Egyetlen cég termékei felelnek meg a GYSEV új, 2 milliárdos tenderén

Olyan közbeszerzési eljárást írt ki a GYSEV a napokban, amelyre várhatóan mindössze egy ajánlattevő fog jelentkezni. Ez pedig a VAMAV Kft., amelynek egyik tulajdonosa a MÁV, a másik pedig a voestalpine Railway Systems. A GYSEV ugyanis olyan műszaki paramétereket határozott meg az ajánlattételi felhívásban, amelyeknek iparági forrásaink szerint Magyarországon csak a voestalpine-csoport termékei felelnek meg. Így a VAMAV szinte behozhatatlan előnyre tesz szert a versenytársaihoz képest.

Vasúti kitérők és kitérőalkatrészek beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) augusztus 5-én, nettó 2 milliárd forint értékben. Ajánlatot szeptember 7-ig lehet benyújtani, de nagy versenyre nem kell számítani. A kiírásban meghatározott műszaki paramétereknek ugyanis információnk szerint csak egy cég termékei tudnak megfelelni Magyarországon. Erre egy gazdasági szereplő már az előzetes piaci konzultáció (EPK) során rámutatott, azonban a GYSEV nem változatott a műszaki leíráson.

Versenyszűkítő feltételek

És hogy mik azok a pontok, amelyek versenykorlátozónak tűnnek?

1. A kitérők sínanyagának minőségét a műszaki dokumentációban 400 HT minőségben adták meg. Ez egy rendkívül magas keménységű, fejben edzett/hőkezelt perlitacél sínanyag, amelyet a szabványok (pl. EN 13674-1) is rögzítenek. Kiváló kopásállósággal és hosszú életciklussal rendelkezik, különösen kis sugarú ívekben és nagy igénybevételű kitérőkben.

Bár a minőség szabványosított, az európai piacon a voestalpine Railway Systems a meghatározó gyártó, amely ezt a konkrét sínanyagot (400 UHC® HSH®) ipari léptékben, kitérőalkatrészként kereskedelmi forgalomban kínálja. A többi nagy európai sín- és kitérőgyártó (pl. ArcelorMittal, Saarstahl) hagyományosan az R260, R350HT vagy R370CrHT minőségeket szállítja.

Magyarországon a 400 HT minőségű sínanyagot és az erre épülő kitérőket közvetlenül csak a voestalpine-csoport értékesíti és forgalmazza 2 magyar leányvállalatán keresztül. Ebből az egyik a VAMAV Vasúti Berendezések Kft., a másik pedig a voestalpine Hungária Kft. A VAMAV tulajdonosa pedig a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. mellett a voestalpine Railway Systems GmbH.

Vagyis: amikor a GYSEV a 400 HT minőséget követeli meg, a VAMAV Kft.-t hozza előnybe az ajánlattétel során.

Ez pedig jogsértő, hiszen a kiírónak tilos olyan specifikációt megadni, amely burkoltan egyetlen konkrét gazdasági szereplő termékére vagy technológiájára mutat (kivéve, ha azt a beszerzés tárgya rendkívüli módon indokolja), főként, ha a „vagy azzal egyenértékű” opció sem szerepel a műszaki leírásban.

Amikor az egyik gazdasági szereplő ezt szóvá tette az előzetes piaci konzultáció során, és kérte, hogy a nagyobb verseny érdekében fogadják el a 350 HT sínminőséget is, a GYSEV azt a választ adta, hogy:

„Ajánlatkérő kizárólag 400 HT minőségű kitérőket tudja elfogadni, mivel a 400 HT minőség nagyobb keménységet jelent, mint a 350 HT, ezáltal nagyobb kopásállóságot biztosít. A GYSEV Zrt. számára az üzemeltetési költségek és a karbantartási munkák hatékonyságának optimalizálása érdekében kiemelt fontossággal bír az általa üzemeltett szerkezetek életciklusának növelése.”

Bár a GYSEV érvelése akár érhető is lenne, árnyalja a képet, hogy még a nagysebességű (250 km/h feletti) hálózatokon sem használnak feltétlenül ilyen sínanyagot Európában, a GYSEV mégis ragaszkodik kizárólag ehhez, az egyébként 10-25%-al drágább megoldáshoz a saját maximum 120 km/h sebességű hálózatán.

De nem csak ez az egyetlen kifogásolható elem van az ajánlattételi felhívásban.

2. Szintén az EPK-ban szerepel, hogy a „zárszerkezetek műszaki specifikációinál a megadott műszaki adatok, mint például lökethossz, illetve a tokozott szerkezet egy adott gyártó szerkezetére utal.” Ezért az érdeklődő piaci szereplő kérte, hogy „a nagyobb piaci verseny előmozdítása érdekében javasoljuk elfogadni a műszakilag egyenértékű megfelelő engedélyekkel és referenciákkal rendelkező zárszerkezetek elfogadását is.”

A zárszerkezet paraméterei a műszaki leírásban. Forrás: ekr.gov.hu

A GYSEV azonban ezt is elutasította. Mint írták, az általuk „jelenleg üzemeltetett kitérők zárszerkezeteinek járatos típusaitól nem kíván eltérni, mivel ezek karbantartásához és üzemeltetéséhez szükséges szaktudás és eszköz felszereltség nem teszi lehetővé, hogy másfajta zárszerkezetet az Üzemeltetőtől elvárt biztonsággal üzemeltessen.”

Csakhogy

a zárszerkezetre vonatkozó műszaki paramétereknek Magyarországon kizárólag a VAMAV által gyártott és forgalmazott zárszerkezet-család tud megfelelni.

Ezek ugyanis a voestalpine saját szabadalmát képező, tokozott hidraulikus/mechanikus zárszerkezetét és hajtóművét írják le:

• 220 mm-es állítólöket és 160 mm csúcssínnyitás,
• tokozott, kenőanyaggal feltöltött, zárt kialakítás,
• felvághatóság: a rugós/hidraulikus belső reteszelés teszi lehetővé, hogy ha a vonat rossz irányból fut rá a kitérőre, a zárszerkezet törés nélkül elmozduljon,
• 500 000 állítási ciklus/6 hónapos karbantartási intervallum: ez a voestalpine tokozott rendszereinek hivatalos gyári élettartam- és karbantartási specifikációja.

3. És ha mindez nem lenne elég, a GYSEV még a részajánlattételt sem tette lehetővé, pedig a kiírás annyira komplex, hogy egyszerre tartalmaz új kitérőket, kitérő fődarabokat, kisebb kitérőalkatrészeket, átmeneti síneket, ragasztott szigetelt kötéseket, különböző típusú és megállító képességű ütközőbakokat és alátétlemezeket is. Mindezt egyszerre pedig nagyon kevés, sőt, vélhetően csak egy társaság, a VAMAV képes leszállítani.

A zalaszentiváni deltavágánynál nem volt fontos

A GYSEV a következő meghatározást is beleírta a műszaki leírásba: „B60 800, B54 800 SP+HY normál nyomtávú kitérő”. Az SP a SPHEROLOCK, míg a HY a HYDROSTAR rövidítése. Előbbi a voestalpine SPHEROLOCK típusú, tokozott mechanikus csúcssín-reteszelő/zárszerkezetére utal, míg utóbbi a voestalpine HYDROSTAR típusú, integrált hidraulikus állítóművére és többpontos elágaztató állítórendszerére utal.

Vagyis ez az előírás is a voestalpine Railway Systems cégét, a VAMAV-ot hozza kivételes helyzetbe. (Ráadásul piaci forrásaink szerint az SP és a HY rendszert nem tarthatja karban és nem javíthatja más Magyarországon, csak a VAMAV. Tehát elvileg még a GYSEV és a MÁV dolgozói sem.)

A GYSEV ugyanakkor nem tartotta fontosnak ezt a specifikációt egy másik tendere esetében. A zalaszentiváni deltavágány megépítésére kiírt közbeszerzési eljárás műszaki leírásában például nincs ilyen kitétel. Ott csupán az szerepel, hogy „3 csop. B60-800 1:15,44 kitérő beépítése és 3 csop. B60-XI 1:9 kitérő beépítése”.

Annak az eljárásnak a nyertese egyébként a Swietelsky – V-Híd páros lett.

Monopolhelyzetben

Az Index a napokban írt arról, hogyan kerül monopolhelyzetbe az elmúlt évek során a VAMAV. A lapnak nyilatkozó ágazati szereplő szerint a vasúti kitérők alkatrészeinek közbeszerzései során 2017-ig visszamenőleg minden eljárást a VAMAV Vasúti Berendezések Kft. nyert, versenytársa soha nem akadt, minden egyes tenderben egyedüli ajánlattevő.

A cégvezető (egy, a cikkünkben részletezett eljárás mellett egy másik) példát is mutatott arra, hogyan lehetséges ez:

„Egy közbeszerzésben több százféle alkatrészt vásárol a MÁV-csoport, a jelenleg folyamatban lévő EKR001169232026 számú eljárásban (ld.: nagyvasúti kitérőalkatrészek beszerzése – a szerk.) összesen 457-féle alkatrészt. Részajánlattétel lehetőségét – például kitérő fajtánként vagy alkatrésztípusonként – nem tesznek lehetővé, ezért csak olyan társaság tud ajánlatot tenni, amely valamennyi típusú alkatrészt gyártja.

A most futó közbeszerzésben a 457-féle alkatrészből 387 olyan termék van, amelyből csak egy, azaz egyetlen darabot szándékozik vásárolni a MÁV Pályaműködtetési Zrt., így nem lép be a piacra egyetlen más – például ázsiai – gyártó sem, mert egyetlen darab eladható alkatrészért túl nagy a költség, ráadásul minden alkatrésztípusból több mintatermék legyártására van szükség, amelyek az ajánlati felhívásban kötelezően előírt úgynevezett DeBo/NeBo-tanúsítvány megszerzéséhez szükséges, valamint a MÁV alkalmazási engedély megszerzéséhez kellenek.

A 457-féle alkatrészre tanúsítványt szerezni a mintatermékek gyártásán túl is százmilliós nagyságrendű költséget jelent, tekintve, hogy ezeket egyenként be kell vizsgáltatni ahhoz, hogy a KTI kiadja a tanúsítványt. Mindez nagy költség egy bizonytalan közbeszerzésért, és ez az a trükk, amivel a MÁV távol tartja a többi gyártót, hogy a saját 50 százalékos tulajdonában álló VAMAV-ot hozza helyzetbe. Az már egy másik kérdés, hogy az eddigi szerződésekben szintén előírt 1–1 darabot valóban lerendelte-e az ajánlatkérő, vagy csak néhány-féle alkatrészt vásárolt nagyobb mennyiségben, és az 1–1 darabok csak arra voltak jók, hogy ne legyen verseny”.

Az Index megkereste a MÁV-ot, hogy megkérdezzék, nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy a MÁV résztulajdonában álló VAMAV ekkora arányban nyer közbeszerzéseket, amivel lényegében az állami vasúttársaság „az egyik zsebéből a másikba rakja a pénzt”.

A MÁV-tól azt a választ kapták, hogy „a gyöngyösi székhelyű VAMAV Kft.-ben, amely társaság a MÁV Zrt. és a Voestalpine Railway Systems GmbH közös tulajdonú vállalata, a MÁV Zrt. 50-1 százalékos részesedéssel bír, azaz tulajdonosi döntéseinek túlnyomó többségére érdemi ráhatása nincsen”.

Katus Eszter

Nyitókép: A VAMAV dolgozói munka közben. Fotó: vamav.hu