Cikkek

Stadionláz, 1. rész: eddig 40 milliárd forint közpénz ment el az elkészült hét stadionra

 

A miniszterelnök nemrég adta át az egyébként tavaly nyáron elkészült szolnoki stadiont. A napi hírek alapján azt hihetnénk, gombamód szaporodnak a futballarénák, pedig a szolnoki mindössze a hetedik befejezett projekt a 2010 óta futó stadionépítések sorában. A stadionláz teljes költsége valóban százmilliárdokban mérhető, az elkészült létesítményekre eddig összesen 42,11 milliárd forint ment el, ebből 40,2 milliárd forint közpénz. Sorra vettük a beruházásokat, és kiszámoltuk, mi mennyi volt. Választ kerestünk arra is, miért pont ezek a beruházások valósultak meg.

 

ekezettel_pottyokkel

 

„Stadionország”, „ezer stadion országa”, „Stadionland”, „stadionláz” – röpködnek a jelzők az orbáni rendszerrel kritikus sajtóban az elmúlt évek futballstadionos beruházásai kapcsán. Az átláthatatlan rendszer alapján, kétes indokoltsággal és hullámzó intenzitással megvalósuló beruházások közepette a folyamatos csúszások és halasztások miatt a felületes szemlélő hajlamos lehet azt gondolni, már stadionok tucatjai épültek meg Kozármislenytől Balmazújvárosig. Pedig dehogy.

Stadion vagy nem stadion?

Az április eleji szolnoki stadionavató apropóján tegyünk egy kis rendet: összesen hét futballstadion épült fel 2010 óta, időrendben az első Felcsúton, aztán Debrecenben, Ferencvárosban, Gyirmóton, Szolnokon, Mezőkövesden és végül Balmazújvárosban. A végső szám persze ennél sokkal nagyobb lesz, az aktuális tervek szerint összesen 32 stadionberuházás valósul meg 2020-ig. (Az eddigi sok improvizáció alapján ez persze még simán változhat.)

Számításaink szerint a kész stadionok eddig összesen 42,11 milliárd forintba kerültek, ennek 95 százaléka, 40,2 milliárd forint a közpénz.

Ebben a cikkben sorra vesszük, hogyan, milyen forrásokból jött össze a hét stadion; a folyamatban lévő vagy még csak tervezett beruházásokat és azok várható költségeit a következő cikkünkben mutatjuk be. Először is azt kell tisztázni, mit értünk stadionberuházás alatt, és milyen összegekkel számolunk.

Stadionberuházásnak a hazai futballbajnokság első két osztályában szereplő klubok otthonául szolgáló, kifejezetten a professzionális sporteseményeket kiszolgáló fejlesztéseket vettük. Ahol lehetett, a stadion bekerülési összegeiről leválasztottuk az egyéb célt szolgáló létesítmények: edzőpályák, edzőközpontok stb. költségeit.

A tényleges bekerülési összeg megállapításánál minden esetben az állami költségvetés kiadásaiból indultunk ki, vagyis ezek bruttó összegek lesznek. Számításaink alapját a vonatkozó kormányhatározatok, költségvetési és zárszámadási törvények, minisztériumi adatszolgáltatások és közbeszerzési hirdetmények adták.

 

stadtabla

Magyarázat: NSP= Nemzeti Stadionfejlesztési Program; állami ktv.= NSP-n kívüli költségvetési forrás; rendkívüli tart.= átcsoportosítás a rendkívüli tartalékból, kormányhatározat alapján; költség, közpénz= milliárd Ft-ban; férőh.= stadion befogadóképessége főben megadva

A 2010 óta beindult stadionépítkezések kapcsán azt biztosan nem mondhatjuk, hogy egységesen hatalmas tempóban húzzák fel az országban a fociarénákat. A hét elkészült létesítményből hármat ugyan átadtak már 2014-ben, a további négy pedig az elmúlt bő fél évben elkészült, de a tervekben eredetileg majdnem ötször ennyi, 32 stadion szerepelt.

