Az Alstom-ügyben az osztrák hatóságok nem tudták megállapítani a gyanúsítottak – köztük a magyar bíróság által körözött Terner Géza – felelősségét a pénzmosás, hűtlen kezelés és vesztegetés miatt folyt eljárásban – ez derül ki az Átlátszó birtokában lévő, az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek, az Eurojustnak címzett osztrák ügyészségi anyagból. Ezért a büntetőeljárást megszüntették. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy jogsegélykérelmek útján valamennyi érintett országban folytatott nyomozás adatait beszerezték és értékelték, de azokról nem nyilatkoznak.
Az osztrák Gazdasági Bűnözés és Korrupció elleni Ügyészség nyomozást folytatott Aczél Zoltán és Alexander Zach osztrák állampolgárok ellen pénzmosás bűntette, hűtlen kezeléshez nyújtott bűnsegély és vesztegetés vétsége miatt, valamint szintén ez utóbbiért Terner Géza magyar állampolgárral szemben.
A gyanú – tették hozzá – a brit Súlyos Csalási Ügyek Hivatala (Serious Fraud Office – SFO) jogsegélykérelmei által a külföldi hatóságoknak az eljárásban ismertté vált adatain, a bankszámlákról jogsegélykérelmek alapján teljesített adatszolgáltatásokon, illetve Aczél Zoltán és Alexander Zach gyanúsítotti kihallgatásain alapult.
„Aczél Zoltán, Alexander Zach és Terner Géza azzal volt gyanúsítható, hogy tudatos és akaratlagos együttműködésben 2005 eleje óta Ausztriában és Magyarországon magyar hivatalos személyeknek, az ő javukra vagy politikai pártok javára anyagi előnyt nyújtottak, hogy a nemzetközi üzleti forgalomban 2006-ban megkapják az Alstom vállalatok számára a Budapesti Közlekedési Vállalatnak (BKV) a 2-es és 4-es metróvonalra vonatkozó, metrószerelvények szállításával kapcsolatos szerződést, illetve, elfogult okokból előnyben részesítsék őket, vagy egyáltalán előnyt szerezzenek a nemzetközi versenyben.”
Ugyanakkor az Aczél Zoltán által vezetett Eurocontact Public Affairs GmbH-nak állítólag átutalt 2,29 millió euróval kapcsolatban a francia Alstom Transport SA és az Alstom International Ud cégeket azzal gyanúsították, hogy tanácsadói szerződéseket kötöttek az Eurocontacttal és más cégekkel, ám a de facto nem nyújtott szolgáltatásokért fizetett milliós összegek átutalásával ennek megfelelő vagyoni hátrányt okoztak az Alstom vállalatoknak.
Mivel az Eurocontactnak hűtlen kezeléssel juttattak a pénzből, így jutott arra a hatóság, hogy a cég ügyvezetője, Aczél és Zach ennek bűnsegédletét és pénzmosást követtek el.
Azzal, hogy az Eurocontact Public Affairs GmbH BKV-s vesztegetési ügybe keveredhetett az Alstom metrókocsik beszerzésével kapcsolatban, a hazai és a külföldi sajtó is foglalkozott. A cég 2016-ban egy közleményben cáfolta a dolgot. Azt elismerte, hogy együttműködött az Alstom csoporttal a budapesti metrótender ügyében egy tanácsadói szerződés révén.
A nyilvánosságnak szánt tájékoztatásban az Eurocontact részéről kitértek arra is, hogy a Strabag-ügyben való érintettségüknek sincs alapja, mert arra vonatkozóan az eljárást az Osztrák Legfelsőbb Bíróság úgy zárta le jogerősen, hogy nem állapította meg bűncselekmény elkövetését.
A Strabagra vonatkozóan az Átlátszó három éve írt arról dokumentumok alapján, hogy 2008-ban 1,3 milliárd forint tűnt el a Strabag-lobbista Eurocontact Kft. által szerződtetett alvállalkozói láncolatban, az ügyletsorozatot a NAV bűnügyi igazgatósága is vizsgálta.
A kétezres években az osztrák és német sajtó rendszeresen cikkezett a Strabag közép-és kelet-európai korrupciós gyakorlatáról, a Heti Válasz pedig 2008-ban, az osztrák választási kampányban előkerült dokumentumokra támaszkodva cikksorozatban tárta föl az ügy hazai részleteit.
Annyi kiderült, hogy a Strabag – elsősorban magyarországi lobbicégén, az Eurocontact Kft-n keresztül – tízmilliárd forintot meghaladó összeget juttatott Magyarországra; illetve hogy a Strabagtól érkezett pénz az akkori kormánypártokhoz közelálló entitásokhoz is. Bár az ügyészség rámozdult a történetre, de aztán az ügy elaludt.
Az osztrák ügyészség először azt vizsgálta meg, hogy Aczél Zoltán vonatkozásában megáll-e a pénzmosás gyanúja. A dokumentumban leszögezték, hogy az Alstom munkatársai elkövették a hűtlen kezelés bűntettét, ám mivel ezt Franciaországban tették, így a büntethetőségüknek a francia jog szerint kell fennállnia.
Ugyanakkor a francia nyomozó hatóságok szerint azért nem vonhatók felelősségre az érintettek, meg a bűncselekmény tényállásához szükséges a gazdagodási szándék, ám azt nem találtak. Így Aczél Zoltánnal szemben a pénzmosás gyanúja miatt indult eljárást megszüntették.
Következő lépésként az osztrák ügyészek azt nézték meg, hogy Aczél részéről történt-e hűtlen kezelés, pontosabban, hogy megkönnyítette-e az alstomosoknak ezt a tettét, hogy 2006. június 8-án az Eurocontact nevében tanácsadói szerződést kötött az Alstom vállalataival és 2006. szeptember 25-én, illetve 2007. június 8-án számlákat állított ki az átutalt összegekről.
A nyomozás megállapította, hogy Eurocontact által az Alstom-csoportnak nyújtott tanácsadói tevékenység a budapesti metrószerelvények szállításával kapcsolatos közbeszerzési eljárásokkal volt összefüggésben; erre vonatkozóan végeztek PR-tevékenységet az Alstom számára, továbbá háttérkutatásokat és kommunikációs stratégiát készítettek.
A kifizetett 1 százalékos sikerdíj a piacon szokásosnak tekinthető – állapították meg az osztrák ügyészek –, és arra jutottak, hogy nem történt hatáskörrel való visszaélés, így ezt az eljárást is megszüntették Aczél Zoltánnal szemben.
Aczéllal, illetve Terner Gézával szemben is ott volt még a vesztegetés gyanúja, miszerint a budapesti közösségi közlekedési rendszer számára metrószerelvények szállítására vonatkozó pályázati felhívással összefüggésben 2006-ban pénzeket továbbítottak különböző számlákon keresztül magyar hivatalos személyeknek vagy pártoknak.
„A nyomozás kiderítette, hogy az Alstom Intenational Ud 2007. május 3-án kb. 2 millió euró összeget utalt át az Eurocontact Public Affairs GmbH-nak, amelyet onnan különböző számlákon keresztül 2007. június 7-ig továbbutaltak a Barrow Enterprises Ud szlovákiai számlájára. Az SFO jogsegélykérelméből kiindulva fennállt annak gyanúja, hogy legkésőbb 2007 tavaszán vagy nyarán előny biztosítása történhetett magyar hivatalos személyek számára azzal összefüggésben, hogy az Alstom csoport szerezze meg a szerződést.”
Az osztrák nyomozó hatóság kifejtette, hogy az SFO az Alstom csoport felelősei ellen határokon átnyúló korrupció gyanúja miatt több mint 600 tanácsadói szerződéssel kapcsolatban kereste meg a Gazdasági Bűnözés és Korrupció elleni Ügyészséget, hogy folytasson nyomozást az Eurocontact ügyvezetői ellen a magyar hivatalos személyeknek fizetett vesztegetési pénzek gyanúja miatt.
Az osztrákok megjegyezték, hogy az SFO számára szlovákiai, ciprusi vagy liechtensteini bankszámlákra vonatkozóan nem kértek adatszolgáltatást, mert az kitűnt egy 2014 májusi Eurojust koordinációs ülés alapján, hogy az SFO-nak nincsenek olyan új bizonyítékai, amelyek elvezethetnének meghatározott magyar hivatalos személyekhez.
Ráadásul az Eurojust azt közölte az osztrák hatóságokkal 2014 novemberében, hogy 2014 májusa óta a magyar igazságügyi hatóságok által folytatott nyomozati cselekmények sem erősítették meg ezt a gyanút. Bizonyítékok hiányában pedig „az eljárást mindkét gyanúsítottra vonatkozóan meg kellett szüntetni”.
A végére maradt az Alexander Zach elleni nyomozati eljárás. Ezt azért szüntették meg, mert a férfi már 2005 novemberében kilépett a cégből, az üzletrészeit pedig Acél Zoltánra ruházta át, így az Eurocontactnak semmilyen tevékenységet nem végzett.
Ugyanakkor – mint az Átlátszó néhány hete megírta a Legfőbb Ügyészség tájékoztatásából – az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF jelzése alapján az Alstom metrószerelvények beszerzése miatt most is nyomoznak.
A legfőbb ügyész korábbi tájékoztatása szerint az Alstom metrókocsi-beszerzésre vonatkozóan megindult büntetőeljárásnak három gyanúsítottja van. Közülük kettőt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) kihallgatott. A harmadik személy, Terner Géza viszont miután kikerült az előzetes letartóztatásból, külföldre szökött. Így a KNYF indítványára a Budai Központi Kerületi Bíróság idén január 11-én és 23-án elrendelte Terner európai és nemzetközi körözését.
Terner Géza felbukkant a HIGI Papírsoft Zrt.-nél is, amellyel kapcsolatban az Index 2009-es cikke megírta, hogy százmilliókkal tartozik szállítóinak és a szolnoki ipari parknak. Ráadásul a cég egy MSZP-közeli vállalkozás ügyvezetőjének lakcímén volt bejegyezve. A lap felidézte azt is, hogy a férfi és Terner Géza közös cége vette meg 2000-ben a csillebérci úttörőtábort.
Az OLAF megállapításainak nagy része azonban nem vesztegetésre vonatkozik, hanem a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást takar. A jelentésből nem derül ki, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek.
Az Átlátszó kíváncsi volt arra, hogy a kiemelt osztrák ügyészségi szervezet által lefolytatott nyomozásról mi a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) véleménye, már csak az Alstom-ügyben folyó vizsgálódás miatt is. A szervezettől a következő választ kaptuk a kérdéseinkre:
„A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben érintett külföldi hatóságokkal folyamatos, intenzív kapcsolatot tart. Jogsegélykérelmek útján valamennyi érintett országban folytatott nyomozás adatainak beszerzése iránt intézkedtünk. A megkapott adatokat értékeltük, de ennek eredményéről – a nyomozás érdekeire tekintettel – nem adható tájékoztatás” – közölte az Átlátszó megkeresésére Simon Richárd helyettes szóvivő.
Egyben azt ajánlotta, hogy az osztrák nyomozással kapcsolatban forduljunk az osztrák igazságügyi hatóságokhoz. Az Alstom-ügy nyomozását érintő kérdéseinkre pedig ezt reagálták:
„A Legfőbb Ügyészség a nyomozás határidejét 2017. augusztus 3. napjáig meghosszabbította. Nem bővült a gyanúsítottak köre, továbbra is két gyanúsított van, illetve egy személlyel szemben elfogatóparancsok kibocsátására került sor. A gyanúsítottak nem közszereplők. A Központi Nyomozó Főügyészségnek nincs tudomása arról, hogy bármely hatóság elfogta volna az elfogatóparancsban megjelölt személyt, akinek nevét most sem kívánjuk közölni.”
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
