Balatonfenyvesen 2016 májusában átadták a 800 millió forint uniós támogatásból épült Fenyves Yacht Klubot és a hozzá tartozó hajókikötőt. A szomszédos strandot elárasztotta az iszap. Videóriport.
Balatonfenyves közel kétezer lakosú üdülőtelepülés a tó déli partján. Mint minden Balaton menti település vezetése, a fenyvesiek is szerettek volna egy olyan turisztikai fejlesztést, ami a vendégeket odavonzza a településre.
Az Előny Kft. egyik tulajdonosa, akinek Balatonfenyvesen is van üdülője, már 1997-ben megkereste a polgármestert, hogy egy yachtkikötőt álmodott a településre. A tervezési és engedélyeztetési folyamatok után elkezdődött az építkezés.
Deák Gábor, az Előny Kft. tulajdonosának neve az ÁNTSZ laborhálózatának erősen vitatott privatizációja és az egri Hospinvest-ügy révén lett ismert a magyar nyilvánosságban. A kikötő építéséhez nagy valószínűséggel a Matolcsy érdekkörbe tartozó NHB Bank adhatott hitelt, mivel a pénzintézetnek jelzálogjoga van bejegyezve a Fenyves Yacht klubra és a hozzá tartozó kikötőre.
A 2014. őszén kiadott vízjogi létesítési engedélyt már 2015. tavaszán módosították úgy, hogy törölték belőle azt a fontos természetvédelmi követelményt, hogy csak a vegetációs és ívási időszakon kívül (ősszel és télen) lehet a tómeder területén munkálatokat végezni.
Az építkezés gőzerővel folyt 2015-ben. 2016 május 12-én Halász János, a Fidesz frakció szóvivője jelenlétében átadták a kikötőt, és a hozzá tartozó yachtklubot. Az átadás után, a júniusi ottjártunkkor még látszólag folyt az építkezés.
Gigantikus yachtkikötő épült a Balatonon, a szomszéd strandon félméteres az iszap from atlatszo.hu on Vimeo.
A kikötő építése alaposan felkavarta az állóvizet a településen. A kikötő ellen a helyiek aláírásgyűjtést indítottak, a Lehet Más a Politika pedig több feljelentést tett természetkárosítás miatt. Az első feljelentés miatt a rendőrségi nyomozás 2015 augusztus 24. és október 24. között zajlott, de az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették.
A zöldek azzal érveltek, hogy a kikötő építésének megkezdésekor hatályos Balaton-törvény szerint a tóban új építményt nem is lehetett építeni. A beruházó erre azt mondta, hogy a törvény végrehajtási rendelete lehetőséget ad a kivételekre.
Azóta a Balaton-törvényt megváltoztatta a kormánypárt. A törvényi változtatást többen úgy értékeltek, hogy zöld lámpát adott a kormány a Balaton szétveréséhez. Az LMP újabb feljelentést tett természetkárosítás miatt 2016 tavaszán. A rendőrség ismét elrendelte a nyomozást, arról további információt a nyomozás végéig nem ad ki.
A sekély vízben épült hosszú móló a balatoni iszap áramlását is megváltoztathatja. A balatonfenyvesi kikötő építésének megkezdése után nagy mértékű iszaposodás jelent meg a Balatonfenyvessel szomszédos Balatonmáriafürdőn 2015 szeptemberében.
Áramlástani szakkérdés, hogy a kikötőnek van-e köze a szomszédos terület eliszaposodásához. Az tény, hogy az 1970-es évek óta nem vizsgálják tudományosan az iszap áramlását a Balaton egészében. Az is tény, hogy az utóbbi években nem végeztek iszapkotrást Balatonmáriafürdőn.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2016 áprilisában a máriafürdői helyzet miatt kialakult országos médiafigyelem hatására vizsgálatot indított. A vizsgálat eredményéről még nincs információ. Balatonmáriafürdőn a szakhatóság egyetértésével a vizsgálatok elvégzéséig nem kezdik meg az iszap kotrását, hanem egy 70 méteres mólót építettek, hogy a strandolók be tudjanak menni a tóba.
A beruházásról megkérdeztük a balatonfenyvesi polgármestert is. Lombár Gábor, a település független polgármestere azt mondta az Átlátszónak, hogy felelősen kijelenti, hogy nem a kikötő miatt indult el az iszaposodás a szomszédos strandon.
A térség országgyűlési képviselője, Móring József Attila már óvatosabban fogalmazott:
“Azt az elméletet, amely szerint a balatonmáriai iszaposodást a balatonfenyvesi kikötőépítkezés okozta, egyelőre sem kizárni, sem megerősíteni nem lehet, erre majd a kutatások adhatnak választ.“
Vágó Gábor
Videó: Baranya Ákos
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
A gyerekek nem kicsi felnőttek – vallják a gyerekorvosok, akik szerint nem jó, hogy Pest megyében csak három helyen van gyerekügyelet.