A korábbi elképzelések szerint a legtöbb helyen 2015-16-ra már át kellett volna adni az új stadionokat – a stadionláz megvalósulásának tényleges ütemét jelzi, hogy az eredetileg 2012-re beígért Loki-pályát csak 2014 májusában tudták átadni.

Van benne rendszer

Az elkészült hét beruházásból hat erősen kötődik Orbán Viktorhoz vagy a Fidesz valamelyik jelentősebb politikusához. Felcsút, Debrecen vagy a Tállai András államtitkár hátországának számító Mezőkövesd esetében egyértelmű a személyes motiváció és érdekeltség, a Fradi esetében kicsit bonyolultabb a helyzet: Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató szerepe mellett fontos tényező, hogy az ország legnépszerűbb futballcsapatáról van szó, amelyet politikai okokból sem lehet az út szélén hagyni.

Korábbi cikkeink stadionfronton

Háromszázmillió forintért terveztetett stadionokat az MLSZ a tulajdonosok helyett

Négymilliárd forintért bontják a Puskás Stadiont

Indul a százmilliárdos Puskás-projekt – itt az utolsó drónfelvétel a Népstadionról

Még 13,6 milliárd forint stadionfejlesztésre

Felcsúton is van telephelye, nagyon hasít a stadionépítési piacon a ZTE tulajdonosa

Titkolt kormányhatározat alapján épülhet a szombathelyi stadion 4,3 milliárd forinttal drágábban

A mezszponzor Strabag cége bontja Garancsi klubjának stadionját

Szolnokon Nyerges Zsolt rémlik fel a háttérben, a teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a Közgép-tulaj sportportfóliójának nem a foci, hanem a városi kosárlabda- és pólócsapat a legfontosabb darabja.

A balmazújvárosi stadion mögött pedig a fideszes képviselő, volt polgármester Tiba István lobbiját sejthetjük. Gyirmót ebből a szempontból kakukktojás: itt két gazdag helyi üzletember, Horváth Ferenc és Horváth Ernő csapata kapott 600 millió forint taós forrást egy vadonatúj stadionra.

Nem fedezhető fel ugyanakkor oksági összefüggés a stadionépítés és a futballban elért sikerek között: bár az FTC és a Debrecen meghatározó szereplői magyar futballnak – együtt összesen 36-szor lettek bajnokok –, a többi öt csapat teljesítményét mutatja, hogy fennállásuk során együtt mindössze tizenegy szezonban szerepeltek a legmagasabb hazai osztályban.

A nagyobb létszámú szurkolótábor is csak a Fradi és a Debrecen esetében lehet érv a stadionprojekt mellett, a többi csapatnál ezres nagyságrendnél nagyobb közönséget sohasem vagy csak régen vonzott a helyi foci. Ráadásul Ferencvárosban és Debrecenben is pont az új stadion átadása után adódtak komoly nehézségek a szurkolói létszámmal: az FTC-nél a vénaszkenner miatt bojkottál a publikum egy része, a Lokinál pedig egyszerűen elveszítették érdeklődésüket a drukkerek.

Lendület és káosz

A kormányzati intézkedések, illetve a finanszírozásra vonatkozó különböző egyéb döntések tovább fokozzák az esetlegesség érzését. A Debrecen és az FTC stadionját például a központi költségvetésből finanszírozták, de míg az előbbit egy állami többségű projektcégen, addig az utóbbit közvetlenül az MNV Zrt.-n keresztül. Felcsúton, Gyirmóton, Szolnokon és Balmazújvárosban viszont a finanszírozásban a taós források játszottak főszerepet. (Félreértések elkerülése végett: fel sem merül, hogy társaságiadó-kedvezményt ne vegyük közpénznek).

Időközben beúszott a képbe a kormány által 2013 végén elindított Nemzeti Stadionfejlesztési Program is, de látszik, hogy a program inkább csak „besegített” az amúgy is elhatározott beruházásokba; Mezőkövesden és Szolnokon például. Mezőkövesd amúgy is unikum, hiszen itt nem igazán esett szó stadionfejlesztésről, amíg a csapat fel nem jutott az NB I-be – ezt követően meg kétszer is a kormány segítette ki a rendkívüli keretből a pénzéből kifutó klubot.

