A Magyar Mérnöki Kamara álláspontot váltott, támogatja az akkuipari szabályok szigorítását

A minap sajtóközleményt adott ki a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) a kormány akkumulátoripari szabályozást szigorító intézkedési tervei kapcsán. Mint írják, üdvözlik az új kormány döntéseit, melyek összhangban állnak korábban megfogalmazott elveikkel. Valójában csupán a szervezet Környezetvédelmi Tagozata fogalmazta meg évekkel ezelőtt ezeket az alapelveket, melyeket az Átlátszó is ismertetett. A Kamara elnöke viszont lapunkkal akkor azt közölte: a cikkünkben közzétett megállapítások nem az MMK álláspontját tükrözik. Úgy tűnik, a kormányváltás után már másként vélekednek.   

A Magyar Közlönyben június 5-én több kormányhatározat is megjelent, amely a hazai akkuipar újraszabályozásáról szólt. Döntés született többek közt egy tárcaközi munkacsoportot létrehozásáról, melynek augusztus 31-ig kell kidolgoznia az iparág szabályozásának új koncepcióját „a környezetvédelmi garanciák megerősítése, a társadalmi egyeztetés szélesítése, valamint az európai uniós jogharmonizáció teljes körű érvényesülése érdekében.” Határozatot hoztak arról is, hogy az akkumulátoripari létesítmények hatósági ellenőrzésének lefolytatása érdekében országos ellenőrzési és vizsgálati programot dolgoznak ki. 

A kormányhatározatokra reflektálva a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) június 8-án közleményt, jelentetett meg. Ebben kifejtik, hogy miért támogatják a Tisza-kormánynak az akkumulátoripari szabályozások szigorítására vonatkozó döntéseit. 

„A Kamara álláspontja szerint különösen fontos és előremutató lépés az országos ellenőrzési program elindítása, valamint a környezetvédelmi felelősségi rendszer átalakításának szándéka. A »szennyező fizet« elv következetes érvényesítése, a jogszabályi kiskapuk megszüntetése és a bírságrendszer korszerűsítése olyan intézkedések, amelyek hosszú távon erősíthetik a környezetbiztonságot és a társadalmi bizalmat” – olvasható a közleményben. 

 Évekkel ezelőtt megfogalmazott szakmai elvek

A MMK hivatkozik arra is, hogy szervezetük már 2023-ban, egy átfogó tanulmányban részletesen elemezte az akkumulátorgyártás környezeti és egészségügyi kockázatait, valamint azokat a környezetvédelmi követelményeket, amelyek a fenntartható és biztonságos működés alapfeltételei. 

Valójában csak az MMK Környezetvédelmi Tagozatának Elnöksége fogalmazta meg azokat a hazai akkuiparral kapcsolatos állásfoglalásokat, melyet elsőként az Átlátszó ismertetett 2023 márciusában. Ezek egyikében a gödi Samsung-gyár engedélyezési eljárásával kapcsolatban fogalmazott meg a Tagozat kritikát, egy másik közleményében pedig iránymutatásként foglalta össze az akkugyárak engedélyezésének minimumkövetelményeit.

Akkori cikkünkben megírtuk, hogy a Kamara Környezetvédelmi Tagozata – amely 2023 októberében kibővítve, szakmai segédletként is  megjelentette állásfoglalását – részletesen bemutatta, milyen szakmai szempontoknak kell érvényesülniük az akku-ipari beruházások engedélyezési eljárásai során. Hangsúlyozták többek közt, hogy kötelező az alkalmazott technológia részletes ismertetése, a felhasznált anyagok, valamint az energia- és vízfelhasználásra vonatkozó adatok pedig „semmilyen formában nem lehetnek titkos minősítésűek.” Külön kitértek a munkavédelmi előírások betartatásának kötelező voltára is. „Nem fordulhat elő, hogy a munkavédelmi hatóságnak a rákkeltő anyagok nem megfelelő kezelése és a munkavállalók nem kellően biztonságos munkakörnyezete miatt bírságot kelljen kiszabnia” – írták. 

A Tagozat azért is tartotta szükségesnek egy szakmai útmutató közzétételét,  mert a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégiá-hoz nem készült Országos Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV), ami az engedélyezési eljárásokhoz is szempontokat adott volna. Ennek az országos vizsgálatnak a szükségességét egyébként egyelőre a Tisza-kormány sem fogalmazta meg – holott a selejt és használt akkumulátorok feldolgozásához további környezetterhelő akku-ipari beruházások létesítése várható Magyarországon. 

Sikerült álláspontot kialakítani 

Az Átlátszó 2023-as cikkének megjelenését követően Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke reagált írásunkra; levelét lapunkban közzé is tettük. Az MMK elnöke ebben leszögezte: „az MMK Környezetvédelmi Tagozatának honlapján megjelent belső útmutatás nem a Magyar Mérnöki Kamara álláspontja.”

Hozzátette: „Az üggyel kapcsolatos álláspontját a Magyar Mérnöki Kamara még nem alakította ki, különös tekintettel arra a körülményre, hogy ezzel kapcsolatban még nem állnak a rendelkezésünkre a szükséges információk, ugyanakkor fontosnak tarjuk kinyilvánítani, hogy az akkumulátor technológia a fenntarthatóság meghatározó eleme. A Magyar Mérnöki Kamara elkötelezetten képviseli a környezettudatos és fenntartható fejlődés értékeit, nem tud azonosulni azonban azzal, hogy ezt a szakkérdést romantikus idealisták képviseljék.” 

Úgy tűnik, mostanra az MMK és vezetése már megszerzett minden szükséges információt, és azonosulni tud azzal az állásponttal, amit korábban csak a szervezet Környezetvédelmi Tagozata képviselt.

Most kiadott sajtóközleményükben pedig nemcsak az akku-ipar szabályozását célzó kormányzati intézkedéseket méltatják, de felajánlják együttműködésüket is: „A Magyar Mérnöki Kamara kész szakmai tapasztalataival és korábbi kutatási eredményeivel támogatni a szabályozás továbbfejlesztését, annak érdekében, hogy Magyarországon az akkumulátoripar fejlődése a legszigorúbb környezetvédelmi és egészségvédelmi követelmények mellett valósuljon meg” – olvasható a közleményben.   

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke 2025. szeptember 26-án a MOL Campuson, az MMK egyik rendezvényén.  Fotó: MMK/Facebook)