Bezárás
Cikkek

Csapat csak egy van – a Fradi-tábor vs. Kubatov Gábor meccs rövid története

Látványosan megmerevedtek a frontok az ország még mindig legnépszerűbb futballcsapata, a Ferencváros körül: a klubvezetés nem kér az ultrákból, az ultrák pedig nem hajlandóak elfogadni Kubatov Gábor feltételeit, így inkább a 15 milliárd forintból felépített új stadionon kívül szurkolnak. A Fidesz-politikus és a fradisták évekig jó kapcsolatot ápoltak, a háborús bűnös Csatáry László lelátói éltetése óta azonban megy a harc, mindkét oldalon féligazságok hangoztatásával. Az érvek mellett az is sokszor elhangzik, a másik fél köztörvényes bűnözőkkel veszi magát körül, így nem lehet vele tárgyalni.

Tizenötmilliárd forintért, állami forrásból épített szupermodern stadion, színvonalas külföldi játékosokkal és jó nevű edzővel jól futó csapat, fideszes politikusokkal teletömött vezetőség, legfeljebb félházas meccsek, tök üres, de méregdrága VIP-szektorok és a korábbihoz képest visszafogott hangulat – a felszínen így néznek ki a Ferencváros hazai meccsei a végéhez közeledő idei szezonban.

A mocskoszsidózást, auschwitzozást kevesen hiányolják az Üllői útról, de abban sokan egyetértenek, hogy lelkes szurkolótábor nélkül, unatkozó anyukákkal, hangulattalanul végképp érdektelenné válik a Fradi is, amelyik még mindig a messze legtöbb embert vonzza itthon. Miközben a pályán már rég élvezhetetlen a magyar foci, mégis állami, bújtatott állami vagy éppen állam által idecsatornázott milliárdokkal tömik ki.

Mindenkinek elege van mindenkiből

A hangulatot teremtő szurkolók, az ultrák a stadionon kívül szurkolnak inkább: az Újpest elleni derbi és a májusi kupadöntő előtt is összegyűltek a Népligetben, vagy éppen Csákvárra utaztak le, hogy a kerítésen kívülről hallassák a hangjukat a kis vidéki pályán. A derbi előtti demonstrációnak neve is volt: az „Összefogás Napján” felszólalásokkal, szurkolással, pirotechnikával voltak kint több ezren.

Fő követeléseik között az új stadionban kialakított, vénaszkenneres beléptetés megszűntetése, a biztonsági szolgálat megreformálása („a büntetett előéletű biztonságiak elbocsátása”), a szurkolók lejáratásának, kriminalizálásának leállítása, a stadionból való kitiltások eltörlése és a klub hagyományaihoz való visszatérés szerepel.

A klubvezetés azonban nem kér belőlük, nem bánja, hogy több ezren a stadionon kívül maradnak. Az FTC elnökének, Kubatov Gábornak egyrészt elege lett abból, hogy a Fradinál jóval visszafogottabb szurkolókkal rendelkező klubokat is hatszámjegyű büntetésekkel jutalmazó MLSZ legnagyobb befizetője lett az elmúlt években az FTC.

A Fradi elnöke azt is sokszor elmondta, hogy a szurkolók közül sokan jegy nélkül jártak a meccsekre, ennek véget akartak vetni. A Fidesz pártigazgatója szerint azonban a kárt nemcsak az MLSZ-büntetések okozzák, hanem erkölcsi is a károkozás, mert olyan esetek tapadnak a klubhoz, amelyek szponzorokat riasztanak el.

Beletenyereltek

A felek közötti szembenállásban a kulcsszó a vénaszkenner lett: a tavaly augusztusban átadott 22 ezres stadiont (amely egy szponzori megállapodás eredményeként a Groupama Aréna nevet kapta) olyan beléptető rendszerrel szerelték fel, amely a tenyérből nyert biometrikus adatokkal azonosítja a regisztráló szurkolót. (A tenyerelés csak a hétköznapi szurkolóknak kötelező, a méregdrága, alsó hangon 15 ezer forintos jegyet váltó VIP-nézőknek és az újságíróknak, vendégeknek nem kell ilyesmivel bajlódniuk.)

A szervezett szurkolói csoportoknak ez volt az utolsó momentum, erre mondták azt, hogy szakítanak a klubbal és nem szurkolnak az új stadionban. Egyértelmű, szimbolikus az álláspontokhoz való ragaszkodás mindkét oldalon, mert a szurkolók valódi érveket nem tudnak felsorakoztatni a szkenner ellen, míg Kubatov számára sem sokkal több, mint presztízskérdés az új beléptető rendszerhez való ragaszkodás.

De hol romlott el a tábor és a szurkolókkal évekig egyeztető, a pirotechnika használatáért kirótt büntetéseket korábban felvállaló Kubatov Gábor útja? Mitől lett Kubatov ugyanolyan negatív szereplő a tábor szemében, mint korábban annyi klubvezető, annak ellenére, hogy évekig élvezte a szurkolók bizalmát?

Csatáry-molinó, pályára szaladás, szakítás

A kulcsmomentum 2013-ban érkezett el, két esettel. Az első az MTK elleni, augusztus 17-i bajnoki meccsen előkerült Csatáry-molinó volt: a háborús bűnök miatt Csehszlovákiában halálra ítélt, Kassa rendőrparancsnokaként 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásáért felelős férfi néhány nappal korábban halt meg, és a lelátón, erre utalva, egy „Im memoriam Csatáry László” felirat jelent meg.

csatary_2

A molinó hatalmas felháborodást váltott ki. Kubatov felszólította a szurkolókat, jelentkezzenek önként azok, akik a feliratot készítették és kitették. A szurkolók közül sokan erre úgy reagáltak, hogy létrehoztak egy „Mi voltunk!” elnevezésű facebook-oldalt, amihez majdnem ötezren csatlakoztak. (Az oldal ma is frissül és az új stadionon kívül szurkoló ultrák egyik felületeként funkcionál.)

A molinó üzenete egyértelmű, nem is a megjelenítés motivációi, hanem a rá adott válaszok miatt lett érdekes a Csatáry-molinó története. A történtekről beszámolók már abban sem tudnak megegyezni, hogy a felirat átment-e szurkolói drapériák kötelező engedélyeztetésén vagy sem.

Kubatov egyértelműen azt állítja, becsempészték a stadionba a feliratot, a tábor vezetői viszont a mai napig azt állítják, a klub részéről látták a feliratot (ez nagy eséllyel csakis a biztonsági igazgató vagy beosztottja lehetett). Egy harmadik vélemény szerint pedig sem becsempészés, sem pedig engedélyezés nem történt: egy szóbeli megállapodás alapján minden nem kirekesztő, nem politikai tartalmú felirat mehetett a stadionba bemutatás nélkül, és ezt az egyezséget használták ki a molinóval.

Bármi is történt, a baj megesett, és ami a Fradit és Kubatovot a morális kárnál és az MLSZ által kiszabott, 800 ezer forintos büntetésnél jóval érzékenyebben érintette, hogy a Groupama biztosító azonnal az anyagi támogatás felfüggesztését helyezte kilátásba, egy másik potenciális szponzor pedig egy letárgyalt megállapodás aláírásától állt el. A Fradi elnökét igazából ezek a fejlemények bőszítették fel, nem a politikai nézeteiből fakadt a felháborodása.

Innen datálódik Kubatov következetesen megismételt elvi kifogása a táborral való együttműködést illetően: neki nem létezik tábor, számára egyéni felelősség létezik. A szabályokat pedig nem a maga nézetei miatt akarja betartatni, hanem azért, mert a magyar, illetve az európai labdarúgó-szövetség súlyosan büntet az obszcenitástért, rasszizmusért, pirotechnikáért.

Kubatov érveire mintegy rímel a tábor önazonossága: identitásukat jelentős  részben arra építik, hogy megbonthatatlan egységet alkotnak, önállóan cselekednek és szerintük éppen ezek a jellemzők az, amiért nincs szüksége az ultrákra a klubvezetésnek.

A Csatáry-molinó után néhány héttel, a Puskás-stadionban rendezett Fradi-Újpest utolsó perceiben, illetve a végén, a kerítések hiányát kihasználva, sok százan a pályára rohantak, egy kisebb csoport az Újpest-tábor felé szaladva, a legtöbben pedig ünnepelni. A rendőrség beavatkozása kellett a tömeg megfékezéséhez, és ezt követően a rendőrség honlapján fotók százai jelentek meg, még gyerekek és nők azonosításához is segítséget kértek.

Ez utóbbi eset ugyancsak felbőszítette Kubatovot – az MLSZ-től újabb csekk érkezett, ezúttal kétmillió forintról –, a rendőrségi hajtóvadászat viszont a drukkereket tette dühössé.

Lakosságcsere

Ekkor már épült az új stadion, a tábor pedig úgy készült, hogy bemegy a húszezres arénába. Kubatov viszont ekkor látta elérkezettnek az időt arra, hogy kicserélje a szurkolótábort, vagy legalábbis megszabaduljon a drukkerek számára legkevésbé irányítható részétől. (Ezzel az igénnyel akár egyet is lehet érteni; sokan még mindig a 90-es, 2000-es évek elejének valóban húzós botrányaival azonosítják a hazai szurkolói közeget, így azt hangoztatják, hogy rendet akarnak. Egy a bökkenő vele, hogy a magyar futball színvonala mellett kiszorítani lehet bizonyos csoportokat, lecserélni azonban nincs kire őket.)

Ennek a „lakosságcserének” az eszköze lett a vénaszkenner. Forrásaink azt állítják, nem egy túlárazott, zsíros üzletről van szó, nagyságrenddel olcsóbb megoldást jelentett az új magyar találmány, mintha például arcfelismerő rendszert építettek volna be az új stadionba.

IMG_0458-3

A szkennerről ugyan egyeztetett a klubvezetés a szurkolói csoportok vezetőivel, ám utóbbiak azt állítják: olyan megbeszélésre hívták őket 2014 júniusában, amelyen Kubatov egyértelművé tette, a vénaszkennerről nem hajlandó egyezkedni. Amire a szurkolók képviselői kiértek az egyeztetés helyszínéről, a klub honlapján már olvasható volt a sikertelen egyeztetésről szóló közlemény. Úgy értékelték, előre lejátszott volt minden, és bejelentették, nem kérnek az új típusú beléptetésből.

Ez azt is okozta, hogy a szervezett szurkolói csoportok – pontosan nem ismert – létszámát jóval meghaladó számú szurkoló maradt távol a Groupama Aréna meccseitől. A Fradi új stadionjában éppen csak hozza azt a nézőszámot, amit tavaly az omladozó Puskásban produkált, pedig a vezetők a szezon előtt arról beszéltek, hogy egy aréna másfélszeres emelkedést szokott eredményezni az előzőhöz képest.

(Más kérdés, hogy az egykori Népstadionban sokkal kedvezőbbek voltak a jegyárak, és a bérleteseket – beléptető kapu hiányában – automatikusan jelenlévőnek számolták. És a Fradi még mindig jobban járt a Debrecenhez képest, ahol feleződött a nézőszám az új stadionnal.)

Az ultrákkal azonban feltehetően nemcsak a „kapu mögöttiek” (a tábor, az ultrák helye a stadionban) jelentős része maradt távol, hanem azok közül is nagyon sokan, akiknek hiányzik a hangulat a stadionból, bár magukat nem vallják a tábor részének. Így lehet, hogy a 22 ezer férőhelyes Groupama Arénában az utolsó hazai találkozó előtt 8500-as átlagot produkált a most már biztosan másodikként végző Ferencváros, vagyis még félházat sem hozott össze átlagban.

Féligazságok

Mindkét fél álláspontja egyértelmű, hogy Kubatov nem kér az ultrákból, utóbbiak pedig a szkenneres beléptetésből. Mindkét fél álláspontja meglehetősen gyenge lábakon áll. A klubvezetés azt hangoztatja, a vezérszurkolók közül többen évekig jegy, bérlet nélkül jártak meccsre. Például állították Hamberger Ádámot, a tábor előénekesét, akit ezzel az indokkal tiltottak ki a Groupama Arénából. (Hamberger azt állította, hosszú évekig volt bérlete, csak az utolsó évben járt ismerősöktől kapott tiszteletjegyekkel meccsre. Ennek nyomatékosítására egy jegygyűjteményt mutatott be fb-oldalán.)

Ezzel szemben többen nem tagadják, valóban hosszú ideig, évekig jártak Fradi-meccsre jegy nélkül. Azonban nem lyukas kerítéseken, vagy leomlott falakon keresztül jutottak be a stadionba rendszeresen, hanem a klub által alkalmazott biztonsági szolgálatban voltak a haverok, akik nagylelkűen szemet hunytak a jegy hiánya felett. A klub tehát érthetően kereste erre a problémára a megoldást, hiszen bevételtől esett el.

Mielőtt azonban túl komolyan vennénk ezt – a nyílt és bújtatott állami forrásokból életben tartott magyar profi futballban üdítőnek ható – szigorú, üzleti alapú érvelést, érdemes észrevenni, hogy a Fradi vezetése ezt a szempontot nagyvonalúan mellőzi, ha a tiszteletjegyek osztogatásáról van szó.

A klub támogatóinak tömegesen jutnak ingyenjegyek: az Üllői úti stadion utolsó derbijére, 2013 tavaszán, a Főgáz annyi jegyet kapott, hogy nemhogy a saját dolgozói, de még a partnerei munkavállalói között is osztogatni tudta őket. De különösen kínos mértéket öltött a jegyosztás a tavaly augusztusi, Chelsea elleni nyitómeccs előtt is, mert a túlárazott jegyekért annyira gyenge volt az érdeklődés.

Az ultrák pedig azzal érvelnek a szkenner ellen, hogy nincs rá szükség, mert a stadionban található kamerák látnak mindent, ha valaki szabály- törvényellenesen cselekszik, könnyen tetten érhető. Ez megint egy nagyszerűen hangzó féligazság, merthogy arról nem mond el semmit, hogyan akadályozható meg az, hogy emberek tömegesen jussanak be jegy, vagy bármilyen regisztráció nélkül.

Mégsem volt olyan fontos a szkenner?

A szkenneres beengedés a gyakorlatban nagyon lassú, körülményes, és a fülön csípni akart belógókon kívül – akiket kitiltottak vagy önszántukból nem mennek be a stadionba – mindenki más életét megnehezíti. Az Újpest elleni bajnoki előtt több mint félórát várakoztak a családi szektorba bejutni kívánók, majd a biztonsági szolgálat megkönyörült rajtuk, kinyitotta az egyik oldalkaput és „tenyerelés” nélkül, másodpercek alatt bejutottak a stadionba.

Majd május elején kiderült, a szurkolói kártyára vonatkozó Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF) nem is szerepel kötelező elemként a biometrikus adatok megadása, csak opcionális lehetőségként. Ezt a fradimob.hu és az alfahir.hu észrevette, és szerzői az alkalmazottak értetlenkedése mellett szkennelés nélkül szurkolói kártyát váltottak ki. A klub gyorsan reagált, azonnal leállította a regisztrációt, majd villámgyorsan, órák alatt módosította az ÁSZF-et; immáron a szurkolói regisztráció kötelező feltételévé téve a vénaszkenner használatát.

A klubvezetés véleményét közelről ismerő forrásunk szerint a vénaszkenner magán viseli a NER-vívmányok tipikus jellemzőit: ha már átvertük a rendszeren, akkor a végletekig ragaszkodunk hozzá, mert arcvesztést okozna beismerni, hogy hasznot nem hajt, csak károkat okoz. Egy informátorunk szerint tavaly ősszel a klubvezetés közvetítőkön keresztül üzent a tábornak, hogy valamennyi szurkolói követelésről hajlandó tárgyalni, egy kivétellel, a szkennerrel. Az ultrák pedig arról az egyről mindenképp szeretnének.

Így a szurkolók azt állítják, ők nem mennek be a stadionba, egyszer úgyis megnyílnak előttük a kapuk, az ő feltételeikkel. Kubatov pedig mindannyiszor elismétli, ő csalódott a vezérszurkolókban.

Személyes ellentétek

Bár kifelé nagy az egység, úgy tudjuk, némi törés mutatkozik a tábor álláspontjában is. Több forrásunk arról beszélt, hogy a csoportok tagjai közül többen inkább bemennek a stadionba, feladva a következetes, de sehová sem vezető kívülmaradás politikáját. Másrészt úgy tűnik, Kubatovot is zavarja az inkább steril lelátói hangulat és a klub hátszelével szerveznek új tábort az arénába.

Egy biztos, a kölcsönös vádaskodás. A klubvezetés több olyan történetet felemlegetett, miszerint a szurkolók megfenyegették a klub vezetőit. A szurkolók vezetői viszont arról számolnak be, hogy a klub biztonsági szolgálata, valamint a rendőrség egyes szervei (pl. a Nemzeti Nyomozó Iroda) szállnak ki lakásukon, keresik meg őket munkahelyükön, vagy éppen a demonstrációkat követő napokban a szervezők magáncégei kapnak hirtelen és visszatérően NAV-ellenőrzéseket.

Az álláspontok ismételgetése, a vádaskodások mellett, kevésbé hangosan, de hangsúlyosan megjelenik az a szempont is, hogy a szembenálló felek a másik oldalon olyan személyeket látnak, akik eleve lehetetlenné teszik a párbeszédet. Róluk lesz szó a következő részben.

(Folytatjuk)

Csepregi Botond

Fotók, videó: Baranya Ákos. 

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom