Képviselői vagyonnyilatkozatok: nyomokban átláthatóságot tartalmaz!

Január 31-e, hétfő éjfélig kell feltölteniük az országgyűlési képviselőknek a vagyonnyilatkozataikat a Parlament honlapjára. Így (legalábbis részben) képet kaphatunk arról, hogy miként változott a választott képviselőink vagyoni helyzete az elmúlt egy esztendőben. Miként azonban erre az Átlátszó, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Transparency International Magyarország a jeles nap alkalmából idén is felhívja a figyelmet, a hazai vagyonnyilatkozati rendszer továbbra sem képes betölteni azt a feladatot, amire eredetileg létrehozták.

A parlamenti képviselők által közzétett dokumentumok gyakran köszönőviszonyban sincsenek a politikusok tényleges vagyoni helyzetével – elég felidézni Orbán Viktor 2018-as látogatását a Videoton-Ludogorec BL-meccsen (amelyről a kormányfő később azt állította, hogy a magánrepülőgépes utazás a NER-hez igencsak közel álló Garancsi István ajándéka volt), Rogán Antal jelenlegi feleségének milliárdos földügyeit, vagy Völner Pál vesztegetési pénzből származó jövedelmeit. Az Átlátszó, a K-Monitor és a TI Magyarország ezért újból közzéteszi azt a szakmai minimumot, amelyet a három fél még 2014 végén állított össze.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A vagyonnyilatkozati rendszer célja, hogy a közhatalmat gyakorlók vagyoni viszonyai megismerhetőek legyenek a polgárok számára. A képviselők vagyoni hátterének átláthatósága különösen fontos egy demokratikus jogállamban, hiszen a választóknak joguk van tudni, hogy a politikusok milyen szempontokat, érdekeket követve képviselik őket a törvényhozásban. Emellett a vagyonnyilatkozatokból azonosíthatóvá válhatnak a jogalkotás korrupciós kockázatai is, a bevallásokból ugyanis képet lehet kapni a közhatalmat gyakorlók vagyongyarapodásáról, tartozásairól, gazdasági érdekeltségeiről.

Annak ellenére azonban, hogy az Országgyűlés Hivatala minden évben január 31-én a parlament honlapján közzéteszi az országgyűlési képviselők által az előző évre benyújtott vagyonnyilatkozatokat, a magyar vagyonnyilatkozati rendszer nem képes betölteni ezeket a demokratikus funkciókat. A lassan egy évtizede változatlan rendszer csak szimbolikusnak tekinthető, mivel nem ad valós képet a képviselők vagyoni helyzetéről.

Formailag kifogásolható, hogy az országgyűlési képviselők nyilatkozatai az online közzététel ellenére nehezen hozzáférhetőek, hiszen a képviselők általában kevéssé olvasható, kézzel írott, szkennelt bevallásokat adnak le. Tartalmi szempontból pedig problémás, hogy a képviselőknek a gyakorlatban nem kell elszámolniuk a bevallásban bemutatott és a tényleges vagyoni helyzetük között feszülő, gyakran egészen nyilvánvaló ellentmondásokkal. A nyilvánosság követelménye ráadásul nem érvényesül a képviselők hozzátartozói esetében, akiknek a tulajdoni viszonyai, gazdasági érdekeltségei természetszerűleg kihatnak a képviselő helyzetére.

A kifogásolt hiányosságok rendezése érdekében az Átlátszó, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, valamint a Transparency International Magyarország 2014 decemberében tette közzé vagyonnyilatkozati minimumprogramját.

Levél a képviselőknek: átlátható vagyonosodást! | atlatszo.hu

Az Átlátszó, a TI és a K-Monitor valódi nyilvánosságot szeretne elektronikusan kitöltött vagyonnyilatkozatokkal és az ezeket tartalmazó adatbázissal, amely a képviselők és politikai vezetők mellett a családtagok vagyonnyilatkozatát is teljes mértékben nyilvános formában tartalmazná.

Az oknyomozó portál, valamint a két civil szervezet 12 pontban tett javaslatokat abból a célból, hogy az országgyűlési képviselők vagyoni helyzetéről a Parlament honlapjára feltöltött beszámolók

• egységes formátumban, könnyen elérhetően és kereshetően kerüljenek fel;
• tartalmuk teljeskörű legyen, egyértelművé téve azt, hogy a politikus vagyona és vagyontárgyai milyen forrásból származnak;
• ellenőrizhetőek legyenek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig indítson automatikusan vagyonosodási vizsgálatot, amennyiben a politikus nem tudja alátámasztani meggazdagodásának hátterét;
• valamint amennyiben egy politikus nem tesz eleget vagyonnyilatkozati kötelezettségének, vagy abban valótlan állításokat tesz, érdemi szankciókkal lehessen sújtani.

A vagyonnyilatkozati rendszer problémáit egy-két emlékezetes példa is jól illusztrálja. Bár a kormányfői illetményből aligha telne rá, Orbán Viktor 2018-ban magánrepülőn látogatott el egy Videoton-Ludogorec BL-meccsre. Szintén érdekesek a sebesen gyarapodó Rogán Antal jelenlegi feleségének milliárdos földügyei vagy Völner Pál titkos jövedelmei.

Az Átlátszó, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Transparency International Magyarország 12 pontja: 

1. Valódi nyilvánosság  

A) Kézzel kitöltött, illetve szkennelt vagyonnyilatkozatok helyett elektronikusan kitöltött és elektronikusan olvasható, kereshető, összehasonlítható vagyonnyilatkozatok.

B) Egységes, elektronikus, állami vagyonnyilatkozati adatbázis, amelyben a tisztségviselő mandátuma alatt kitöltött minden vagyonnyilatkozat és azok módosítása is elérhető.

C) A parlamenti képviselők és a politikai vezetők (miniszterek, államtitkárok) esetében a hozzátartozók (nyilatkozóval egy háztartásban élők) vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános és teljes körűen hozzáférhető a világhálón.

2. Valódi tartalom  

A) A vagyonnyilatkozat tartalmazzon arra vonatkozó magyarázatot, hogy a tisztségviselő milyen forrásból tett szert az abban szereplő vagyontárgyakra.

B) A vagyonnyilatkozat tartalmazza az országgyűlési képviselő minden társadalmi vagy gazdasági szervezetben vállalt tisztségét, akkor is, ha az nem jár jövedelemmel.

C) A vagyonnyilatkozat nem nyilvános melléklete tartalmazza az abban szereplő ingatlanok és ingóságok azonosítására alkalmas adatot (cím, helyrajzi szám, rendszám, engedélyszám, stb.). Ezen adatokhoz a mentelmi bizottság és a hatóságok férhetnek hozzá.

3. Valódi ellenőrzés 

A) A vagyonnyilatkozatokat az adóhatóság ellenőrizze.

B) A vagyonnyilatkozatok és a nyilatkozók adóbevallásának automatikus összevetése.

C) Automatikus vagyonosodási vizsgálat a megmagyarázatlan gazdagodás felderítésére.

4. Valódi büntetés

A) A Büntető Törvénykönyv önálló bűncselekményként rendelje büntetni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértését.

B) Fenyegesse börtönbüntetés és a közhatalmi, valamint közpénzről döntő foglalkozásoktól történő eltiltás azokat, akik hamis vagy valótlan tartalmú vagyonnyilatkozat tesznek, vagy a vagyonnyilatkozatukat nem nyújtják be.

C) Az is legyen büntetendő, ha valaki gondatlanságból mulasztja el vagy sérti meg a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét.

Címlapkép: Átlátszó/Szakál Szebáld