Elhallgatott humanitárius akció: így mentettek ki ukrán belügyes családokat Egerbe a háború elől

Az ukrán belügyminisztérium és a magyar kormány együttműködésével menekítették ki Kelet-Ukrajnából ukrán belügyesek családtagjait, akik az akkor ellenzéki egri önkormányzat segítségével kaptak szállást. A sok szempontból példás segítségnyújtást az ukránellenes propagandát folytató magyar állam teljesen elhallgatta. Egerben a háborús zónából érkezett menekülteknek továbbra is biztosítanak szállást, sokkal bizonytalanabb viszont a kárpátaljaiak sorsa, akik egy tavalyi törvénymódosítás óta nem kapnak lakhatási támogatást.

Egri civilekkel és önkormányzati forrásokkal igyekszünk rekonstruálni azt a még 2022-ben indult segítségnyújtási akciót, amelynek köszönhetően Egerben most is működik az ukrajnai háborús menekülteket fogadó szállás. A háború elején Donyeckből, vagyis közvetlenül a frontvonalról evakuálták az ukrán belügyminisztérium dolgozóinak (tűzoltóknak, rendőröknek) a családtagjait, akiket később egy, a magyar kormánnyal kötött megegyezés alapján helyeztek el Egerben.

88%

Év végéig még

15 246 760 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az akcióról semmit nem közölt a kormányzati kommunikáció, amely eközben Ukrajnát gyakorlatilag ellenséges államként állítja be.

A menekültek befogadásáról megkérdeztük a Belügyminisztériumot, mivel a háború elején a belügyi szervek koordinálták a menekültek ellátását, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A kormány hasonlóképpen nem kommunikálta, milyen szerepet játszott Magyarország az Ukrajna felfegyverzését szolgáló együttműködésben. Mint korábban írtuk, teljes hírzárlat közepette vettek részt magyar honvédségi delegációk a fegyverszállításokat koordináló Ukrajna Honvédelmi Kontaktcsoport ülésein. A 2022-2023-as időszakban többször is áthaladtak légi és közúti fegyverszállítmányok Magyarországon.

Tekintve, hogy Ukrajna védekezését ugyanaz a katonai tömb támogatja, ami Magyarország védelmét is garantálja, normális esetben ez természetes lenne – ha eközben a nyilvánosságban nem nevezné háborúpárti agressziónak Ukrajna támogatását a magyar kormány.

2022-ben csupán az akkori egri polgármester, Mirkóczki Ádám írt arról, hogy az ukrán belügyi dolgozók családtagjaiból álló csoport a Kistályai úti, önkormányzati tulajdonú munkásszállón kap szállást.

„Nem sokkal a háború kitörése előtt fejeztük be a munkásszálló felújítását. Február 22-én, amikor elkezdődtek a harcok, SMS-ben jeleztem a Védelmi Bizottságnak, hogy szükség esetén fel tudjuk ajánlani a helyszínt a menekülteknek” – emlékezett vissza Mirkóczki Ádám. „Akkor még nem tudtam, hogy született egy megállapodás a két ország belügyminisztériuma között egy nagyobb csoport elhelyezésére.”

Mirkóczki az Átlátszónak elmondta: nem sokkal később Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár megnézte a munkásszállót, és azt mondta, az ingatlan alkalmas menekültek egy kiemelt, 80 főből álló csoportjának fogadására. Az itt elhelyezett személyek

az akkor már ostromgyűrűbe zárt Mariupolban szolgálatot teljesítő katonák, rendőrök, tűzoltók családtagjai voltak.

A városból az ostrom előtt az ukrán hatóságok evakuálták azokat a civileket, akiket tudtak, köztük a belügyes családokat is. A volt polgármester megerősítette, hogy őket aztán az ukrán és magyar belügyminisztérium közti megállapodás keretében hozták Magyarországra. A határon átérve azonban már nagyrészt az egri önkormányzat felelt értük, a határtól önkormányzati busz vitte őket Egerbe.

„Igyekeztük a tőlünk telhető legjobb ellátást nyújtani a családoknak, hiszen ők a front legszörnyűbb pontjáról menekültek, sokuk apja, férje ott maradt az ostromlott városban” – mondta Mirkóczki. Hozzátette, „kizártnak tartom, hogy Eger mint ellenzéki vezetésű város, direkt lett kiválasztva partnerként az akcióban, hiszen a kormányt mi kerestük meg a felajánlásunkkal, és ők éltek is vele, noha nem feltétlenül illett bele az addigi narratívába.”

Állami és önkormányzati menekültek

A munkásszállóval párhuzamosan nyílt meg a menekültszállás az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem a Sas úti kollégiumban – ez már az országos válasz keretében, kijelölés alapján történt. 2024-ig Egerben így két szálláson is voltak menekültek. A menekülteket segítő civilek az Átlátszónak elmondták, ez akkor egy furcsa rivalizálást is okozott az ellenzéki városvezetés (akik a munkásszállót ajánlották fel) és a Fideszhez közelebb álló, egyházi fenntartású egyetem (a Sas úti kollégium tulajdonosai) között.

„Az önkormányzati szálláson lakóknak az önkormányzat megadta a jogot, ami alapvetően egrieknek jár, hogy 1000 forintért vegyenek kedvezményes bérletet. Ugyanez az állami szálláson levőknek nem járt, mert azok úgymond nem az ő menekültjeik voltak. De persze a menekültek beszélnek egymással, és nem értették, mi a kettős mérce oka” – idézte fel az Átlátszónak a történteket az egyik civil segítő.

Mint mondta, általánosságban az önkormányzati szálláson volt jobb az ellátás – itt főként kelet-ukrajnai, orosz anyanyelvű ukránok kaptak szállást, míg a kollégiumban kárpátaljaiak, köztük magyar anyanyelvű romák. „Ahogy az elején minden szállást, a kollégiumot is a Katasztrófavédelem működtette, de az itteni ellátás csak az alapvető túlélésre volt elég. Az önkormányzati szállásra egyszer hoztak az Idegenrendészettől embereket, hogy eligazítást tartsanak a menedékkérelem elintézéséről. A másik szállón élők nehezményezték, hogy őket nem tájékoztatják.”

Hátrányban a kárpátaljaiak

Tavaly augusztusban egy törvénymódosítás drasztikusan leszűkítette, ki jogosult lakhatási támogatásra a menekültek közül. Ahogy korábban írtuk, a körből szinte teljesen kiestek a kárpátaljaiak (a megye a magyar kormány szerint nem háborús övezet), illetve a nem sérülékeny csoportokba tartozók. A munkásszálló tulajdonosa, az egri városüzemeltető EVAT Zrt. megerősítette, hogy

„tekintettel arra, hogy a 134/2004. Korm. rendelet alapján megszigorodtak a támogatás igénybevételének feltételei, ezért 2024. augusztus 16-tól a Máltai Szeretetszolgálattal állunk együttműködésben az elhelyezés és annak finanszírozása kapcsán. Kezdetben 83 fő tartózkodott a munkásszállón (2022), jelenlegi létszám 50 fő, amelyből 32 menedékes, további 28 fő – mivel kiestek a támogatotti körből – önköltségi alapon tartózkodik a szállón.”

A szigorítás miatt Egerben a kollégiumban élő menekültek jó része elvesztette a lakhatási jogát, nem sokkal később pedig az egész kollégiumot bezárták felújításra hivatkozva, de a civilek szerint a döntés mögött inkább az állt, hogy ilyen kevés menekülttel már nem érte meg nyitva tartani a kollégiumot.

A munkásszálló végül csak azokat a menekülteket vette át, akik lakhatási támogatásra jogosultak, így a korábban kitett kárpátaljaiak támogatott szállás nélkül maradtak. A kárpátaljaiak többsége a civil segítők elmondása szerint magyar, kettős állampolgárság nélkül. Az ő elhelyezésük volt nehezebb, egy részük végül a közeli Kerecsend községben kapott szállást.

A civilek elmondták azt is, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe Kárpátaljáról folyamatosan érkeznek családok, mivel a határ túloldalán egyre nehezebb a helyzet.

Az áramkimaradások az elmúlt hónapokban jobban érintették őket, mint korábban. A Magyarországon élők közül a felnőttek mintegy 80%-a dolgozik, jellemzően a végzettségükön alul: diplomával, szakmával szalagmunkásként, takarítóként.

A gyerekek oktatása ezzel szemben továbbra is alig megoldott. Bár Budapesten nyílt egy ukrán-magyar két tannyelvű iskola, a menekült gyerekek integrálására máshol nem kaptak segítséget az iskolák. Egri civilek elmondása szerint több, magyarul nem beszélő gyerek (a kötelező beiskolázást követve) jobb híján beül a magyar iskolákba, magyarul hallgatva az órákat, amiből persze semmit nem értenek. Nekik később csak az segített, hogy az ukrán állam lehetővé tette a határon átívelő online távoktatást számukra.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó montázs