Állami milliárdokból lenne kisgépes mekka a kecskeméti repülőtér, de nem találnak tervezőt

Ismét meghosszabbította, ezúttal április végéig  a „Kecskemét, polgári zóna kialakításának” tervezésére kiírt közbeszerzési eljárást a Honvédelmi Minisztérium. A leírtakból az is kiderül, hogy a korábban belengetett utasforgalom töredékével számolnak csak a Bács-Kiskun megyei városban. A kormány több mint 5,5 milliárd forintot szán arra, hogy javarészt kisgépek szállhassanak le a MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison. Egyelőre azonban tovább csúszik a projekt.  

Összesen több mint 5,5 milliárd forintot költ a kormány arra, hogy polgári gépek fogadására is alkalmassá tegye a kecskeméti katonai repülőteret – erről Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára beszélt az Inforádióban még 2018-ban. A politikus rámutatott: „a fővárosi Liszt Ferenc-reptér viszonylagos zsúfoltsága, valamint a Mercedes-gyár igényei is indokolják a kecskeméti repülőtér kettős, katonai és polgári használatúvá alakítását”.

Németh Szilárd akkor úgy számolt, 3,5 milliárdot költenek katonai célú beruházásokra, 2 milliárd forintból pedig a polgári – lakossági és kereskedelmi – repüléshez szükséges feltételeket teremtik meg.

A tervek szerint a beruházással 2020-ra végeztek volna.

Ez ugyan nem történt meg, de tavaly decemberben legalább a bővítéshez szükséges közbeszerzést kiírta a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala, amelynek eredeti határidejét már háromszor módosították. A 14 oldalas műszaki követelményeket tartalmazó dokumentum szerint a megvalósíthatósági tanulmány 2019-ben elkészült, a mostani feladat „a beruházáshoz szükséges koncepció terv, engedélyezési- és kivitelezési terv elkészítése. A tervek elkészítését a tanulmányterv figyelembevételével (a kapacitásigények módosulásának ismeretében) szükséges végrehajtani”.

Alig számolnak nagygépekkel

A leírás alapján „a repülőtéren nagy kapacitású futópálya, megfelelő kapacitásokkal és teherbírással rendelkező forgalmi előtér, valamint magas műszaki színvonalú légiirányítás működik, amelynek a tervezett polgári forgalom 10%-át venné igénybe.

A Polgári Zóna elsősorban kisgépes, középkategóriás, illetve charter forgalmat bonyolít, elsősorban személyforgalom kiszolgálásával”.

A leendő forgalmat részletezve azt írják, az „áruforgalom tekintetében évi 193 tonna forgalom tervezett, amely nagy része az utasszállító gépek rakodóterében bonyolódik. Az első évben várhatóan a kisgépes forgalom tekintetében (sportrepülés, 5-15 fős business jet forgalom) évi 314 gépmozgás tervezett (1256 fő), amely a 20. évre eléri a 1081 gépmozgást (4322 fő) évente. A középkategóriás forgalom kapcsán az első évben 350 gépmozgás (6950 fő) várható, amely a 20. évre 737 gépmozgássá növekszik (14643 fő). Charter forgalom kapcsán első évben 10 gépmozgás (1520 fő), míg a 20. évben 78 gépmozgás (13687 fő) várható. Diszkont forgalom nem tervezett.”

Ehhez mintegy 1000 négyzetméter terület tervezése szükséges, „amelyen belül egy terminál épület, egy árukezelő épület, egy eszköztároló, egy őrzés-védelmi irodaépület, valamint belső úthálózat és parkolók telepítése a feladat. Továbbá egy őrzés-védelmi irodaépület kialakítása a terminál mellett az őrség részére, amely a VIP személyek és a kisgépes forgalomhoz kapcsolódó személyek belépését a megfelelő biztonsági ellenőrzéssel tudja biztosítani, így a terminál megnyitása ezekhez nem szükséges” – írják.

A kecskeméti repülőtér-fejlesztés így leginkább a kisgépek Mekkája lesz, semmint a Liszt Ferenc repülőtér tehermentesítése.

Kecskemétre ugyanis az első évben 10 nagygépet várnak, ez a 20. évre 78-ra nőne: vagyis alig 5 naponta érkezne egy nagygép.

Pedig korábban tényleg nagyobb forgalomról beszéltek, és nem csak Németh Szilárd.

Üzletemberek, mérnökök

„Közepes forgalomra készülnek, mint a sármelléki vagy a debreceni repülőtereken, ezekből a példákból indult ki a minisztérium” – ezt Benkő Tibor honvédelmi miniszter mondta 2019-ben. A Kecskemétre tervezett utasforgalom a közbeszerzés szerint a 20. évben 32 ezer fő lehet.

Érdemes összehasonlítani Sármellékkel, vagy Debrecennel. „Húszezerre esett vissza a sármelléki repülőtér éves utasforgalma 2017-ben” – ez az utolsó olyan cikk, ami a sármelléki reptér forgalmával foglalkozik. Az állami tulajdonban lévő reptérre tízmilliárdot költ a kormány, a Magyar Nemzet 2020-as cikke szerint „két éven belül keskeny törzsű személyszállító gépek, Airbusok és Boein­gek repülhetnek menetrend szerint pél­dául Londonba, Frankfurtba, Tel-Avivba és Norvégiába”.

Debrecent nehéz egy lapon említeni Sármellékkel, hiszen ott több százezres utasforgalommal számolnak. 2019-ben 600 ezren utaztak Debrecenen át, ami jóval meghaladja a kecskeméti csúcsot is. A debreceni repülőtérről a koronavírus kapcsán megírtuk, hogy közel kétmilliárdos hitelt engedélyezett üzemeltetésre a kormány a részben önkormányzati tulajdonú légikikötőnek.

Közel kétmilliárdos hitelt engedélyezett üzemeltetésre a kormány a debreceni reptérnek

Még szeptemberben jelent meg kormányhatározat arról, hogy a Debrecen International Airport Kft., amelyben a debreceni önkormányzat is tulajdonos, 1,8 milliárd forint működési hitelt kaphat az államtól. A céget hiába kérdeztük a hitelről, a város szerint egy több éves futamidejű hitelkeretről van szó. A reptér az államtól támogatást is kapott, majd felajánlották megvételét.

Hogy akkor mégis kinek jó ez a fejlesztés? Boldizsár Adrienn (Szervezéstudományi és Logisztikai Tanszék, GAMF Műszaki és Informatikai Kar, Neumann János Egyetem, Magyarország) valamint Lelkes Zoltán (Informatika Tanszék, GAMF Műszaki és Informatikai Kar, Neumann János Egyetem, Magyarország) A kecskeméti vegyes felhasználású repülőtér swot-analízise a személyszállítás szemszögéből című tanulmánya szerint „a repülőtér szemszögéből ez egy igen fontos tényező, ugyanis a gyárba érkező külföldi mérnökök, üzletemberek igénybe vehetik a repülőtér szolgáltatásait”.

Ők is a Liszt Ferenc Repülőtérről átcsábított forgalommal számoltak, évente mintegy félmillió utassal. De mint a közbeszerzésből kiderült, ennek töredékére tervezik a repteret. A szerzők arra is emlékeztetnek, hogy „a katonai bázis életében jelenleg is komoly gondot okoz a zajterhelés okozta panaszok (sic!), gyakorlatilag napi szintű telefonok és bejelentések vannak. A repülőtér üzeméből adódóan a vadászgépek igen komoly zajterhelést okoznak a városlakóknak”.

Segesvári Csaba

Nyitókép: A földi kiszolgáló tevékenységek felmérése érdekében a Wizz Air tesztrepülést szervezett Kecskemét repülőtérre március 2-án. Fotó: MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis/Facebook

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!