Világjárvány: van-e összefüggés a tesztek száma és a fertőzöttek száma között?

Új mintavételek száma 1000 lakosra nézve

Alább látható, hogy a környező országok többségében (Szerbia, Románia, Ukrajna, Csehország, Bulgária, Horvátország, Szlovénia) látványosan elkezdett nőni a fertőzöttek száma június 10. és június 30. között, a májustól június elejéig tartó ellaposodást élesen váltotta tömeges megfertőződés. Az 1000 főre leosztott lakosságra nézve Szerbiában a legnagyobb a fertőzöttség: közel ugyanannyi ember betegszik meg naponta mint az első hullám csúcspontján.

Új pozitív tesztek száma 1000 lakosra nézve

Ausztriában, ahol a legnagyobb a szűrés, nem emelkedett arányosan a fertőzöttek száma, pedig július 20-án közel 50000 új tesztet csináltak, kilencszer többet, mint egy nappal korábban. Romániában egy csupán enyhén növekvő tesztelési tendenciával sokkal több fertőzöttet regisztráltak, mint az első hullám során. Ukrajnában változatlanul alacsony tesztelés mellett haladja meg a második hullám az első értékeit. Szerbiában, ahol a jelenleg a legnagyobb a fertőzöttség, egy héttel hamarabb elkezdtek növekedni a tesztelési számok, minthogy a második hullám láthatóan beindult volna. Horvátország az egyetlen, ahol egy szinte fertőzésmentes állapotból tért vissza a vírus, viszont a jelenlegi éles kiugrása a második hullámnak betudható akár a nyári turizmusnak is.

A New York Times amerikai vírushelyzetről szóló cikkében is megpróbálta megkeresni az esetleges összefüggést a tesztek száma és a fertőzések száma között. A cikkben részletesen leírták a módszertant és számítást is, amivel a tesztelés számával arányosan változó fertőzöttséget kiszámolták: az országos fertőzési mélypont (június 9.) előtti két hét arányszámait kiátlagolták, majd a kapott értékkel felszorozták az ezt követő napi tesztelések számát. A végeredmény a tesztelés mértékéhez igazodó fertőzési érték lett. A június 9-i adatot összekötötték az utolsó napi kapott értékkel, és az így kapott egyenes megmutatja a fertőzési előrejelzést.

Ezt a számítást követve kiszámítottuk az általunk vizsgált országokban elvárt fertőzöttségi tendenciát, ami a tesztelés mértékéhez igazodik. Az országok hét napos csúszóátlagát vizsgálva megkerestük a legalacsonyabb új fertőzötteket produkáló napot, ami június 1-e lett, és ehhez igazítottuk a kalkuláció további részét. Az alábbi diagramon látható piros szaggatott vonalak ezt az előrejelzést, míg a folytonos vonalak a valódi fertőzési változást mutatják.

Új pozitív tesztek következtetett értéke és aktuális értéke

A vizsgált országok többségében sokkal nagyobb mértékben nőtt a vírus, mint az előrejelzés alapján normális lenne. A szerbiai és horvátországi kiugrás a tesztelés mértékéhez képest lényegesen nagyobb, de Romániában, Ukrajnában és Bulgáriában is magasabb számban betegednek meg a vártnál. Ausztriában a július 20-án végzett nagy mennyiségű teszt miatt a legmeredekebb a várt fertőzési tendencia, a valóság viszont ezt a várakozást nem produkálta. Magyarországon kívül csupán Lengyelország az, ahol nagyjából megegyezik a fertőzöttek mennyisége a számított értékkel.

Vannak viszont egyéb tényezők, amelyeket a számadatok nem tudnak megmutatni. Ilyen például az országok eltérő tesztelési protokolljai: Bizonyos helyeken csak a súlyos korházi eseteket tesztelik, máshol csak a kórházi intézményekben készülhetnek tesztek, megint máshol pedig ennél könnyebb a folyamat és szinte mindenki csináltathat tesztet. Ez is megnehezíti egy általános szabályszerűség kialakítását.

Az esetek változatossága miatt elmondható tehát, hogy nincsen szükségszerűen direkt hatása a tesztek számának a fertőzöttek számára.

Második hullám

Függetlenül a teszteléstől, Magyarország szinte egyedi eset a régióban: a környező országokban (Szlovákiát leszámítva) már több mint egy hónapja elkezdtek újra emelkedni a fertőzöttek száma, viszont itthon az újabb hullám még nem indult be. Ezt a folyamatot nézheti meg az alábbi diagramon, ahol a második hullám kezdő időtartamát halvány piros területtel emeltük ki. Az animáció a lejátszás gombra kattintva indul el.

A pozitív tesztek kumulált számának változása 1000 főre nézve

Ugyanezt a folyamatot lehet megnézni az alábbi animált térképen is. Amíg a környező országok egyre inkább elszíneződnek, Magyarország és Szlovákia láthatóan halványabbak maradnak.

Animált térkép a régió fertőzöttségéről

Megjegyzés: a vizualizációkhoz az adatokat az ourworldindata.org koronavírust összesítő oldaláról vettük. Az oldalt átlagosan heti kétszer frissítik, viszont több esetben csupán pár nappal később kerülnek be olyan adatok, amelyeket a cikkben is felhasználtunk. Ilyen például a napi tesztelések száma, amely érték szükségszerű több diagram elkészítéséhez is. A teljesség érdekében a legfrissebb napi adatok helyett azt a napot választottuk ki végdátumnak, ahol minden lényeges adat elérhető volt. Ez július 20-a lett.

Szabó Krisztián

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!