Bezárás
közpénzégetés

Kevesebb fa, több beton: így fest most a Népliget melletti százmilliárdos kézilabdacsarnok

A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra készülő csarnok az elmúlt félévben látványos fejlődésen ment keresztül. Már jól kivehető az épület ovális formája, kialakították a lelátókat, és félig elkészült a tetőszerkezet is. A kormány szerint Budapest jól jár a sok új zöldfelülettel, azonban a műholdfelvételek mást mutatnak: a telken letarolták a fák nagy részét. A fővárosiak a valóságban nem kapnak mást, csak felszíni parkolókat és betont. A gigantikus méretű létesítmény ára bruttó százmilliárd forint, amivel a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. jár jól.

Támogatási kampány

Legutóbb fél évvel ezelőtt látogattunk el a Ferencvárosban épülő százmilliárdos kézilabdacsarnokhoz. A csarnok a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra (EB) készül, és úgy tűnik, hogy a koronavírus nem hátráltatta a gőzerővel folyó munkálatokat. Aki közlekedett mostanában a népligeti buszpályaudvar környékén, az láthatta, hogy a sportlétesítmény néhány hónap alatt látványos fejlődésen ment keresztül.

A kézilabdacsarnok az Üllői út felől. Fotó: Átlátszó

Az EB-t Magyarország és Szlovákia közösen rendezi meg. Hazánkban Budapesten kívül még Szegeden és Debrecenben lesznek meccsek, Szlovákiában pedig Pozsonyban és Kassán rendezik meg a mérkőzéseket. A Népliget mellett épülő csarnoknak fontos szerepe lesz, ugyanis ott fogják játszani a döntőt. Az épület Európa egyik legnagyobb kézilabda arénája lesz: hivatalosan 20 022 néző befogadására lesz alkalmas.

Nagyon feszes a határidő, ugyanis 2021 végén át kell adni a kész sportcsarnokot. A vadiúj aréna felhúzása olcsó kaland az adófizetőknek: a gigantikus méretű létesítmény ára nettó 78,7 milliárd (bruttó 99,97 milliárd) forint, és a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. építi fel.

Gőzerővel épül a Népliget mellett a százmilliárdos kézilabdacsarnok – drónfelvételek

A kézilabdacsarnokot a 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságra húzzák fel, amit Magyarország és Szlovákia közösen rendez meg. A létesítményt nettó 78,7 milliárd forintért a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. építi fel. A Népliget szomszédságában már úgy hiányzott egy új sportcsarnok, mint egy falat kenyér, hisz csupán 500 méterrel odébb található a Groupama Aréna.

Fém és beton

A fotókon már jól látszódnak a létesítmény lenyűgöző méretei, az elmúlt évek egyik legjelentősebb sportberuházása óriásként tornyosodik a Népliget fölé. A sportcsarnok a Groupama Aréna szomszédságában áll, és a helyszínválasztásnak köszönhetően az eddig is túlzsúfolt terület még szűkösebbé vált. Mint ismert, a Telekom székház olyan közel épült az arénához, hogy kitakarja a városképből a 22 ezer fős létesítményt. A Groupamát 2014-ben ugyancsak a Market húzta fel nettó 15 milliárd forintért.

Túlzsúfolt városkép, háttérben a Groupama Arénával. Fotó: Átlátszó

Legutóbb még csak a betonpillérek álltak, de már jól kivehető a kézicsarnok ovális formája. Mostanra majdnem körbeért a váz, kialakították a lelátókat, és félig elkészült a tetőszerkezet is. Óriási daruk emelik a helyükre a tetőszerkezet egyenként is hatalmas darabjait.

A kézilabdacsarnok tetőszerkezete már félig kész. Fotó: Átlátszó

A kormány szerint Budapest jól jár az új zöldfelülettel

Csakúgy, mint a Duna-parton épülő atlétikai stadion esetében, a kormány itt is azt próbálja elhitetni, hogy az elhagyott területnek az a legjobb, ha oda egy stadion épül, és a főváros új zöldfelülettel gazdagodik.

„Az új multifunkciós csarnok megépülésével Budapest és Magyarország is jól jár. A beruházásnak köszönhetően a létesítmény közvetlen környezete is megújul, a több mint 15 hektáros, éveken át gondozatlan, elhagyatott terület rendezetté válik, Ferencváros és Budapest új zöldfelülettel, élménycentrummal bővül”

olvasható a közbeszerzési értesítőben.

Ez a narratíva ismerős lehet azoknak, akik nyomom követik az atlétikai stadion építését, mert ott is egy parkkal nyomták le az építkezést a fővárosiak torkán.

Zöld helyett parkolók és beton

De mielőtt bárki azt gondolná, hogy a kézicsarnoknak hála zöldül ki a terület, érdemes megnéznie a Google Térkép archív felvételeit, amik egészen másról tanúskodnak. A telken lévő fákat közvetlenül a csarnok építése előtt dózerolták le tereprendezés címen.

A fenti légifotó 2019-ben, a lenti 2020-ban készült.  fotó: Google Earth

A fenti légifotó 2019-ben, a lenti 2020-ban készült. Érdemes megfigyelni rajtuk azt is, hogy a növényzetet az M5-ös autópálya felüljárón túli részén is letarolták (a képek bal sarka). A területen körülbelül olyan sok a zöldfelület, mint a Szaharában. Ráadásul a megmaradt jobboldali erdős sáv, ami a látványterveken látszódik, a MÁV-hoz tartozik.

Egy kiemelt kormányzati beruházást nem állít meg néhány fa. Egy 2019-es kormányhatározat a multifunkcionális csarnok területének egyik részén a beépíthetőséget 80 százalékra emelte, miközben a zöldfelület mértéke, igen alacsonyan, 15 százalékon lett rögzítve. A többi részen ezek az értékek 65 százalékon, illetve 10 százalékon lettek meghatározva.

A kézilabdacsarnok telke. Forrás: APS Mérnöki Iroda Kft. / Ferencváros.hu

A látványterveken kivehető, hogy a kézicsarnok mellé széles sétányokat rajzoltak, azonban még jó néhány évbe telik, mire megnőnek az újonnan ültetett fák, addig pedig jókat lehet majd sétálni a felforrósodott betonon a parkoló autók között.

A kézilabdacsarnok látványterve. Forrás: Kocsis Máté/Facebook

A sportcsarnok mögött egy felszíni buszparkoló kap helyett, a vasút melletti területre pedig személygépkocsi parkolót terveznek. A közbeszerzési értesítőben 800 darab parkolóhelyről esik szó. A parkolókat az Üllői út felől egy új közúton lehet majd megközelíteni, ami a Gyáli úti felüljáró túloldalán található Fék utca meghosszabbítása lesz.

A látványterv jobb oldalán egy széles erdős rész látszik, de az ugyanúgy nem a telek része, mint ahogy a Népliget sem az. A drónfelvételeken egyértelműen kivehető, hogy a fás rész a MÁV területén helyezkedik el, a két telket egy alacsony kerítés választja el egymástól. A buldózerek elmentek egészen a falig, és a stadion felőli oldalon csupán néhány fa maradt. A parkolóban helyezték el a kék színű konténervárost az építkezés idejére.

A látványterveken szereplő erdős rész a MÁV területéhez tartozik. Fotó: Átlátszó

200 milliárdért akarták felépíteni

A 2022-es EB-re eredetileg a Papp László Sportarénával pályázott Magyarország, de a kormány 2019 áprilisában bejelentette, hogy inkább új sportcsarnokot építenek az eseményre a fővárosban.

A tavaly júliusban elindult, hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos közbeszerzésre első körben nettó 115,8 milliárd és nettó 159,9 milliárd forint közötti árajánlatok érkeztek. Az elszállt költségeket látva a kormány határozatot hozott arról, hogy a beruházás teljes összege nem haladhatja meg a bruttó 101 milliárd 544 millió forintot, ami nettó 74 milliárdot jelent.

Második körben ennek megfelelően nagy áresés történt:

A nyertes Market Zrt. először még nettó 153,9 milliárdért (bruttó 195 milliárdért) vállalta volna az építkezést, de végül megelégedett azzal, hogy feleannyiért, nettó 78,7 milliárdért húzza fel a csarnokot.

Európa egyik legnagyobb kézilabda arénája épül. Fotó: Átlátszó

A Market többségi tulajdonosa a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István. Az üzletember érdekeltségei az elmúlt években számtalan állami pénzből finanszírozott munkát nyertek el. A Market felel például a Pannon Park, azon belül a Biodóm kivitelezéséért is. Azt a tendert 32,7 milliárd forintért nyerték el, azonban nagy botrányt kavart, hogy a költségek akár 63 milliárdra is ugorhatnak.

Egy sportcsarnoknak persze nem csak építési költségei vannak. Milliárdokat költöttek el miatta még azelőtt, hogy egy kapavágás történt volna.

  • A sportcsarnokhoz a telket 13,6 milliárd forintért vette meg az állam, külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaságoktól.
  • 1,7 milliárd forintot sikerült megspórolniuk, mert a telket övező önkormányzati területeket igazán nagyvonalúan, ingyen adta Ferencváros akkori fideszes vezetése az államnak.
  • A mérnöki előkészítési munkálatokat nettó 1,659 millió forintért az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. végezte.
  • Az arénát a Középülettervező Zrt. nettó 995 millió forintért tervezte meg.

2020 nyarán az is kiderült, hogy a multifunkcionális csarnokot a Ferencváros tulajdonába adja a kormány. Ezt Kubatov Gábor, a klub elnöke is megerősítette, miután Facebook-oldalán is közzétette a hírt.

Sokáig titkolták a látványterveket

2020 júniusában néhány látványkép felkerült a kéziarénáról az Óbuda Group honlapjára, de később törölték őket. Az Óbuda Group honlapján látható képeket az Index szúrta ki először, és a fotók nem sokkal később el is tűntek. Akkor a cég a 24.hu megkeresésére azt válaszolta, „a honlapunkon levő képek csak illusztrációk, nem így fog kinézni az épület”.

Nem is olyan régen előfordult már, hogy a megálmodott külalak köszönőviszonyban sem volt a végtermékkel. A 2017-es vizes vb-re épült Duna Aréna esetében a látványterv és a tényleges épület jelentősen eltértek egymástól.

Az Index a BFK-nál is érdeklődött, hol találják meg a kézicsarnok látványterveit, és ekkor kiderült, hogy a rövid határidő miatt úgynevezett design&build konstrukcióban, azaz gördülő tervezéssel végzik a munkát. Ez azt jelenti, hogy a helyszíni kivitelezés előrehaladása mellett párhuzamosan zajlik a homlokzat külső jegyeinek véglegesítése.

A titkolózásnak Kocsis Máté, Ferencváros országgyűlési képviselője, a Kézilabda Szövetség elnöke vetett véget, aki július végén tette közzé a hivatalos látványterveket.

„Íme Európa legnagyobb kézilabda arénájának látványterve” – írta Kocsis Máté. A képviselő leszögezte, hogy a csarnok nagy koncertek, rendezvények, kiállítások helyszíne is lesz, mindemellett pedig az összes létező teremsportág számára is megfelelő szabványokkal rendelkezik, ide értve például a kosár- és röplabdát, a jégkorongot, teniszt, és korcsolyát, de még bizonyos lovas és motoros versenyeket is.

A kézilabdacsarnok látványterve. Forrás: Kocsis Máté/Facebook

A ferencvárosi polgármester támogatja a kézilabdacsarnok építését. Baranyi Krisztina szerint szükség van a Népliget mellett megépülő húszezres csarnokra, és szerinte hibás a megközelítés, hogy ez csak kézilabdacsarnok lesz, mert nagyon sok célra igénybe vehető. Úgy látja, hogy a fővárosnak szüksége van egy nagy rendezvénycsarnokra. A Papp László Sportaréna már kicsi, és évekre előre be van táblázva, így a kézicsarnok még pénzt is hozhat a közös konyhára.

Elmutyizták a telket

Egy kis helytörténet: 1898-ra készült el az Üllői út 135. alatt az I. Ferenc József gyalogsági laktanya, mely az I. számú honvéd gyalogezred szálláshelye lett. A főváros ingyenesen engedte át a honvédségnek a Népligettel szemben fekvő telkét laktanya építés céljára. A laktanya 13 200 négyzetméter alapterületen épült, 14 pavilonrendszerű épületből állt.

Az Üllői út és a Gyáli úti felüljáró által közrefogott területen korábban laktanya állt, később a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolához került. 2008-ban a Honvédelmi Minisztérium eladta a teljes létesítményt a szocialista vezetésű ferencvárosi önkormányzatnak. Pályázatot sem kellett kiírni az értékesítésre, ugyanis az állami vagyonról szóló 2007. CVI. törvény alapján kezdeményezték az ingatlan-együttes versenyeztetés nélküli, önkormányzati tulajdonba adását.

2014-ben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt három ember ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség, mert az értékbecslő 1 milliárd forinttal alulbecsülhette az árat.

A Honvédelmi Minisztérium az eladás előtt felkért egy közbeszerzési eljárással kiválasztott értékbecslő céget, hogy határozza meg az épületek értékét. Két saját hivatalnokukat is kinevezték, akiknek az értékbecslő ajánlatát kellett volna ellenőrizni. Az ügyészségi vádirat szerint az értékbecslő több mint egymilliárd forinttal alulbecsülte az épületek árát, a két ügyintéző pedig ennek ellenére elfogadta a becslést.

Az önkormányzat nem sokáig ült az új szerzeményen, 2008 áprilisában tovább értékesítette a telket egy befektetőnek, a Taltoring Ingatlanforgalmazó Kft. nevű projektcégnek, amely az adásvétel ideje alatt a Nanett Ingatlan csoporthoz tartozott. A szerződésben foglaltak szerint Ferencváros Önkormányzata 5,6 milliárd forint mellett 10%-os tulajdonrészt szerzett a Taltoring Kft.-ben.

Budapest, 2006. szeptember 3. A Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola. (MTI Fotó: H. Szabó Sándor)

A kerület ahol tudott besegített: Ferencváros Önkormányzatának képviselő testülete 2008-ban kezdeményezte, hogy az addig különleges honvédelmi keretövezetet intézményi keretövezetre, vagyis lakhatást is lehetővé tevő területre módosítsák. Ferencváros Önkormányzata akkor nem adott választ arra a kérdésre, miért adta el az ingatlant azt megelőzően, hogy a területet lakhatóvá, vagyis értékesebb területté minősítette volna.

Az Mfor egy 2009-es cikkben azt írja, hogy vegyes funkciójú komplexumot, 100 ezer négyzetméternyi irodát, 200 szobás 3-4 csillagos szállodát és 700-800 lakást terveztek építeni.

2008-ban az Üllői út felőli homlokzat omlott le váratlanul. A lezuhanó darabok maguk alá temettek egy férfit, aki életét vesztette. Az épület napok óta bontás alatt állt, az omlás idején azonban már nem dolgoztak a területen. A törmelékek leszakították a kerítést, majd a járdára és az útra zúdultak.

A területen lévő közel száz éves épületeket a beruházók ledózerolták, a bontási területhez azonban utána évekig nem nyúltak, mert a gazdasági válság kettétörte a befektetők álmát. Az állam 2019-ben a Taltoring Kft.-től szerezte meg az ingatlant: a kézicsarnoknak helyet adó telket végül 42 millió euróért, mintegy 13,6 milliárd forintért vásárolta vissza a külföldi tulajdonosoktól.

Fotó: Átlátszó

Zsilák Szilvia

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az épülő kézilabdacsarnok 2020 decemberében. (fotó: Átlátszó)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom