Kubatov Gábor tíz éve a Fradi élén: a listavezető

Becsatornázott állami milliárdok, önkormányzati százmilliók, több 10 milliárdos sportlétesítmények vagyonkezelői joga – így finanszírozta az állam a Ferencvárosi Torna Clubot az éppen tíz éve megválasztott Kubatov Gábor elnöksége alatt. A felcsúti tao-paradicsomhoz fogható mennyiségű pénz folyt be 2011 óta a Fradihoz az állam jóvoltából. 

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

A sportsikerek méltatásától kezdve a szurkolókhoz fűződő ellentmondásos, kölcsönös fenyegetésektől sem mentes viszony ecsetelésén keresztül a klub körüli „kopaszok” akcióinak boncolgatásáig sokféleképp leírhatnánk azt az évtizedet, amelyet Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgató-alelnöke a Ferencvárosi Torna Club élén eltöltött.

Csapat csak egy van – a Fradi-tábor vs. Kubatov Gábor meccs rövid története

Látványosan megmerevedtek a frontok az ország még mindig legnépszerűbb futballcsapata, a Ferencváros körül: a klubvezetés nem kér az ultrákból, az ultrák pedig nem hajlandóak elfogadni Kubatov Gábor feltételeit, így inkább a 15 milliárd forintból felépített új stadionon kívül szurkolnak.

Alább most azt tekintettük át, hogy a regnálása során milyen pénzeket csatornázott be az ország legnépszerűbb sportklubjába.

Miután 2011. február 25-én Kubatov Gábor a Fidesz pártigazgatója, második nekifutásra pedig a Fradi elnöke lett, azt mondta, „mögöttem egyetlen szponzor sem áll, csak a tisztességem, és egy út létezik az FTC számára, a tiszta, átlátható gazdálkodás”. Szavait nyomatékosítandó, megválasztása után még adományokat is gyűjtött az örökség átvilágítására, amely vizsgálat eredményét aztán soha nem hozta nyilvánosságra.

Ahogy az általa vezetett egyesület éves beszámolóit átnyálaztuk, úgy vált egyre világosabbá: a Fradi elmúlt tízévi működése annyira mond ellent Kubatov ígéretének, mint amennyire az egykori menekültekkel, „gazdasági bevándorlókkal” teleszórt futballcsapat a szöges ellentéte a Fidesz retorikájának.

Milyen szervezet a Fradi? Mindennek az alapja a sportegyesület, vagyis a Ferencvárosi Torna Club; ennek az elnöke 2011 óta Kubatov Gábor. Fontos, hogy az FTC-nek nem tulajdonosai vannak, hanem tagjai. A klub legutóbbi, 2019-es beszámolója szerint a rendes tagok 166-an vannak, mellettük 18 pártoló és 374 örökös tagot tartanak számon: ők választják meg az egyesület vezetését. Természetesen ennél sokkal többen, az utánpótláskorúakkal együtt háromezren sportolnak a klubban. Az alapszabály szerint tagok sportolók, edzők, szakosztályvezetők lehetnek, jellemzően olyanok, akik egzisztenciálisan függnek a vezetőktől. Ebbe a civil szervezetbe nyomult bele 2010 után a kormánypárt vezetése: Kubatov mellett Bácskai János, Ferencváros volt fideszes polgármestere szintén a testület tagja, és korábban az volt Kocsis Máté, a Fidesz jelenlegi parlamenti frakcióvezetője is.  Az FTC húsz szakosztályra tagolódik, mellettük az egyesület által birtokolt gazdasági társaságok működnek. Az egyesületnek jelenleg 21 cégben van részesedése, közülük a legismertebb a futballcsapatot működtető FTC Labdarúgó Zrt. Utóbbi cég igazgatóságában is jelen van Kubatov Gábor egy másik fideszes politikus, a kőbányai polgármester, D. Kovács Róbert társaságában.

Tény, hogy amikor elnök lett, a Fradi a magyar sport nincstelen hétszilvafás nemese volt, még a családi ékszert is a zálogból kellett kiváltania. A futballcsapatot működtető cég és az Üllői úti stadion tulajdonosa is az angol Kevin McCabe volt – ő viszont szabadulni akart a számára kizárólag veszteséget termelő befektetéstől. A sportegyesületnek semmije sem volt, így hónapokig tartó huzavona után, 2011 utolsó napjaiban köttetett meg az állam és McCabe cége között az üzlet.

Bár a befektető korábban 3 milliárdért jutott a stadionhoz és annak összesen 8 hektáros területéhez, legalább 9,2 milliárdot szeretett volna viszontlátni; az alku vége 6,2 milliárdos vételár lett, amiből még levonták a stadionfejlesztés McCabe által vállalt, de ki nem fizetett 1,2 milliárd forintos költségét. A futballcsapatot működtető cég részvényeinek 94 százalékát 1 euróért a klub vette meg.

Az Üllői úti stadion állami visszavásárlása idején már látszott a pártigazgató érkezésének jótékony hatása: a Szerencsejáték Zrt. 2011-ben 100 millióval dobta meg a futballcsapatot, a gyorskölcsöneiről ismert Provident három évre 210 millióval támogatta meg a klubot és egyenként 10-20 millió forintos összegekkel a ferencvárosi, a józsefvárosi és a kőbányai önkormányzat, valamint a 11. kerület (itt az összeg nem ismert) is beszállt 2011 végéig, 2013-tól pedig a főváros is.

A gyorsan mozdítható önkormányzati források már Kubatov első évében megjelentek a klub költségvetésében, az állami, önkormányzati cégek 2012-től álltak be bátrabban a támogatók közé. Az akkor még részben fővárosi tulajdonú Főgáz Zrt. meg nem nevezett – feltehetően 100 millió feletti – összeget adott éves szinten, azzal az indoklással, hogy „a szponzorációval lehetőség nyílik számunkra, hogy tovább növeljük a Főgáz országos ismertségét”. A légi irányítást végző, állami Hungarocontrol Zrt.-től 50 millió érkezett, míg a Szerencsejáték Zrt. emelte a tétet: az FTC-nek megítélt 250 milliós támogatás a társaság éves szponzorációs kiadásainak negyedét jelentette.

Igazából azonban 2013-tól borult rá a széfajtó Kubatov Gábor klubjára. Az önreklámra kevéssé szoruló Fővárosi Csatornázási Művek két évre összesen 350 millió forinttal segítette meg az FTC-t. Feltehetően a magyarországi olajkészletezésért felelős Opal Tartálypark Zrt.-t sem az ügyfélszerzés kényszere hajtotta bele a 250 millió forintos szponzorációba.

A Föld-Trans 2001 Kft. 52 millióval, a Market Zrt. 265 millióval támogatta az egyesületet – éppen akkor, amikor ez a két cég bontotta a régi stadiont és építette az új Groupama Arénát állami milliárdokból. A bőség zavara uralkodhatott el a Fradiban, mert az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) „adósságállomány konszolidációjára és sportszakmai többletfeladatok ellátására” érkezett 1,369 milliárd forintot el sem költötte ebben az évben.

2014-ben már hatalmas összegre, 2,7 milliárdra rúgott az FTC-hez befolyt támogatás, mert az Emmi ebben az évben is 910 milliót folyósított, az Opal Tartálypark Zrt.-től 350 millió érkezett, a ferencvárosi önkormányzat pedig 50 milliót utalt.

Ekkor már minden szempontból stabil lábakon állt a klub, mert a folyamatos támogatás mellett két nagy értékű sportingatlan vagyonkezelői jogát is megkapta az államtól, amire kevés példa van a magyar sportban. Az FTC tartja fenn ezeket az sportlétesítményeket, a hasznaikat szedheti, miközben az állam rendszeresen milliárdokkal támogatja az üzemeltetésüket, fejlesztésüket. Már 2013 végétől az egyesület volt a legtöbb szakosztálynak otthont adó népligeti sporttelep vagyonkezelője. Ugyanez történt a 2014-re nettó 14,375 milliárd forintért elkészült, 20 ezer férőhelyes Groupama Aréna esetében is.

Ám az, hogy az itthon kivételes módon nyereséggel működő Groupama Aréna mennyit hoz az FTC-nek, nem ismerhető meg: az üzemeltetéssel megbízott, Európában számtalan létesítményt fenntartó Sportfive (2020-ig: Lagardere Unlimited Stadion Solutions) vezetői ugyanis határozottan kijelentették, üzleti titok, mennyit fizetnek a Fradinak. A Sportfive adja el a meccsekre a jegyeket, szervezi az itt zajló eseményeket, és 2014 óta nyereségesen működik; nettó bevétele az első teljes évtől 3 milliárd forint körül alakult, 2019-re pedig már 5,1 milliárdra nőtt.

