-testületi és a bizottsági üléseken, emellett jelzem, hogy ha a működésük vagy a döntésük jogszabálysértő, stb.

Egy korábbi nyilatkozatában azt mondta: „Nyilván az őszinteségem és az előző, Fidesz-es polgármester melletti maximális lojalitásom – amely sokszor azzal járt, hogy a plénum előtt szakmailag is meg kellett védenem a polgármester álláspontját az őt támadó képviselőkkel szemben…” Romanek Etelkával is olyan idilli a kapcsolata, mint amilyen korábban Kapus Krisztiánnal volt? Mennyire tartja fontosnak, hogy fideszes városvezetés égisze alatt dolgozzon?

Kérdését Ön egy kiragadott idézettel vezette be, ezért engedje meg, hogy ebből az interjúból válaszoljak egy másik idézettel. Továbbra is „úgy gondolom, hogy sajnos Esztergom előző ciklusai nagyon súlyos örökséget hagytak a városra, melynek megoldása kellene, hogy a legfontosabb legyen minden egyes – legyen az ellenzéki vagy kormánypárti – képviselőnek. Örülök, hogy egy olyan városból jöhettem az „első városba” dolgozni, ahol az értékteremtés, problémamegoldás és a városfejlesztés volt az elsődleges, hasonlóképpen ahhoz, ami a jelenlegi esztergomi városvezetést jellemzi.” Pályafutásom során három településen, három polgármesterrel dolgoztam együtt, köztük független polgármesterrel is. A jegyzői munkám során mindig a település érdekének szem előtt tartása volt a célom, hiszen a jegyző független, a jogszabályok érvényre juttatása a legfőbb feladata. A személyes viszonyaimra, illetve társadalmi kapcsolataimra nézve nem kívánok nyilatkozni, hiszen azok nem képezik a közügyek tárgyát.

Van – vagy korábban volt-e – kapcsolata Kiss-Rigó László püspök úrral (aki mind Kapus Krisztiánt, mind pedig Romanek Etelkát jelentős támogatásáról biztosította)? Az ő közbenjárásával, ajánlásával került anno Esztergomba?

Csak ismételni tudom, hogy a társadalmi, valamint a személyes kapcsolataim nem képezik a közügyek tárgyát. Arról semmilyen információval nem rendelkezem, hogy bárki ajánlott volna, vagy közbenjárt volna érdekemben. A kérdésében szereplő két polgármester a választópolgári többségi akarat révén került városvezetői pozícióba az adott időszakban. A jegyzői munkakört mindkét esetben pályázat útján nyertem el.

Jogosnak tartja a polgármester asszony döntését, hogy az ÁSZ jelentés kapcsán fegyelmi eljárást kezdeményezett Ön ellen?

Az ÁSZ-jelentésben megfogalmazott állításokkal kapcsolatban a munkáltatóm úgy határozott, hogy fegyelmi eljárás keretében tisztázza a Számvevőszék megállapításait. Döntését teljes mértékben tiszteletben tartom, azt sem megítélni, sem kommentálni nem kívánom.

A március 11-i testületi ülésre egy tájékoztatót adott ki, melyben tényszerűtlennek titulálta az ÁSZ megállapításait, nem tekinti őket abszolút bizonyosságúaknak. Kifejtené, hogy ezt pontosan hogyan is értette?

A 2019. március 11. képviselő-testületi ülésre összeállított tájékoztató összes dokumentuma a város honlapján fellelhető, így azt – kérésére – csupán az abszolút bizonyosság tekintetében kívánom kiegészíteni. Az Állami Számvevőszék honlapján mindenki számára elérhető „A számvevőszéki ellenőrzés általános alapelvei” – című összefoglaló. Ezen dokumentum „2.5. Megbízhatóság és bizonyosság a számvevőszéki ellenőrzésél” cím alatt a következő mondatok olvashatóak: „Az ellenőrzési bizonyosság szintje az ellenőrzés alapján kialakított megállapítások, következtetések, javítások és ajánlások, illetőleg vélemények helytállóságának, megalapozottságának, megbízhatóságának mértékét fejezi ki. Figyelembe kell venni, hogy általános esetben nincs abszolút (100%-os) bizonyosság, azonban a bizonyosság ésszerűen magas szintjének elérésére lehet és kell törekedni”. Véleményem szerint az ÁSZ törvényben – az adatközlésre vonatkozó – szigorú eljárási szabályok bizonyos esetekben az ellenőrzési dokumentumok körét szűkíthetik, mely a bizonyossági szint csökkentéséhez vezethet, mivel az ÁSZ nem vizsgált meg minden dokumentumot.

Faragó Priszcilla

Fotó: esztergomi városháza, a szerző felvétele