Jellemző, hogy ha adottak is a finanszírozási csatornák, folyamatosak az ad hoc jellegű változások: a gyirmóti és a mezőkövesdi stadiont például előbb bevették a stadionfejlesztési programba, majd kikerültek onnan. Mezőkövesd esetében nem egyértelmű az indok, Gyirmóton az eredetileg kedvezményezett önkormányzat jelezte, hogy nem feltétlenül tartják fenntartható beruházásnak a stadiont; Debrecen és a Fradi esetében pedig az összegek módosultak többször.

Meglehetősen tarka képet mutatnak a tulajdonviszonyok: Felcsúton a kormányfő gründolta magánalapítvány, Debrecenben és Ferencvárosban az állam a tulajdonos. Gyirmóton, Mezőkövesden, Szolnokon és Balmazújvárosban ugyan az önkormányzaté a stadion, de a munkálatokat különböző vállalkozásokon keresztül finanszírozták.

Hogy még bonyolultabb legyen a dolog, az utóbbi négy beruházás közül két esetben önkormányzati/sportegyesületi tulajdonú cégekről van szó, két esetben pedig magánvállalkozásokról.

Közpénzből épült, közpénzből működik

Az eddig lezárult hét stadionprojektre nem volt jellemző a költségek folyamatos emelkedése, de Debrecenben, Ferencvárosban és Mezőkövesden is magasabb lett az eredetileg tervezettnél a végösszeg.

Az új vagy felújított stadionokkal kapcsolatban visszatérő kérdés az üzemeltetés rentabilitása, azaz a fenntarthatóság. Az eddigi nyilatkozatok és számítások alapján nem kétséges, hogy a kormányzat vagy a miniszterelnök számára fel sem merül elvárásként, hogy ezek a létesítmények eltartsák magukat. Nincsenek világos sikerkritériumok a gazdálkodással/fenntarthatósággal kapcsolatban, mert az az elvárás például nem sorolható ide, hogy a magyar csapatok az új pályáikon játszva jussanak el a Bajnokok Ligája főtáblájára.

Vagyis mintha eleve úgy kalkulálnának, hogy az új – nagyobb, ebből következően drágább üzemeletetésű – stadionok fenntartása állami/önkormányzati feladat. (Arról nem is beszélve, hogy a stadionokban működő futballcsapatok maguk is jelentős mértékű közvetett állami vagy az állam által ideterelt forrást használnak fel.)

Egyértelmű, hogy a bekerülési költség tekintetében soha meg nem térülő beruházásokról van szó; a jelenlegi és a rövid-középtávon várható nézőszámok mellett azonban az is jól látható, hogy az új stadionok a fenntartás költségét, azaz a rezsit és az amortizációt sem képesek kitermelni. Nem véletlen, hogy Debrecenben nem sikerült elsőre találni üzemeltetőt, végül egy önkormányzati-egyetemi tulajdonú cégé lett a működtetés.

A Fradi-stadionnak sikerült komoly tapasztalatokkal rendelkező, francia hátterű üzemeltetőt találni. Az első teljes év mérlege ugyan még nem jelent meg, de az biztosan befolyásolja majd az adatokat, hogy az üzemeltető értékesíti a Ferencváros marketingjogainak egy részét is.

Nézzük most konkrétan, mi és mennyiért épült az ezer stadion országában.

Felcsút: stadion vagy templom?

Szimbolikus, hogy a stadionláz első elkészült darabja a felcsúti aréna lett, dacára annak, hogy eredetileg nem így tervezték. A gyorsaság titka az volt, hogy mindenféle állami finanszírozási rendszerből kivették a miniszterelnök legkedvesebb beruházását, így Orbán tisztán taós forrásból, a maga alapította futballakadémia beruházásaként építtethette meg a 3500 férőhelyes „ifjúsági sportlétesítményt”.