A Sportfive/Lagardere beszámolóiban annyi utalhat a Fradival kötött megállapodásra, hogy a kiadások között szerepel egy stabil összeg (valamennyi évben körülbelül 1,5 milliárd forint), amely a „stadion üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatások” néven fut. És ezzel párhuzamosan a klub bevételei 2013 után az értékesítés kategóriában éppen másfél milliárd körüli összeggel nőttek meg.

Kubatov és a többiek A Ferencvárosi Torna Clubot tíz éve vezető Kubatov nevét az egész ország ismeri, elsősorban a róla elnevezett, a választók fideszes kötődését számon tartó adatbázis, a „Kubatov-lista” miatt. Pártigazgatóként háttérben maradó szereplő – 15 éves parlamenti képviselősége alatt egyszer szólalt fel –, mégis elvállalta az ország legismertebb sportklubjának a vezetését. Ferencvárosi kötődése egyértelmű, hiszen a 90-es évek hírhedt szurkolói csoportja, a „2-es szektor” környékén mozgott. Sportvezetőként Kubatov ellentéte a háttérben maradó politikusi énjének: rendszeresen és markánsan nyilvánul meg a klub ügyeiről, konfliktusokat vállal, például a Csányi Sándor vezette fociszövetséggel vagy a kormányfő kötélbarátja, Garancsi István Videotonjával. Az FTC-t napi szinten nem Kubatov irányítja, hanem az operatív igazgató, Nyíri Zoltán, aki a pártigazgató korábbi, autószerelőként szerzett kapcsolatrendszeréből érkezett. A szurkolói múltjából ismerte a gyilkosság miatt tíz évet ült Szabó „Szőke” Ferencet, aki 2015-ig a Fradi biztonsági szolgálatának „szurkolói koordinátora” volt, és hatékony segítséget nyújtott a pártigazgatónak a Fidesz-székháznál zajlott 2013-as tüntetésen, valamint a vasárnapi boltzár elleni népszavazás elgáncsolásánál. Kubatov Gábor a tíz év alatt érdekes „különmeccset” vívott a Fradinál megkerülhetetlen szurkolókkal is. Évekig jó viszonyt ápolt a szélsőjobboldali kötődésű ultrákkal, majd miattuk vezette be az új stadionban a szigorú beengedést (az úgynevezett vénaszkennert), amiből szabályos háború, végül 2017-ben látványos békülés lett.

Lelátói balhék és revolver-újságírás – jelenleg is zaklatásért ül a Fradi-tábor önjelölt vezére

A 2000-es évek végétől Molnár Krisztián változatos módszerekkel próbálta kiterjeszteni befolyását a ferencvárosi szurkolók között, célpontjai közé tartozott, tartozik a klub biztonsági szolgálata is. Ezeket az éveket fenyegetések, lelátói balhék, megfélemlített szurkolók fémjelzik. Tevékenysége még mindig jó ürügy arra, hogy a klubvezetés egybemossa személyével a vénaszkenner ellen ágáló és az új stadiont bojkottáló ultrákat.

Visszatérve a klubműködés finanszírozásának alakulására: a minisztériumi támogatás 2015-ben is nagyot dobott az FTC büdzséjén, hiszen két jogcímen összesen 760 millió érkezett. Ehhez jött még az Opal Zrt. 150 milliója, az ekkor már Garancsi Istvánhoz tartozó Market Zrt. 140 milliós támogatása, valamint a 9. kerületi 50 milliós és a fővárosi 37,5 milliós dotáció.

2016-tól már egyértelműen minisztériumi támogatások formájában folyt be a bevételek jelentős része: közel 1,7 milliárd forint érkezett – működési támogatás, valamint ingatlanfenntartás és -üzemeltetés jogcímeken. Ne feledkezzünk meg a fővárosi önkormányzatoktól származó 80 millió forintról sem, amelynek döntő hányadát a 9. kerületi támogatás adta.

