Náddal feltört biciklis kalandpálya, eliszaposodott balatoni strand, lezárt csarnokok, üres üzemépületek – egyebek mellett ezeket tapasztalták az Átlátszó munkatársai, amikor az uniós pályázati források sorsát követték nyomon. Több esetben a magyar hatóságok, illetve az uniós csalás elleni ügynökség, az OLAF is vizsgálatba kezdett.
Hirdetés
Hatvan, Nyíregyháza, Balatonfenyves, Rakamaz, Hollókő, Szolnok – néhány fontos pont a térképen, ahol munkatársaink megfordultak az idén, hogy utána nézzenek, hogyan hasznosultak több tízmilliós, százmilliós, adott esetben több milliárdos uniós forrásból megtámogatott projektek. Mindezen felül interaktív unióstámogatás-térképet készítettünk, amellyel bárki böngészhet az összes magyar település uniós projektjeinek részletei között.
Költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Nyíregyházi Járási Ügyészség a botrányos nyíregyházi Sóstó-projekt ügyében – év végén az eljárás még ismeretlen tettes ellen folyt. Az Átlátszó 2015-2016-os cikksorozata azt mutatta be, mennyi hasznosult abból a több tízmilliárd forint uniós pénzből, amiről a város fideszes polgármestere, Kovács Ferenc és a szintén fideszes megyei közgyűlési elnök rálátásával született döntés.
Stábunk egyebek mellett látott brüsszeli pénzből felújított szegregált iskolát, életveszélyes hintákkal felszerelt játszóteret, felújítás után húsz százalékkal magasabb rezsivel működő kultúrházat, kátyus kocogó pályát, közparkban elhelyezett szemetest 145 ezer forint/darab, földbe illesztett lámpatesteket darabja 640 ezerért.
A beruházásokat jól körülhatárolható vállalkozói kör nyerte el, a végrehajtás a sokadik alvállalkozók dolga volt, a munkások sokszor meg sem tudták nevezni, ki a megbízójuk.
Az EU csalás elleni hivatala (OLAF) vizsgálatot rendelt el az úgynevezett vakszoftver: gyengénlátók számára az internetezést segítő, félmilliárd forint uniós forrással támogatott, ám az ígéretek ellenére továbbra sem hozzáférhető program ügyében.
A vakszoftverbotrányt az Átlátszó tárta fel. Az eset dióhéjban: 70 százalékban uniós forrásból finanszírozott 800 milliós fejlesztésű szoftvert mutatott be a projektgazda azzal büszkélkedve, hogy a program segíti majd a vakok és a gyengén látók internetezését. Csakhogy a vakok azóta interneteznek, amióta a látók, ebben számos ingyenes vagy támogatott program segíti őket. Vagyis az uniós támogatású szoftver gyakorlatilag az újra feltalált meleg víz.
Az Átlátszó cikksorozatából az is kiderült, a vakszoftver nem egyedi eset. Ugyanaz a jól körülhatárolható üzleti kör tízmilliárdos nagyságrendben szippantotta a K+F-re szánt pénzeket, az eredmény vitatható.
A rendőrség és a vízügyi hatóság is vizsgálja annak következményeit, hogy a 800 millió forintos uniós pénzből átadott Fenyves Yacht Klub és a hozzá tartozó kikötő megépülése után a szomszédos Balatonmáriafürdő strandját elöntötte az iszap. A víz élvezhetetlen volt 2016 nyarán.
Szakkérdés, hogy a kikötőnek van-e köze a szomszédos terület eliszaposodásához, ezt vizsgálják most a hatóságok egyebek mellett. Nem zárható ki, hogy a sekély vízben épült hosszú móló változtatta meg az iszap áramlását: a beruházás és az iszaposodás legalábbis feltűnően egy időben történt.
Deák Gábor, a beruházó Előny Kft. tulajdonosának neve az ÁNTSZ laborhálózatának erősen vitatott privatizációja és az egri Hospinvest-ügy révén lett ismert. A kikötő építéséhez nagy valószínűséggel a Matolcsy György érdekkörbe sorolt NHB Bank adhatott hitelt, mivel a pénzintézetnek jelzálogjoga van bejegyezve a klubra és a kikötőre.
A Fidesz Nógrád megyei erős emberéhez, Becsó Zsolthoz több szállal is köthető családi ház épült Hollókőn munkatársaink nyár eleji riportja helyszínén. A Világörökség részeként nyilvántartott faluba az elmúlt években mintegy 2 milliárd forint uniós támogatás érkezett. A pénz több mint felét két vállalkozás kapta. Az egyik szerencsés cégnek 500 millió forint EU-s támogatással építi wellness szállodáját a település szélén, Becsóék szépen alakuló háza mellett.
Azt tapasztaltuk: a két beruházás meglehetős összhangban készül, a munkások együtt kezdenek, együtt végeznek és közösen tartanak pihenőt. A családi házas telek a Palóc Hotel Kft. birtokában van, a cég két tulajdonosa pedig Becsó Zsoltnak, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének felesége és testvére, Becsóné Zvada Anita és Becsó Károly. A Direkt36 riportja ellentmondásokra mutatott rá Becsó vagyonnyilatkozatában is.
Becsó Zsolt mellett két másik „Bé” uralja Nógrád megye közéletét: Balla Mihály országgyűlési képviselő és párttársuk, Barna János, a megyei közgyűlés fideszes alelnöke. Politikai értelemben egymásnak is konkurenciái: a Becsó által fémjelzett Kelet-Nógrád erős versenyt vív a befolyásért a Balla-Barna-féle csapat keleti régiójával.
Utóbbit jártuk be a nyár végén, és gazverte húsfeldolgozót, a munkavégzés pislákoló lángocskáját mutató sajtüzemet, több bezárt üzemcsarnokot láttunk. A nyertes cégek ezer szállal kötődnek a helyi Fideszhez, négy vállalkozás például a közgyűlési alelnök érdekeltsége. Barna János a házi disznótorosából rendszeresen küld Orbán Viktor miniszterelnöknek is. Alighanem az sem mellékes, hogy párttagkönyvét az alapító atyákkal egy időben, még a rendszerváltozás előtt váltotta ki. Balla befolyását mutatja, hogy orosz felsőfokújával a T. Ház külügyi bizottságában alelnököl, fivére, Balla János pedig a moszkvai nagykövet.
Nem különösebben látogatott – nyári hétköznapi ott-jártunkkor tapasztaltak szerint -, ám annál trendibbre dizájnolt gasztrosznob-csalogató vendéglátóhelyekre ment az uniós pénz szép hányada Mádon. Igaz, a legnagyobb tételt egy izraelita kisegyház, az EMIH nyerte zarándokút kialakítására: 2014-ben 460 millió forintot.
Mád valamit tud: Az Átlátszó EU-támogatás figyelője szerint az átlagos éves uniós támogatás a településen 269 millió forint volt 2007-2015-ben. Ugyanez a szám a szomszédos Rátkán mindössze 49 millió, Erdőbényén 23 millió, Mezőzomboron 56 millió forint. Az egy lakosra eső uniós pénzben is feltűnő Mád előnye a hasonló adottságú környékbeli településekhez képest.
Mindennek van-e köze ahhoz, hogy 2013 óta öt parcellán összesen 1,2 hektár mádi szőlő tulajdonosa Lázár János kancelláriaminiszter családja? – ennek néztünk utána helyszíni riportunkban. Arra jutottunk: jobban teljesítnek a fidesztől sem távoli mádi borászlobbi oszlopos tagja, Kovács Károly cégei az uniós pályázatokon, 2012-ben és 2013-ban például csaknem annyit nyertek, mint az egész település átlagos éves EU-s pénze. Jól fut a független polgármester, Tatárka József vállalkozása is.
