Feleannyiért dolgozott volna Mészáros volt vejének cége, mint Mészárosé
Lapunk és Hadházy Ákos parlamenti képviselő is azt az információt kapta, hogy a Homlok-cég nyerhette volna a GVH által vizsgált tendert.
Elkészült az Átlátszó EU-térképének frissítése, az eszköz a Széchenyi 2020-program 2015 és 2017 közötti kifizetéseit mutatja be településekre lebontva, és a program lejártáig hetente frissül majd a frissen közzétett adatokkal. Böngéssz az adatok között, keress rá a lakóhelyedre, nézd meg, ki és mire kapott uniós támogatást, és ha valami gyanús dolgot észlelnél, jelezd nekünk, mi utánanézünk.
Előzmények
A 2016-ban elindított EU-támogatás térképünk előző verzióján azt lehet tanulmányozni régiókra és településekre lebontva, hogyan költöttük az uniós pénzt 2007-2015 között. A térképes vizualizációra érkezett olvasói visszajelzések alapján az Átlátszó újságírói számos tényfeltáró cikket publikáltak, az alkalmazás hasznát nemzetközileg is elismerték, idén például Európai Sajtódíjra jelölték innovációs kategóriában.
A térkép és a mögötte lévő, jól kereshető adatbázis alapján olyan emblematikus uniós fejlesztéseknek mentünk utána, mint a „hatvani bizarr objektum” néven elhíresült akármi (merthogy mi magunk sem tudtuk eldönteni, hogy az micsoda), a fideszes Becsó-család hollókői luxusháza, vagy a félméteres iszap átkotrásával járó gigantikus balatoni yachtkikötő. Ezeket a cikkeinket itt lehet megtalálni.
Tizenkét grafikon Magyarország EU-támogatásainak politikai befolyásoltságáról
Interaktív térképen mutatjuk meg, hogy mennyi EU-s pénzt kaptak a magyar települések
Az új uniós kifizetési ciklus monitorozása azonban új adatbázist és térképet kívánt, így elkészítettük a Széchenyi 2020 térképet is, amellyel a 2015 és 2017 közötti kifizetéseket lehet nyomon követni az előző verzióban megszokott módon:
A Széchenyi 2020 térképen megyei, kistérségi és településszintű adatokat láthatunk havi átlagos és egy főre jutó havi átlagos bontásban. Így például megtudhatjuk, hogy az elmúlt két évben az EU havonta átlagosan 26 millió forinttal járult hozzá Felcsút épüléséhez-szépüléséhez, amivel persze nincs az élmezőnyben, mert a szomszédos Bicske havonta átlagban 612 millió forinthoz jutott hozzá.
A térkép adatait a Széchenyi 2020 adatbázis szolgáltatja, aminek a palyazat.gov.hu a forrása. Az adatbázisunk gyorsabb, könnyebben kereshető, és letölthető lett, új funkcióként néhány adatot grafikus formában is megjelenítünk. Az adatbázisban több változó szerint kereshetünk és rendezhetünk: így például ha látunk egy uniós fejlesztést a lakóhelyünkön, úgy a keresés után megtudhatjuk, hogy ki, mennyit, mikor, pontosan mire és milyen időtartamra kapott uniós fejlesztési pénzt erre a projektre.
Érdekességként írjuk, hogy az elmúlt két évben az unió 3424 milliárd forinttal járult hozzá Magyarországon mondjuk vasútvonalak, autópályák, kórházak, víztisztítók, iskolák felépítéséhez és korszerűsítéséhez, ez naponta 4,7 milliárd forint, egy lakosra lebontva pedig 350 ezer forint volt.
A Széchenyi 2020 programban a legkevesebb uniós támogatás eddig Nógrád és Tolna megyébe jutott: előbbibe havonta átlagosan 1,144 milliárd, utóbbiba pedig 1,885 milliárd forint került. A harmadik legkevesebb összeg, havi átlag 2,45 milliárd forint Zala megyébe ment. A legtöbb EU-s pénzt Pest megye (havi átlag 49,8 milliárd forint) és Budapest (átlag 45,3 milliárd forint havonta) kapta. A harmadik helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye végzett, ide havonta átlagosan 9,29 milliárd forint érkezett Brüsszelből.
Számos adat és elemzés mutatja, hogy az uniós források elköltése körül – az aprólékos szabályozás és az irányító hatóságok ellenőrzése dacára – sokkal több visszaélés történik, mint a központi költségvetésből vagy helyi forrásból megvalósuló projektek esetében. Feltehetőleg ezzel is összefügg, hogy a projektek kedvezményezettjei, vagyis maguk a polgárok is sokkal elnézőbbek és közönyösebbek az uniós források felhasználása tekintetében – már ha egyáltalán van erről információjuk.
Reményeink szerint ez az adatbázis segítségére lehet azoknak, akik informálódni akarnak a helyi fejlesztésekről, adott esetben akár számon is kérve a helyi döntéshozókon egy-egy projekt, fejlesztés megvalósítását.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 30 igazságügyi ajánlást tett a magyar Legfőbb Ügyészség felé, többségében olyan, az uniós támogatások magyarországi felhasználását érintő ügyekben, amelyekben a saját vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanúja merült fel. Ezen felül az OLAF 4 olyan jelzéssel is élt, ami bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítását jelentette a magyar vádhatóság felé, büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül.
Míg a büntetőeljárás minden ilyen esetben megindult, vádemelésig csak 6 esetben jutott a nyomozás, jogerős ítélet pedig még csak 1 esetben született.
Az OLAF 2016-os éves jelentése szerint több mint 270 vizsgálatot zárt le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala, és ezek alapján nagyjából 630 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot. Magyarország dobogós volt a tagállamok között, 13 ilyen üggyel. Azt a listát viszont magasan vezetjük, hogy mennyi támogatás visszatartását vagy visszafizetését javasolta az uniós hivatal.
A térkép és az adatbázis jó eszköz arra, hogy jobban lássuk, mire költi a magyar állam az uniós támogatásokat. Mivel nemcsak összegre, hanem darabszámra is óriási mennyiségről beszélünk, ezért értelemszerűen csak a nagyon-nagyon kiugróak tűnhetnek fel első körben.
Ezért arra buzdítjuk olvasóinkat, hogy ha az adatbázis és a térkép alapján valami gyanúsat észlelnek, például azt látják, hogy kétmilliárd forintból egy bádogviskó épült fel, vagy nyolcszázmillióból levágták az építési telken a füvet, esetleg a miniszter úr rokona vadászházat épített, úgy jelezzék nekünk, és utánajárunk.
Az adatbázis és a térkép a Széchenyi 2020 program lejártáig hetente frissülni fog a friss támogatási adatokkal.
A Széchenyi 2020 programból finanszírozott projektek hetente frissülő adatbázisát letöltheted vagy keresgélhetsz benne az adat.atlatszo.hu/szechenyi2020/ címen. A térképes vizualizációt az adat.atlatszo.hu/eu-terkep/szechenyi címen lehet elérni. A korrupciógyanús uniós finanszírozású projektekről készült cikkeink itt elérhetőek.
Adatbázis: Orsós Mihály
Térképes vizualizáció: Krich Balázs
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásLapunk és Hadházy Ákos parlamenti képviselő is azt az információt kapta, hogy a Homlok-cég nyerhette volna a GVH által vizsgált tendert.
Októbertől a fideszes Győrfiné Dr. Hajdú Szilvia vezeti Aszódot, de a helyi lap októberi számában még az elődje szerepelt felelős kiadóként, és ez Győrfiné szerint nem volt jogszerű.
A Magyar Államkincstár nem akarja kiadni a Fulmer GmbH közel 1 milliárd forintos támogatásának iratait, de a bíróság első- és másodfokon is erre kötelezte.
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!