Az elmúlt évtizedben hazánkban több mint 100 ezer szabadtéri tűzeset történt, a legtöbb Borsod, Pest és Szabolcs megyében. Adatvizualizáción ábrázoltuk a tüzeket.

Sem a fideszes, sem a tiszás politikusok nem jelentek meg a katódgyáras közmeghallgatáson, de a lakosok felháborodottan tiltakoztak az akkus cégek működése és további bővítése ellen. Videóriport.

A kormány újraszabályozná és felülvizsgálná a hazai akkuipar szereplőit, amihez a civil szervezetek szaktudására is szükség lenne, mondta el kollégánk a műsorban.

A veszélyes akkumulátorhulladékot termékként értékesítette, és egy saját tulajdonában lévő cégnek adta el az ALTEO.

Egy általunk megkérdezett szakértő szerint teherautók is okozhatták a talajszennyezést, a kormányhivatal pedig elég sokára vette észre a problémát.

Miközben az ipari sertéstelepeket működtető cégek és a helyi környezetvédelmi hatóságok azt állítják, hogy megvédik a vizeket és a talajt a káros hatásoktól, a hivatalos jelentések mást mutatnak.

Zöld, részben természetvédelmi oltalom alatt álló telekre építene százszobás apartmanházat egy cég Gödön.

Korábban a Kamara elnöke kijelentette, hogy szervezetük "még nem alakította ki álláspontját" az akkuipari beruházások ügyében. A kormányváltást követően kiadott közleményükben viszont már másként nyilatkoznak.

Közös nyilatkozatot fogalmazott meg közel harminc szakértő, akik az ombudsmanok önálló jogállásának helyreállítását kérik az új kormánytól.

Az akkufeldolgozók számára 2024 óta környezeti hatásvizsgálatot írtak elő, a korábban létesült üzemekben viszont jelenleg enélkül is folyhat a több ezer tonna veszélyes akkuhulladék kezelése.

Bár a kormány 2024 óta környezetvédelmi engedélyhez köti az akkumulátorok előkezelését és feldolgozását, Pest megyében mégis több üzem enélkül működik.