Egy évvel később, 2017-ben még nagyobb, közel 2,5 milliárd forintos támogatás folyt be az Emmitől és a fejlesztési minisztériumtól. Ettől az évtől felbukkantak kisebb valódi vállalkozói támogatók is az FTC körül, de az általuk nyújtott 100 ezer és 5 millió forint közötti összegek együtt sem érték el a 20 milliót. Ahogy a korábbi években, 2017-ben is érkeztek sportági szövetségi támogatások, ezek összesen 30 milliós tételt jelentettek, ami eltörpül az állami apanázs mellett.

A világ legértékesebb futballcége Elemzésünkben nem a kirakat, vagyis a Fradi futballcsapatának Kubatov-éra alatti pénzügyeire koncentrálunk, hanem a tulajdonos egyesület bevételeire. Persze az FTC állami pénzekkel való kitömése többször megkönnyítette az FTC Labdarúgó Zrt. működését is, mivel a futballcég rendre veszteséget termelt, ám szerencsére ott állt mögötte a stabil lábakon álló klub. Ennek a kisegítésnek a leglátványosabb eleme az volt, amikor a 2018-as évet brutális, 1,3 milliárd forintos mínusszal zárta a zrt., és emiatt, tartalék híján, negatívba fordult a cég saját tőkéje. Az ilyen eseteket azonban szankcionálja a futballszövetség, ezért – ahogy a G7.hu akkori cikke rávilágított – a klub kétszer is pénzhez juttatta a futballcéget. Ennek bevett módszere egy zrt. esetében részvények névérték feletti jegyzése; csakhogy a klub ezt olyan magas áron tette (tíz darabot 1,5 milliárd forintért), hogy azzal az FTC Labdarúgó Zrt.-t a világ legtöbbet érő futballvállalkozásává tette – természetesen csak papíron.

A sportklub jelenleg lezárt utolsó két üzleti éve, 2018 és 2019, még a korábbiakhoz képest is több bevételt hozott. 2018-ban már majdnem 3 milliárd forintot küldött az Emmi és a fejlesztési tárca utódjának számító Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A nem kormányzati/önkormányzati támogatások alig haladták meg a 300 millió forintot – és ebben a rubrikában ott van az egyesületi tagdíjak 200 millió forintja is. 2019-ben a 9. kerület már összesen 120 millióval támogatta az egyesületet.

Az Opal Zrt. 50 milliója mellett érkezett még 300 millió forint az államközeli energiaszektorból, az MMBF Földgáztároló Zrt.-től, „a magyar válogatottban is szereplő sportolók támogatása” címen. Az MMBF vezetésében két ismerős arcot találhatunk: az állami vagyonért felelős miniszter, Máger Andrea akkori férjét, Bártfai Bélát, valamint azt a Kertész Balázst, akit 2016-ban az Index emlékezetes cikksorozatban mutatott be „Rogán Antal sötét oldalaként”.

Ebben az évben majdnem 6 milliárd forint volt az Emmitől és az ITM-től érkezett támogatás, amiből működésre és létesítményfejlesztésre is jutott. Utóbbi azért érdekes, mert ekkor már ott parkolt az egyesület számláján a Fradiváros fejlesztésére 2017–18-ban kapott – és döntő részben máig fel nem használt – 25 milliárd forint is.

A Fradiváros az egyesület harmadik ingatlanberuházása: a népligeti sporttelep kibővítése egy minden igényt kielégítő sportkomplexummá, egyebek között új uszodával, hokicsarnokkal, négycsillagos szállodával, kollégiummal. 2021 elejéig azonban csak annyi történt e téren, hogy a klub megkapta vagyonkezelésre a szomszédos Építők Sporttelepet, ahol lebontották a műemlék Diákstadiont.

Az FTC éves beszámolóiból jelenleg 2019 végéig tudjuk követni a gazdálkodást. Feltűnő, hogy sehol nem találtunk utalást arra: 2018 végén az állami MVM Zrt. bejelentette, négy éven keresztül támogatja az FTC-t évi 6 millió euróval, vagyis nagyjából 2 milliárd forinttal. Az együttműködés biztosan létrejött, hiszen el is nevezték a népligeti sporttelepet az MVM-ről.

Annak a 2020-as döntésnek pedig még nem lehet nyoma a beszámolókban – de a klub jövőjére nagy hatással lesz –, amellyel a kormány a Népliget mellett a 2022-es férfikézilabda-Eb-re nettó 78 milliárdból készülő multifunkciós csarnokot is az FTC vagyonkezelésébe adta.

Folytatódik a pénzeső Januárban szokott feltűnni a médiában Kubatov pártigazgató úr, aki idén is végiglátogatta az összes haveri sajtóorgánumot – némelyiket többször is –, ahol a 9. kerület vezetése is szóba került. Persze nem azért, mert a Fradi elnökségéből is leváltanák Bácskai expolgármestert, és az amúgy fradista Baranyi Krisztinát felkérték volna, ahogy ez szokás volt, elnökségi tagnak. Szó sincs erről. Megfelelő párttagkönyv kellene ahhoz. Kubatov amiatt siránkozott, mennyire rettenetes, hogy a kerület immár nem ad évente 50 milliót utánpótlás-nevelésre, amit aztán el lehet költeni minden másra. Ahogy arról sem esett sok szó ezekben az interjúkban, hogy miközben pártunk és kormányunk lassan az alapműködést veszélyeztető pénzelvonásokkal bünteti az ellenzéki önkormányzatokat, addig a Fradi stadionjára, a „legmodernebbre”, ahol „NASA-szerverpark” üzemel („Kubatov: A szerverszobánk akkora, mint a NASA-é”, Magyar Nemzet, 2015. február 11.), érkezett egyszer csak a kormánytól 3 milliárd forint „stadionfelújításra”, benne informatikai fejlesztésekre. Hogy mit kell felújítani egy néhány éves stadionon, azt mi el sem bírjuk képzelni. Nem is derült ki, közpénz ide vagy oda.

Ha összegezzük a Kubatov Gábor vezette sportegyesület gazdálkodásának elmúlt tíz évét, azt látjuk, hogy a bevételek a 2011-es 403 millióról 2019-re a 25-szörösükre, azaz 10,402 milliárd forintra lőttek ki. Ebben az időszakban az egyesület összesen több mint 37 milliárd forintból gazdálkodott, amiből a beszámolók vonatkozó sorai alapján 13 milliárd forint volt a központi költségvetési támogatás és 651 millió az önkormányzati forrás.

Ám ha részletesen vizsgáljuk át az éves tételeket, kiderül: ennél jóval magasabb volt az államtól érkezett összeg. Amint bemutattuk, állami, önkormányzati és államközeli cégektől is jöttek pénzek, és olyan vállalkozások is fizettek be a kasszába, amelyek ezzel egy időben állami megbízásból a Fradi stadionját építették, így ezek nevezhetők „terelt” hozzájárulásoknak.

A Kubatov-éra alatt így legalább 22 milliárd forint folyt be a költségvetésből, valamint a politikai befolyásnak tulajdoníthatóan. Ráadásul a stadionüzemeltetés után – következtetésünk szerint – öt év alatt befolyó 7,5 milliárd forint is az állam jóvoltából érkezik az FTC-hez.

Vagyis a Ferencvárosi Torna Club 2011 és 19 közötti bevételeinek legalább 80 százalékához, körülbelül 30 milliárd forinthoz jutott közvetlenül vagy közvetve az államnak köszönhetően. Viszonyításképpen érdemes megjegyezni: a folyamatosan támadott felcsúti futballakadémia ugyanebben az időszakban 32 milliárd forintot szedett össze a tao-támogatásokból.

A számlálót még pörgethetnénk is felfelé, hiszen – bár nem a klub központi költségvetésén, hanem a szakosztályi cégeken keresztül – tao-milliárdok is növelték a ferencvárosi bevételeket. Igaz, Kubatov Gábor, megkerülve az orbáni sportpolitikának ezt a legtöbbet támadott eszközét, elsősorban a központi költségvetési forrásokra és az állami vagyon kezelésére támaszkodva épített ki stabil finanszírozást a Ferencváros számára.

Csepregi Botond

Ez a cikk a 9 magazinban, a ferencvárosi önkormányzat ingyenes lapjának 2021 februári számában jelent meg. Címlapfotó: Kubatov Gábor, az FTC elnöke érkezik a csapat szurkolóival rendezett találkozóra, a budapesti Groupama Arénában 2016. április 21-én. MTI Fotó: Kovács Tamás. Infografikák: Bátorfy Attila.