Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 30 igazságügyi ajánlást tett a magyar Legfőbb Ügyészség felé, többségében olyan, az uniós támogatások magyarországi felhasználását érintő ügyekben, amelyekben a saját vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanúja merült fel. Ezen felül az OLAF 4 olyan jelzéssel is élt, ami bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítását jelentette a magyar vádhatóság felé, büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül – közölte a Polt Péter vezette szervezet az Átlátszó megkeresésére. Míg a büntetőeljárás minden ilyen esetben megindult, vádemelésig csak 6 esetben jutott a nyomozás, jogerős ítélet pedig még csak 1 esetben született.
2010 óta egy OLAF-jelentésre és harminc ajánlásra járt el a Legfőbb Ügyészség (LÜ), és minden esetben eljárást indítottak – derült ki a Magyar Idők cikkéből, amelyben a Nyílt Társadalom Alapítványok vezetőinek egy Index-interjúban elhangzott állításait kívánták cáfolni a témával kapcsolatban. Az Átlátszó kíváncsi volt arra, hogy pontosan milyen ügyekben kereste meg a magyar vádhatóságot az OLAF, ezért ezeket kikértük a Legfőbb Ügyészségtől.
Az ügyészség válaszában az áll, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 30 igazságügyi ajánlást tett a magyar Legfőbb Ügyészség felé, többségében olyan, az uniós támogatások magyarországi felhasználását érintő ügyekben, amelyekben a saját vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanúja merült fel. Ezen felül az OLAF 4 olyan jelzéssel is élt, ami bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítását jelentette a magyar vádhatóság felé, büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül.
Ezek az ügyek többségükben valamilyen uniós támogatási program, illetve uniós alapból származó támogatásra vonatkozó pályázat körében észlelt visszaélésekre vonatkoztak, és az OLAF által jelzett ügyekben vagy elrendelték a nyomozást, vagy ha a konkrét ügyben már folyamatban volt az eljárás, az OLAF-ajánlást a nyomozás irataihoz csatolták, és abban értékelték.
A nyomozások eredményeként eddig összesen 6 ügyben emelt vádat az ügyészség, ezen ügyek közül ezidáig 1 ügyben született jogerős marasztaló ítélet. További 7 ügy a nyomozás megszüntetésével zárult, az összes többi ügyben jelenleg is folyamatban van a nyomozás – közölte Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője, aki részleteket is elárult a szóban forgó ügyekről.
Ebben az ügyben született jogerős ítélet
(OF/2009/0494) Egy állatgyógyászattal foglalkozó cég nyomdaüzem létesítésére nyújtott be valótlan adatokat tartalmazó pályázatot az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásának elnyerésére. A társaság 49,5 millió forintot kapott a projektre, de az elszámoláshoz valótlan számlákat használt fel. A Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség 2014. november 12-én két személlyel szemben emelt vádat költségvetési csalás miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). 2016. április 29-én a PKKB első fokon az elsőrendű vádlottat 1 év szabadságvesztésre ítélte, de annak végrehajtását 2 évre felfüggesztette; a másodrendű vádlottat, mint bűnsegédet 300 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. Az ítéletet a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék pénzbüntetésre változtatta át.
Ezekben az ügyekben vádat emeltek, de még nem született ítélet
(OF/2011/0288/B4) Egy, a Balaton északi partján működő cég 2008 decemberében uniós finanszírozású támogatási kérelmet nyújtott be erdészeti munkagépek vásárlására. Amikor azt megkapták az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaptól, irreálisan magas áron szerezték be a gépeket. A projekt elszámolása során a vállalkozás részéről hamis nyilatkozatot és dokumentumokat nyújtottak be a gépbeszerzésekről, és közbeiktatott cégek révén a gépek árát a valóságoshoz képest kétszeresére növelték. Mindezzel 178 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak, ebből 140 millió forint uniós, 38 millió forint pedig a magyar költségvetésből származott. Az uniós támogatás jogosulatlan igénybe vételéért a Fővárosi Főügyészség 2016. szeptember 29-én emelt vádat két cégvezető ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt a Fővárosi Törvényszéken.