A Felcsút lakosságánál kétszer nagyobb befogadóképességű, az Orbán család hétvégi házával közvetlenül szomszédos stadionról már szinte mindent megénekeltek az elmúlt években így itt csak a legfontosabbakat rögzítsük: a néhai Makovecz Imre elképzelései alapján tervezett stadion 3,7 milliárdból épült fel, ebből 2,8 milliárd volt a miniszterelnök által nem közpénznek becézett tao, a többi az alapítvány önrésze volt. A Puskás Ferenc spanyol becenevéről Pancho Arénának keresztelt stadiont 2014 húsvét hétfőjén adták át.

 

1felcsut_before_after

 

A kivitelezés az akadémiát elnöklő Mészáros Lőrinc cégének jutott, a stadion gyepét pedig az a Pharos ’95 Kft. építette, amelyről több körben írtunk már (például itt és itt), és amelynek éppen Felcsúton, Mészárosék címén van telephelye. A pálya vízelvezetése már a harmadik bajnoki meccsen nem bírta az esőt, a gyepet egy év használat után cserélni kellett.

A Puskás Akadémia FC elvileg az utánpótlás-nevelésből kikerülő tehetségeknek adna lehetőséget, ehhez képest horvát edzővel és idegenlégiósokkal száguld az NB I-ből való kiesés felé. De a meccsek látogatottságával is van egy kis probléma: dacára annak, hogy a stadionba a környékről ingyenbuszok szállítják a helyieket, a jelenlegi szezonban 1700 körül alakul az átlagos nézőszám.

A sors fintora, hogy amikor Felcsút stadionja épült, nemhogy túl nagynak, hanem éppen kicsinek tűnt: a tervezésekor nem felelt meg az akkori szabályoknak, miszerint NB I.-es stadionoknak legalább 5000 férőhelyesnek kell lenniük.

Debrecenben már egy félháznak is örülnének

A debrecenieknek Orbánék jóval előbbre ígértek stadiont, mégis két héttel később adták át a város új pályáját, mint a felcsútit. Kósa Lajos már a 2010-es önkormányzati választási kampányban bedobta a tervet, Orbán Viktor meg még korábban, már 2009-ben előrevetítette, hogy a Fidesz választási győzelme esetén új stadion épül Debrecenben.

Végül a két évtizede nem használt, Natura 2000-es területen álló Nagyerdei Stadiont rekonstruálták, ami a régi stadion teljes elbontást és egy új felépítését jelentette.

 

2debrecen_before_after

 

A hazai focit a 2000-es évek közepe óta domináló DVSC szurkolói és vezetői, és velük a tulajdonos Szima Gábor, a korábban játékgépekben és vendéglátásban, mostanság kaszinóüzemeltetésben utazó vállalkozó, 2010-re már úgy érezték, a város elaggott stadionjai helyett a sikeres klubnak jár egy új aréna.

A Loki 2009-ben, tizennégy év után az első magyar csapatként jutott be a Bajnokok Ligája csoportkörébe, de megfelelő pálya hiányában a Puskás Stadionban kellett játszania a meccseit. Kósa 2010-ben, az említett ígéret elhangzásakor tízmilliárd forintra tette a várható költségeket, és 2012-es befejezést jósolt.

Ez nem jött össze. Pedig a kormány komolyan vette Orbán és Kósa ígéretét, és már 2010 őszén határozatok születtek az építkezésről. Ezekben egyrészt 12,5 milliárd forintot irányoztak elő 2011-12-re a Nagyerdei Stadion rekonstrukciójára, másrészt a kormány megbízta a nemzeti erőforrás minisztert és az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálják meg a stadionépítések támogatási rendszerét, és tegyenek javaslatot annak rugalmasabbá tételére.

A debreceni építkezés aztán 2013-ig el sem kezdődött, az év januárjában kezdték bontani a régi létesítményt, és 2014. május elsején átadták a 20 340 férőhelyes új arénát. A beruházó ebben az esetben az erre a célra alapított, többségi állami tulajdonú projektcég, a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. volt; a kft-ben tulajdonos a város is.

A költségeket illetően itt sem kisebb a kavar, mint a többi esetben: több évben nem használták fel a költségvetésben a célra beállított összegeket, később viszont pluszforrásokat is rendeltek a beruházáshoz.

Általában 12,5 milliárd forintos árcímkét szoktak erre a stadionra akasztani. A 2011-2014 közötti költségvetések zárszámadásaiban összesen 12,953 milliárd forintot találtunk erre nevesítve, az Emmi-től kapott adatok szerint azonban ennél is többe, 13,5 milliárd forintba került a debreceni építkezés. A kivitelező a több debreceni nagyberuházást kivitelező Hunép Zrt. és az Épker Service Zrt. alkotta „Hajrá, Debrecen!” konzorcium volt.

A debreceniek eleinte örültek a stadionnak, több teltházas meccset is játszott a DVSC, a mostani futballszezon azonban már csak háromezres átlagos nézőszámot hozott, hatezernél többen egyszer sem voltak a lelátókon.

Ferencváros: 19,5 milliárd

Az eddig elkészült stadionok legnagyobbika a 2014 augusztusában átadott Groupama Aréna, és amíg fel nem építik az új Puskást, addig ez így is marad. Pedig a második Orbán-kormány megalakulásakor az ország legnépszerűbb futballklubja, a „nemzet csapata”messze volt attól, hogy állami pénzen új otthona épüljön a 74-ben átadott, és az akkor még használható, de siralmasan kinéző Albert Stadion helyére.

 

3fradi_before_after

 

Az FTC ugyanis egy angol befektetőé, Kevin McCabe-é volt, aki a 2008-as vételkor azt ígérte, legalább 1,2 milliárd forintot költ a stadionra. Ez nem történt meg, majd a kormány 2011 decemberében úgy határozott, az MNV Zrt. révén visszavásárolja a teljes Üllői úti ingatlant – ez nagyjából kétszer akkora, mint az új stadion területe – McCabe-től, nettó ötmilliárd forintért, ami úgy jött ki, hogy a 6,2 milliárdos vételárból már leszámították az elmaradt felújítás értékét.

Ekkor már Kubatov Gábor volt az FTC elnöke, és ez éppen nem hátráltatta az ügyet: a kormány 2012 júliusában határozott új stadion felépítéséről, és erre a célra 2012-14-re összesen 18,71 milliárd forintot irányozott elő. 2013 októberében ezt még 800 millióval toldották meg. A Fradi esetében elmaradtak a csúszások, és 2013 tavaszán bontani kezdték a régi pályát, néhány héttel később pedig az építkezés is megindult.

A kivitelező az akkor még többségi Wallis-tulajdonú Market Zrt. volt. A bontásnál felbukkant annak a Föld-Trans 2001 Kft.-nek is a neve, amelyik február óta a Puskás szétszedésében is részt vesz.

A többször módosított szerződés végül nettó 14,73 milliárd forintról szólt; ehhez még hozzáadtuk a terveztetés, műszaki ellenőrzés, művezetés nettó 450 millió forintos szerződéseit, így jött ki a bruttó 19,51 milliárd forintos végösszeg – ez maradéktalanul közpénz.

2014 októberére ígérték a befejezést, de már augusztusban a londoni Chelsea elleni meccsel felavatták a 22 ezres, a szponzoráció okán Groupama Arénának nevezett stadiont.

Az elkészült ingatlan a korábban említett 2011-es kormányhatározat értelmében a Fradi tulajdonolta Fradiváros Zrt. vagyonkezelésébe került volna, végül a sporttörvény módosításával a Ferencvárosi TC lett a vagyonkezelő. A klub üzemeltetője a francia hátterű Lagardere Sports Hungary Kft. lett, amely évente fix összeget fizet a teljes létesítmény hasznosításáért – konferenciaközpont és étterem is van a főépületben. A Lagardere azonban nem külföldi menedzserekkel operál, eddigi vezetői rendre a Fradiból ültek át székükbe.

A gyepet már cserélni kellett a Groupama Arénában is, de nem ez a fő gond a nemzetközi stadionos díjat is elnyert épülettel. Az elmúlt két évben talán ha ötször teltek meg lelátók – elsősorban a jövő évi Eb-re kijutott válogatott meccsein –, a Fradi ugyanis háborúban áll saját szurkolói jelentős részével az új stadionban kiépített biometrikus beléptető rendszer miatt.

Gyirmót: 600 millió az örök másodiknak

Az eddigi beruházások között mindenképp kakukktojás a gyirmóti stadion megépítése: itt nem látunk egyetlen állami vezetőt, hiperaktív politikust sem. A jelenleg még NB II.-es csapat stadionjára 600 millió forint közpénzt költöttek.

 

4gyirmot_before_after

 

Igaz, az átlagos, nem futballszurkoló, nem sportújságolvasó magyar még az égtájat sem találná el, merre lehet Gyirmót: Győr szélén, a 83-as út mentén fekszik az 1250 lelkes városrész. A helyi futballcsapat vagy egy évtizede küzd azért, hogy az élvonalba kerüljön, de eddig, ha néha csak hajszállal is, lemaradt a nagy lehetőségről.

A klub a leggazdagabb magyarok listájára is felférő Horváth testvérpár tulajdonában van, akárcsak a hulladékkereskedelemmel, feldolgozással és hasznosítással foglalkozó, évi 40-45 milliárd forintos forgalmat bonyolító Alcufer Kft.

A gyirmóti klub amúgy is fejlesztette az önkormányzati tulajdonú stadiont, majd a létesítmény bekerült a kormány 2013 végén elindított stadionfejlesztési programjába: 600 millió forintot állítottak be erre a célra. Csakhogy 2014 elején még a stadiont tulajdonló győri önkormányzat volt a kedvezményezett – a támogatást tárgyaló testületi ülésen azonban Borkai Zsolt polgármester-MOB-elnök maga is rizikósnak nevezte a beruházást, ugyanis az önkormányzatnak 15 éves sportcélú üzemeltetést kellett volna vállalnia.

Majd Gyirmót de facto kikerült a stadionfejlesztési programból. Névleg benne maradt ugyan, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlése szerint nem folyósítottak a célra költségvetési forrást. Hanem a stadiont használó futballklubot működtető cég, a Gyirmót FC Kft. taóból jutott ugyanekkora összeghez. A 600 millió forinthoz a futballklub és a tulajdonosok 300 milliót tettek hozzá.

A társtulajdonos Horváth Ernő a taós források kapcsán a Kereskedelmi és Hitelbankot nevezte meg, mint kiemelkedő támogatót.

A fenti váltásnak tudható be, hogy ez a beruházás is csúszott, eredetileg ugyanis 2014-re tervezték az építkezést. 2015 februárjában jelentették be, hogy a fejlesztés teljes értéke 906 millió forint, és ennek során két fedett lelátó épül, valamint az öltöző-, és irodaépületet újítják-építik meg. Itt nem volt közbeszerzési eljárás, de a klub jelezte, hogy az esztergomi székhelyű Betonsped Kft. lett a kivitelező.

A takaros, 4500 férőhelyes létesítmény a kicsit furán csengő Alcufer Stadion nevet kapta. (Ha tükörfordítással magyarítanánk a névadó cégre utaló mozaikszót, a viccesebben hangzó Alurézvas Arénának hívhatnánk a létesítményt) A stadion végül 2015 szeptemberére készült el.

A Gyirmót FC magabiztosan feljutásra áll az NB II-ben, így nyártól története során először lehet NB I-es csapat. A történet apró szépséghibája, hogy Győr másik végén ott áll az alig tízéves ETO-stadion, amelyben a Quaestor-csőd után egy harmadosztályú csapat játszik, és ahol Tarsoly Csabáék bukása után még az ingatlan tulajdonjoga sem tisztázott.

Szolnok: mindenki itt van, aki számít

A miniszterelnök nemrég avatta fel a Tiszaligeti Stadiont, amelynek az építéséről eddig keveset lehetett tudni. Pedig a stadionfejlesztési programból és taóból összesen 2 milliárd forint közpénz jutott az önerővel együtt összesen 2,5 milliárdba kerülő szolnoki létesítményre.

Szembetűnő a különbség az Orbán által az ünnepségen emlegetett 1,2 milliárd forintos bekerülési költség és a tényleges 2,5 milliárd között. A nagyvonalú miniszterelnök szavait mindig érdemes fenntartásokkal kezelni, így ebben az esetben is inkább végigböngésztük a közbeszerzéseket, valamint a kedvezményezettek taós kimutatásait, míg végül a fenti összegre jutottunk.

 

5szolnok_before_after

 

Az NB II.-es Szolnok nincs nagyon fókuszban, pedig a G-nap előtti oligarchavilág egyik főszereplője, Nyerges Zsolt áll a klub – és a többi nagy szolnoki sportegylet – mögött: 2011 óta a Szolnoki MÁV FC Kft-t Nyerges irányítja a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft-n keresztül.

Bár a 2010-es NB I-be jutáskor a stadiont valamelyest kipofozták, a tényleges fejlesztés a 2011/12-es szezon óta zajlik. 2013-ra készült el a villanyvilágítás, és új lett a gyepszőnyeg. A stadion bekerült a fejlesztési programba, 400 millió forintos összeggel. Ezután indult meg a további építkezés, 2015-ben 1500 fős fedett főlelátót, és egy hasonlóan szép íves szerkezetű másik lelátót, valamint vendégszektort építettek. Ezt a munkát nyerte el nettó 372,9 millió forintért az ekkor már Garancsi István többségi tulajdonában lévő Market Zrt.

A megrendelő ebben az esetben a tulajdonos önkormányzat, aki az állami támogatás kedvezményezettje volt – a többi fejlesztés esetében viszont már nincs nyoma közbeszerzéseknek, mert azokat a taós pénzekhez jutó két futballcég, a Szolnoki MÁV FC Kft. és a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft. végeztette el.

A források sem egyértelműen azonosíthatóak: a 400 milliós állami támogatás mellett a két futballcég taós támogatásait böngészve úgy tűnik, az elmúlt években a stadionhoz kötődő fejlesztésekre körülbelül 1,6 milliárd forintot hívtak le; ehhez járult még 500 millió forint önrész.

Elvileg tavaly nyárra elkészült a stadion, az avatómeccsről meg is jelent egy kisebb cikk, most biztos, ami biztos alapon Orbán Viktor is átadta a 3750 fős új arénát.

Mezőkövesd: a NAV-elnök és a nagy rögtönzések

Talán még a felcsúti templom-stadionnál is ellentmondásosabb az 1,25 milliárd forint állami forrásból felépített mezőkövesdi pálya története.

 

6kovesd_before_after

 

A dolog úgy kezdődött, hogy az addig masszívan NB II-es klub, a Tállai András, akkor még belügyi államtitkár vezette Mezőkövesd-Zsóry FC 2013 nyarán feljutott az első osztályba, és megfelelő pályára volt szüksége. Az addigi ugyanis még kisvárosi futballpályának is szerény volt, NB I.-es meccseket biztosan nem lehetett volna itt játszani. Tállai elnök ekkor több helyen nyilatkozott arról, hogy 190 millió forint taóból és 60 millió önkormányzati forrásból kezdik átalakítani a stadiont.

Aztán alig néhány héttel később a kormány egy külön határozatban a rendkívüli tartalékból 400 millió forinttal megdobta a futballklubot működtető kft-t. Néhány hét alatt, 2013 augusztusára háromnegyed részben el is készült a stadion.

A főlelátó felépítését későbbre hagyták, erre a célra az időközben beindított stadionfejlesztési program biztosított 400 millió forintot. Ezt két részletben – 220 és 180 millió forint – 2014-15-ben meg is kapta a futballcsapatot működtető kft, igaz, közben, 2014 decemberében egy kormányrendelettel a Mezőkövesd-Zsóry kikerült a stadionfejlesztési programból.

Csakhogy mikor 2015 májusában nettó 600 millió forintért szerződtek a főlelátó kivitelezésére, még Tállai András is elismerte, hogy úgy fognak bele, hogy nem áll rendelkezésre a beruházáshoz a teljes összeg. De ebből sem lett probléma, néhány héttel később a kormány ismét kisegítette a mezőkövesdieket: június 2-i határozatával újabb 200 milliót csoportosított át az építkezésre a 2014-es költségvetési maradványból. Összesen tehát 1,25 milliárd forint közpénzt használtak fel Mezőkövesden.

Így nem is volt akadálya annak, hogy kisebb csúszással, 2016 márciusára elkészüljön az 5000 férőhelyes, mind a négy oldalán fedett lelátójú stadion. A beruházásra 2013 nyara óta négy közbeszerzési pályázatot írtak ki, ezek közül hármat a Felcsútról is ismerős Pharos ’95 nyert el, a legkisebb értékűt a Strabag vitte. Ezekre összesen nettó 968 millió forintot fizettek ki a vállalkozásoknak.

A kövesdi stadion új főlelátóját már birtokba vették, de egyelőre nem avatták fel, ezt a nyárra tervezik.

Balmazújváros, a rejtélyes törpebolygó a stadionkozmoszban

A balmazi stadion ügye még a megveszekedett focirajongóknak is homályos, a másodosztályú hajdúsági kiscsapat annyira kiesik a közérdeklődésből: annyi egyértelmű, hogy legalább 638 millió forintot költöttek rá, már elkészült, de csak nyáron avatják fel. A telepítő tényező ebben az esetben is az erős fideszes városvezetés lehet: Tiba István korábbi polgármester, jelenleg országgyűlési képviselő a helyiek szerint kifejezetten jó kapcsolatot ápol Tállai Andrással.

 

7balmaz_before_after

 

A százszázalékos önkormányzati tulajdonú futballklub, a Balmaz Kamilla Gyógyfürdő 2011. óta szerepel az NB II-ben,  a csapat pályáján 2013-ban építettek 600 fős fedett lelátót, ennek a költségeit azonban nem ismerjük. A Nemzeti Stadionfejlesztési Programból kapott 400 millió forintos összegből egy 2400 fős, teljesen fedett, körbe lelátós ministadiont rittyentettek, termálvízzel fűtött pályával. Mint annyi esetben, itt is volt csúszás, így 2015 júniusa helyett idén márciusra készült el a beruházás.

A 400 milliós állami támogatás nem volt elegendő, a beruházó Balmazújváros Sport Kft. ugyanis nettó 503 millió forintnyi szerződést kötött a közbeszerzések során, vagyis 638 millió forint kiadással jártak a munkálatok. Valamennyi munkában részt vett a Felcsútról és Mezőkövesdről már ismerős Pharos ’95, a legnagyobb, nettó 333 milliós munkát a miskolci Tremen-Trade Kft-vel együtt végezte.

A takaros stadion mellett azonban kínosabb ügyben is felmerült Tiba István és a Balmazújváros Sport Kft. neve: a volt jegyző, jelenlegi polgármester Veres Margit elleni korrupciós perben a tanúként megjelent Tiba azt vallotta, hogy a jegyző nem kenőpénzként vett át ötmillió forintot a helyi kézicsapat tulajdonosától, hanem azzal részben a pénzzavarba került futballcéget segítették ki. Csakhogy az sem akkor, sem később nem volt olyan mértékben megszorulva, hogy ilyen sajátos pénzügyi beavatkozásokra lett volna szükség. (A balmazújvárosi korrupciós ügyről itt írtunk részletesen.)

Az eddigi mérleg tehát 7 átadott stadion és az erre elköltött 41 milliárd. Lehet, hogy kicsit kevésnek tűnik, de nem kell aggódni, 2016 a stadionátadók éve lesz.

(Folytatjuk)

Csepregi Botond

Képek forrása: MTI, puskasakademia.hugyirmotfc.humagyarfutball.hu

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás