Bezárás
koronavírus

Világjárvány: van-e összefüggés a tesztek száma és a fertőzöttek száma között?

A környező országokban újraindulni látszik a koronavírus, viszont Magyarországot még nem érte el a második hullám. A régió többi országával ellentétben a tesztelések száma se emelkedett itthon látványos módon. Jogos lehet a felvetés, hogy a stagnáló szűrés miatt nincsen jelentős növekvés a fertőzöttek számában. Cikkünkben erre próbálunk választ találni.

Magyarországon március 4-én jelent meg először a a SARS-CoV-2, közismertebb nevén az új koronavírus. Az alábbi diagram a fertőzések számának napi változását mutatja be március 4. és július 20. között.

Made with Flourish

A koronavírus fertőzöttek számának napi alakulása Magyarországon

Április 26-tól fokozatosan egyre kevesebb pozitív teszt született, majd június 7-én 20 alá esett a napi új megbetegedések száma. A pandémia első hulláma véget ért. Közel másfél hónappal később, július 18-án viszont újra 20 felett volt a napi új fertőzöttek száma. Ez ok lehet az aggodalomra, hiszen a környező országokban már egy hónapja beindult a vírus második hulláma. Jelenleg nem lehet tudni, hogy mikor erősödik fel a vírus itthon. 

Kevesebb teszt = kevesebb fertőzött?

Az alábbi lineáris vagy logaritmikus skálára állítható diagramon a tesztelések és fertőzések száma látható Magyarországon. A lineáris skálán látható, hogy a tesztelések száma kimagaslóan több a megfertőződésekhez képest, viszont pont emiatt a nagy különbség miatt el is laposítja a fertőződések vonalát. Logaritmikus skálára állítva a kis értékek is láthatóvá válnak.

Fertőzések és mintavételek kumulált értéke 1000 lakosra nézve

Úgy tűnhet, hogy Magyarországon a stagnáló tesztelés az oka – vagyis nincsen látványos növekedés a napi tesztelések számában –, hogy a fertőzöttek száma sem emelkedik kiugróan. Azt feltételezhetjük, hogy csak a szűrés nem megfelelő mértéke miatt nem nő a fertőzöttek száma, viszont félrevezető lehet összefüggést keresni a kettő tényező között. Nézzük meg ennek az állításnak a fordítottját: vajon nagyobb mértékű szűréssel több pozitív teszt születik?

A további diagramokon Magyarország és a környező országok fertőzési illetve tesztelési adatait láthatja. A diagramok értelmezéséhez a következő kép nyújt segítséget:

Segédlet a diagramokhoz

A környező országok tesztelésben túlnyomórészt előttünk járnak: három ország kivételével magasabb számban végeztek teszteket, mint idehaza (kumulált értékek 1000 főre: Ukrajna: 20,06; Horvátország: 25,36; Bulgária: 29,72; Magyarország: 31,64). A grafikonokon néhány országban látszik egy enyhe csökkenés a napi tesztek számában, viszont a konzisztens szinten tartás (vagy a mintavétel számának emelkedése) inkább jellemző. Mivel Ausztriában az elmúlt napokban kiugróan sokat tesztet végeztek, a többi ország adatsorai laposabbnak tűnnek. Az értékek könnyebb olvashatósága érdekében a diagram ugyancsak állítható lineáris és logaritmikus között.

Új mintavételek száma 1000 lakosra nézve

Alább látható, hogy a környező országok többségében (Szerbia, Románia, Ukrajna, Csehország, Bulgária, Horvátország, Szlovénia) látványosan elkezdett nőni a fertőzöttek száma június 10. és június 30. között, a májustól június elejéig tartó ellaposodást élesen váltotta tömeges megfertőződés. Az 1000 főre leosztott lakosságra nézve Szerbiában a legnagyobb a fertőzöttség: közel ugyanannyi ember betegszik meg naponta mint az első hullám csúcspontján.

Új pozitív tesztek száma 1000 lakosra nézve

Ausztriában, ahol a legnagyobb a szűrés, nem emelkedett arányosan a fertőzöttek száma, pedig július 20-án közel 50000 új tesztet csináltak, kilencszer többet, mint egy nappal korábban. Romániában egy csupán enyhén növekvő tesztelési tendenciával sokkal több fertőzöttet regisztráltak, mint az első hullám során. Ukrajnában változatlanul alacsony tesztelés mellett haladja meg a második hullám az első értékeit. Szerbiában, ahol a jelenleg a legnagyobb a fertőzöttség, egy héttel hamarabb elkezdtek növekedni a tesztelési számok, minthogy a második hullám láthatóan beindult volna. Horvátország az egyetlen, ahol egy szinte fertőzésmentes állapotból tért vissza a vírus, viszont a jelenlegi éles kiugrása a második hullámnak betudható akár a nyári turizmusnak is.

A New York Times amerikai vírushelyzetről szóló cikkében is megpróbálta megkeresni az esetleges összefüggést a tesztek száma és a fertőzések száma között. A cikkben részletesen leírták a módszertant és számítást is, amivel a tesztelés számával arányosan változó fertőzöttséget kiszámolták: az országos fertőzési mélypont (június 9.) előtti két hét arányszámait kiátlagolták, majd a kapott értékkel felszorozták az ezt követő napi tesztelések számát. A végeredmény a tesztelés mértékéhez igazodó fertőzési érték lett. A június 9-i adatot összekötötték az utolsó napi kapott értékkel, és az így kapott egyenes megmutatja a fertőzési előrejelzést.

Ezt a számítást követve kiszámítottuk az általunk vizsgált országokban elvárt fertőzöttségi tendenciát, ami a tesztelés mértékéhez igazodik. Az országok hét napos csúszóátlagát vizsgálva megkerestük a legalacsonyabb új fertőzötteket produkáló napot, ami június 1-e lett, és ehhez igazítottuk a kalkuláció további részét. Az alábbi diagramon látható piros szaggatott vonalak ezt az előrejelzést, míg a folytonos vonalak a valódi fertőzési változást mutatják.

Új pozitív tesztek következtetett értéke és aktuális értéke

A vizsgált országok többségében sokkal nagyobb mértékben nőtt a vírus, mint az előrejelzés alapján normális lenne. A szerbiai és horvátországi kiugrás a tesztelés mértékéhez képest lényegesen nagyobb, de Romániában, Ukrajnában és Bulgáriában is magasabb számban betegednek meg a vártnál. Ausztriában a július 20-án végzett nagy mennyiségű teszt miatt a legmeredekebb a várt fertőzési tendencia, a valóság viszont ezt a várakozást nem produkálta. Magyarországon kívül csupán Lengyelország az, ahol nagyjából megegyezik a fertőzöttek mennyisége a számított értékkel.

Vannak viszont egyéb tényezők, amelyeket a számadatok nem tudnak megmutatni. Ilyen például az országok eltérő tesztelési protokolljai: Bizonyos helyeken csak a súlyos korházi eseteket tesztelik, máshol csak a kórházi intézményekben készülhetnek tesztek, megint máshol pedig ennél könnyebb a folyamat és szinte mindenki csináltathat tesztet. Ez is megnehezíti egy általános szabályszerűség kialakítását.

Az esetek változatossága miatt elmondható tehát, hogy nincsen szükségszerűen direkt hatása a tesztek számának a fertőzöttek számára.

Második hullám

Függetlenül a teszteléstől, Magyarország szinte egyedi eset a régióban: a környező országokban (Szlovákiát leszámítva) már több mint egy hónapja elkezdtek újra emelkedni a fertőzöttek száma, viszont itthon az újabb hullám még nem indult be. Ezt a folyamatot nézheti meg az alábbi diagramon, ahol a második hullám kezdő időtartamát halvány piros területtel emeltük ki. Az animáció a lejátszás gombra kattintva indul el.

A pozitív tesztek kumulált számának változása 1000 főre nézve

Ugyanezt a folyamatot lehet megnézni az alábbi animált térképen is. Amíg a környező országok egyre inkább elszíneződnek, Magyarország és Szlovákia láthatóan halványabbak maradnak.

Animált térkép a régió fertőzöttségéről

Megjegyzés: a vizualizációkhoz az adatokat az ourworldindata.org koronavírust összesítő oldaláról vettük. Az oldalt átlagosan heti kétszer frissítik, viszont több esetben csupán pár nappal később kerülnek be olyan adatok, amelyeket a cikkben is felhasználtunk. Ilyen például a napi tesztelések száma, amely érték szükségszerű több diagram elkészítéséhez is. A teljesség érdekében a legfrissebb napi adatok helyett azt a napot választottuk ki végdátumnak, ahol minden lényeges adat elérhető volt. Ez július 20-a lett.

Szabó Krisztián

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom