Mégsem tett le a MOL az őrségi gázkitermelésről, Bajánsenye határában létesítenének gázkutat

Váratlanul teljesítette tavaly decemberi adatigénylésünket a Vas Megyei Kormányhivatal. A megkapott határozatból kiderül: mélyfúrást tervez Bajánsenye határában a MOL.

Verőfényes őszi napon indulunk neki az eső után felfrissült erdőnek. Béke és csönd honol az őrségi erdőkben, három órás kirándulásunk során csak az országos kéktúra útvonalán találkozunk egy maroknyi túracsapattal. A falu közelében egy bicikliző kisfiú hangos csókolommal köszön ránk, egyébként magunk vagyunk. A sárban vadnyomok, a cserjések, dagonyák közelében kutyatársunk izgatottan szimatol. A fák közül felhagyott szántóra érünk ki, távolabb az országúton gyér autóforgalom. Ezen a földterületen tervez mélyfúrást a MOL, amint azt egy véletlenül megtalált iktatószám után nyomozva megtudtuk.

A Vas Megyei Kormányhivatal határozatának címére és iktatószámára decemberben, egy informatikai hiba folytán bukkantunk rá. A dokumentum nem volt elérhető, és közérdekű adatigénylésben is hiába kértük a hivataltól: az adatigénylés teljesítésére „nincs lehetőség”, írták akkor. Háromnegyed év elteltével, a napokban váratlanul mégis megküldték a határozatot.

„A MOL Nyrt. a Baján-É-2 jelű mélyfúrás lemélyítését tervezi a Bajánsenye 020/7 hrsz.-ú földrészleten. A fúrás célja, hogy szénhidrogéntermelő kutat alakítsanak ki a fúrási ponton” – olvasható benne.

A határozattal a Vas Megyei Kormányhivatal – bizonyos feltételek mellett – hozzájárulását adta a mélyfúrás megvalósításához. A beadott tervek szerint a MOL 2026-ra tervezte a fúrást, azonban a tevékenység megkezdésére ezidáig nem került sor.

Tájképvédelem

A tervezett fúrótorony területe az Országos Területrendezési Terv szerinti országos tájképvédelmi övezetbe tartozik, a kormányhivatal határozata szerint azonban „egyedi tájérték nincs a területen. A környezetében már vannak művi tájalkotó elemek, mint meglévő gázkút, gázgyűjtőállomás, erdőfelújítás miatti kerítések, vadkárelhárító kerítések”.

Mint írják, „a kutatófúrás lemélyítéséhez szükséges fúrótorony markáns megjelenésű, azonban mint ideiglenes tájképi elem a táj jellegét, esztétikai értékét csak rövid ideig befolyásolja. A visszamaradó kútfej és kerítés a már ott lévő kút látványával gyakorlatilag azonos módon jelenik meg, illetve a környező erdőtömbök takarásával csak a közútról nagyobb távolságból (D-i nézőpontból) lesz látható, a domborzati viszonyok csökkentik a ráláthatóságot”.

A tervezett fúrási terület déli irányból, az országútról. Fotó: Átlátszó.

Zaj

Egy mélyfúrás zajjal jár, ebből a szempontból nem mindegy, lakott területektől mekkora távolságban végzik. A tervezett fúrási terület a falu határában van: tőle 1,4 kilométerre fekszik az 500 fős Bajánsenye. A másik irányban kb. 2,6 kilométerre Őriszentpéter-Galambosszer lakóterülete kezdődik. Az előzetes vizsgálatok szerint a fúrásponthoz legközelebb eső, Bajánsenye, Vörösmarty utca 60. számú lakóépület előtt 30,5 dB zajterheléssel lehet majd számolni. Ez megfelel a rendeletben előírt a nappali (60 dB) és az éjszakai (45 dB) zajterhelési határértéknek is, írja a kormányhivatal.

A fúráshoz kapcsolódó munkálatok előreláthatólag három hónapig tartanak majd, ebből maga a mélyfúrás 35-40 napot igényel, és a nap 24 órájában zajlik majd.

Élővilág

A fúrási pont „környezete jellegzetes, lankás őrségi táj, nagyobb kiterjedésű erdőtömbökkel, erdősávokkal, köztük szántókkal, felhagyott és gyepesedett szántókkal”, áll a határozatban. A területet övező nagy kiterjedésű erdőtömbök egy része megfelel a Pannon gyertyános-tölgyesek kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusnak.

A tervezett fúrási területhez közeli erdő. Fotó: Átlátszó.

Bár a terület nem része a nemzeti parknak, a kormányhivatal az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakmai véleményét is kikérte. A Nemzeti Park állásfoglalásában jelezte, hogy a fúrási terület melletti bokros és fás élőhelyek fontos táplálkozó és költőhelyei számos védett énekesmadár, kisemlős, kétéltű és lepke-fajnak. Többek között előfordul vörös kánya, rétisas, fekete gólya, tövisszúró gébics, fülemüle, sárgahasú unka, erdei béka és különböző denevérfajták is.

Az éjszakai aktivitású fajokra a fáklyaégetés és a munkaterület megvilágítása lehet különösen veszélyes. A láng közelébe repülő rovarok és denevérek a hőhatás következtében elpusztulhatnak, megsérülhetnek. A fényhatás következtében a munkaterületre tévedt kétéltűeket a munkagépek eltaposhatják, valamint megfelelő búvóhely hiányában kiszáradhatnak. Az éjszakai megvilágítás a madaraknál stresszt idéz elő, melynek következtében meghiúsulhat a költés.

Határozatában a Vas Megyei Kormányhivatal megállapította, hogy a kutató mélyfúrás során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak sem környezeti hatásvizsgálati, sem egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását. A gáz kitermeléséhez azonban külön, vízvédelmi, vízügyi hatásokat is bemutató környezetvédelmi engedélyezés lefolytatása lesz szükséges, írják.

A kormányhivatal összességében tehát táj- és természetvédelmi szempontból hozzájárulását adta a kutató mélyfúrás megvalósításához, bizonyos korlátozásokkal. Például a fakivágási munkálatokat a vegetációs időn kívülre, azaz szeptember 1. után és március 1. előtti időszakra kell időzíteni. A hideg színhőmérséklet tartományú LED világítótestek alkalmazása csak a november 1. – február 28. közötti időszakban, a fáklya szürkületi, éjjeli üzemelése pedig a november 15. – január 31. közötti időszakban történhet.

Előzmények

Komoly felháborodást váltott ki 2021-ben, amikor kiderült: a MOL új olaj- vagy gázkutakat fúrna az Őrségi Nemzeti Park területén, lakóházak közelében. A terv ellen a környékbeli lakosok és civil szervezetek is tiltakoztak: a Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége több mint száz másik szervezettel közösen követelte a projekt leállítását. Az Őrségi Nemzeti Park sem támogatta a terveket. A MOL végül elállt szándékától, és az eljárás megszüntetését kérte a kormányhivataltól.

Ezt követően évekig csend volt. 2024-ben azonban újabb aggodalom támadt, amikor a Bajánsenyével szomszédos Kercaszomoron hatalmas fénnyel világító „űrleszállópálya” jelent meg az erdő mélyén, és hetekig ott maradt. Ugyanez történt 2025 telén egy bajánsenyei területen. Kérdésünkre akkor a MOL azt közölte, hogy a kútmunkálatok már meglévő kút további gáztermelésének fenntartása érdekében folynak, a bányafalügyelet által jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terv alapján.

A kitermelési műszaki üzemi tervet elkértük a bányafelügyeletet ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságtól, azonban válaszukban azt közölték, hogy az adatigénylés teljesítésére „nincs lehetőség”. Ezért bejelentést tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, és az ügy vizsgálatát kértük. Közel öt hónap elteltével, június közepén kaptuk meg a NAIH vizsgálati jelentését. Ebben megállapították, hogy az általunk kért információ közérdekű adatnak minősül, és a bányafelügyelet jogsértést követett el, amikor nem adta ki azt. Felszólították a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, hogy teljesítse az adatigénylésünket, azonban a hatóság megismételt adatkérésünk ellenére sem adta ki a kitermelési műszaki tervet, és a MOL-tól is hiába kértük azt.

Így jelenleg nem tudjuk, Bajánsenyén kívül hol tervez még gázkitermelést a MOL.

Fülöp Orsolya

Címlapkép: Átlátszó-montázs.