(OF/2011/0988/B4) Egy Pest megyei vállalkozás ügyvezetője 2010 májusában valótlan adatokkal egységes területalapú támogatást igényelt az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból. Ezt követően az illető a Honvédelmi Minisztériumtól haszonbérleti szerződéssel egy honvédségi gyakorlótér hasznosításának támogatására úgy jutott hozzá mintegy 52 millió forinthoz, hogy a kérelmező nem volt jogszerű földhasználó, a honvédségi gyakorlótér pedig nem volt támogatható terület. Az ügyvezető egy évvel később újra próbálkozott, de akkor eredménytelenül, mert a kérelmét elutasították. A Fővárosi Főügyészség a cégvezetővel szemben 2015. szeptember 11-én különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalásért emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.
(OF/2011/0945/B4) Egy nyomdaipari tevékenység mellett papír csomagolóeszköz gyártással foglalkozó cégcsoport irányítója – az elsőrendű vádlott – 2005-2010. között négy technológiai korszerűsítésre kiírt uniós pályázatot nyújtott be új gépsorok beszerzésére. Valójában azonban csak a támogatási összegekhez akart hozzájutni, ezért valótlan tartalmú okiratokat (árajánlatot, vállalkozási szerződést, számlát, átadás-átvételi jegyzőkönyvet) készített és használt fel, valamint a helyszíni ellenőrzést végzőket is megtévesztette. Az elsőrendű vádlott az ügyészség szerint mintegy 770 millió forint vagyoni hátrányt okozott, melyből több mint 630 millió forinttal az uniós, 140 millió forinttal pedig a magyar költségvetést károsította meg. Az illetővel szemben a Fővárosi Főügyészség 2017. február 6-án uniós támogatás jogosulatlan igénybevételéért különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.
(OF/2009/0514/B4) Egy 49 éves férfi úgy igényelt 112 millió forint értékű támogatást egy már létező, elsősorban kutyák számára kialakított hidroterápiás futópad továbbfejlesztésére, hogy a projektet nem is akarta megvalósítani. A támogatás kifizetéséhez a férfi fiktív számlákat, valótlan tartalmú iratokat használt fel, és ebben hárman segítettek neki. A vádlottak 44,7 millió forint előleghez jutottak hozzá. Velük szemben a Fővárosi Főügyészség 2015. december 22-én különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletéért emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.
(OF/2012/1164/B4) Egy bűntett elkövetésére alapított cég 2009-ben főleg orvosi diagnosztikai eszközök beszerzésére 489,9 millió forintos pályázatot nyújtott be a bekerülési érték 44 százalékának, 214,3 millió forintnak az elnyerésére az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól. A vádlottak az eszközöket 102 millió forintért vették meg, majd azokat túlárazva, 371,7 millió forintos vételáron szerepeltették a pályázatban. Ráadásul a gépek vételárának különbözetét egy közbeiktatott cégen keresztül visszautalták maguknak. A terheltek az orvosi műszerek működtetésére létesítettek egy diagnosztikai centrumot, de az eszközöket nem a célnak megfelelően használták fel, és ezzel az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak 182,1 millió, míg a magyar költségvetést 32,1 millió forint kárt okoztak. A vádlottak ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) idén március 30-án emelt vádat társtettesként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalásért a Fővárosi Törvényszék előtt.
Az OF/2012/1164/B4 jelű ügy feltehetőleg az Átlátszó 2012-es cikksorozata nyomán került az OLAF célkeresztjébe:
Ezek az ügyek zárultak a nyomozás megszüntetésével
(OF/2014/1330/B4) Az OLAF ajánlása alapján indult jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás ügyében a KNYF nyomozása két kisvárdai és egy budapesti székhelyű gazdasági társaságra terjedt ki. Azok pályázatai ugyanis az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott, mikro-vállalkozások fejlesztése tárgyú projektjeire alapultak, de közben a pályázatok alkalmatlanok voltak új munkahelyek teremtése révén a mikro-vállalkozások fejlesztésére. A KNYF a nyomozást 2017. január 20-án bűncselekmény hiányában megszüntette, mert arra jutott, hogy a pályázatokban a kedvezményezettek nem állítottak valótlan tényeket.
(OF/2013/0141/B4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága az OLAF két ajánlása alapján indult ügyben nyomozott. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és a magyar állam a dél-balatoni régióban tizenkét önkormányzat és társadalmi szervezet pályázata alapján integrált közösségi szolgáltató terek létesítését és felújítását támogatta. Az OLAF a pályázatok hasonlósága, a különböző projektek alvállalkozóinak összefonódása és a túlzott költségek kiszámlázása miatt gyanakodott arra, hogy bűncselekmény történt. Emellett az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap és a magyar állam a Nemzeti Diverzifikációs Program keretein belül két budapesti cég földmunkagép-beszerzéseit támogatta. Ezek ára mesterségesen megnövelt volt az OLAF szerint és felvetette a bűncselekmény gyanúját. A KNYF azonban másként látta és az eljárást 2016. október 21-én bizonyítottság hiányában megszüntette.
(OF/2013/0049/A3) Egy budapesti felsőoktatási intézet alkalmazottai által alapított közhasznú kft. 2008-tól vett részt több, az Európai Unió által szervezett és támogatott kutatási programban, melyek során uniós támogatásban részesült, azonban azokból a felmerült gyanú szerint jogellenesen számolt el és fizetett ki költségeket. A NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága a nyomozást a 2016. november 28. napján kelt határozatával bizonyítottság hiányában megszüntette, mivel nem lehetett megállapítani, hogy a támogatás elszámolására és az azokkal kapcsolatos kifizetésekre jogosulatlanul került volna sor, továbbá a projektekbe alvállalkozók bevonása nem volt tiltott.
(OF/2009/0494/B4) A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt folytattak nyomozást a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságán az OLAF ajánlása alapján indult ügyben, amelyben egy budapesti állatgyógyászattal foglalkozó cég két állatgyógyászati termék – egy táplálék-kiegészítő tabletta és egy bőrgyógyászati spray – kifejlesztésére irányuló projektjére benyújtott pályázatát vizsgálták. A nyomozást végül 2016. október 19-én bizonyítottság hiányában szüntették meg.
(OF/2012/1136/B4) Szintén jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt indult eljárás a NAV Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságán, mivel a gyanú szerint Bodony község belterületi vízrendezése elnevezésű, uniós alapból támogatott pályázatára vonatkozóan felmerült, hogy a támogatás felhasználására a céltól eltérően került sor. Ezt azonban nem lehetett bizonyítani, így a nyomozást 2015. február 17-én megszüntették.
(OF/0809/2010/A1) Ügy lett abból is, hogy B. D., mint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság igazgatótanácsának volt elnöke, illetve mint a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet korábbi főigazgatója beosztását kihasználva kiutazásai során több alkalommal vett fel jogosulatlanul és valótlan nyilatkoztatok felhasználásával költségtérítést. A II. kerületi rendőrkapitányság jelentős kárt okozó csalás miatt vizsgálódott, de az eljárást 2014. április 18-án bizonyítékok hiányában megszüntették, mert nem volt igazolható a költségtérítés jogosulatlan és szándékos igénylése, illetve felvétele.
(OF/2012/1134/B4) Egy magyar vállalkozás ügyvezetője 2009-ben a Magyarország Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében egy automata mintázó strasszozó gép beszerzésére nyújtott be pályázatot az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz. A cégvezető 20,5 millió forint értékű támogatást nyert el, ám a gyanú szerint a gyártótól a gépet csupán 5,3 millióért vette meg, a különbözetet pedig egy közbeiktatott vállalkozás visszaadta a pályázónak. A NAV nem tudta megállapítani, hogy költségvetési csalás történt, ezért idén február 21-én megszüntette az eljárást.
Ezek a nyomozások vannak jelenleg is folyamatban
Az OLAF ajánlásai alapján:
1., fogászati berendezések támogatott beszerzésével kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2014/0047/B4)
2., gépbeszerzésekkel kapcsolatos költségvetési csalás (OF/2015/0661/B4)
Az Európai Csalás Elleni Hivatal most 10,9 millió euró (nagyjából 4,4 milliárd forint) uniós támogatás visszavonását javasolja az Európai Bizottságnak.
Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott uniós támogatást a KEHOP programból egy a helyi önkormányzat részvételével megalakított konzorcium a Bács-Kiskun megyei Zsanán.
Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak.