Közlekedésbiztonsági megfontolásokból volt szükség a hatvani Zagyva-híd mellé kerékpáros átjáróra is, a hídon ugyanis a 3-as főút forgalma is áthalad. Hiába azonban, hogy a terület a folyó ártere, biciklis kalandparkot is építettek a helyszínre mindösszesen több mint egymilliárd forintért. Az uniós pénz az új közbeszerzési favorit, a Mészáros Lőrinctől sem távoli Duna Aszfaltnál csilingelt.
Ezt szeptemberben megjelent riportunkig mindösszesen 37-en látogatták meg, le van ugyanis lakatolva, biztonsági őr védi az objektumot az illetéktelenek behatolásától.
A „Kalandozzunk kerékpárral a Zagyva folyó mentén” fantázianevű EU-s projekt jó eséllyel törhet a 2007-2014-es EU-s fejlesztési ciklus legértelmetlenebb magyarországi beruházása címre. A furcsa cikk-cakkokat rajzoló híd alatt fatákolmányok és töredezett betontömbök jelzik, hogy itt egy “kerékpáros kalandpark” van.
Az egyetlen helyi ellenzéki média, a 60lap.hu szerkesztője, a helyi MSZP tisztségviselője, Bíró József újságíróként követte a projektet, feljelentést is tett, de a rendőrség nem indított nyomozást. Bíró szerint a projekt csupán arra volt jó, hogy Fidesz-közeli vállalkozók részesülhessenek EU-s támogatásokból.
Közpénzből fejlesztett magánterület szomszédságában vásárolt majorságot és szántót a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztésekért, klímapoltikáért és a kiemelt közszolgálatatásokért felelős államtitkára, Szabó Zsolt, Hatvan volt fideszes polgármestere.
2015 áprilisában uniós pályázatot adott be a hatvani cukorgyári-tó fejlesztésére a fél évvel azelőtt alakult Öko-Plan Természetvédelmi Egyesület. A pályázatot novemberben meg is nyerték, két hétre rá pedig kormányhatározattal toldották meg a minisztérium a támogatást, így összesen 186 millió forint állt rendelkezésre a tó rendbetételére és tanösvény kialakítására. A projektet gyorsan meg is csinálták, és rendben lezárták egy hónapon belül.
Az Öko-Plan Egyesület korábbi elnöke, Kurucz Anikó, Szabó Zsolt polgármestersége alatt asszisztensi feladatokat látott el a hatvani önkormányzatnál. A jelenlegi elnök Siraky-Nagy Annamária, aki a Szabó által alapított Polgári Hatvanért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Az uniós támogatásból elkészült tanösvényre azonban lehetetlenség bejutni. Szögesdrótos kerítés és fegyveres őrök védik a területet az illetéktelenektől, s több jel is utal arra, hogy a fejlesztett terület jelenleg az Öko-Plan horgásztavaként működik, holott ezt a pályázatban kizárták.
Az Átlátszó azt is kiderítette, hogy 2015-ben a tó szomszédságában vásárolt szántót és majorságot Szabó Zsolt.
Az úgynevezett tanodák az intézményi oktatásban leginkább a szegénységből következő hátrány miatt nehezen boldoguló gyerekeket támogatására, felzárkóztatására szolgáló intézményrendszer. Amely most gyakorlatilag kicserélődik: tíz-tizenöt éve működő tanodás szervezetek jó részének a pályázatát ősszel elutasította a minisztérium. Ők a megszűnés szélére kerültek. Helyettük kurzuslovagok, életmód-tanácsadók és hétpróbás pályázatírók taroltak.
A 171 sikeres pályázat harmada kilenc pályázónak jutott – ebből kettő viszont korábban nem működtetett tanodát. Abban viszont erős a szakmai konszenzus, hogy a kiszavazott nagy nevek, mint L. Ritók Nóra vagy Berki Judit pályázatai elbírálásánál komoly súllyal esett latba a kormány szegénypolitikájához való erősen kritikus viszonyuk.
A tanodabotránnyal foglalkozott Hadházy Ákos (LMP) egyik korrupcióinfó-tájékoztatója is. A politikus szerint az uniós pénzből fenntartott tanodapályázatok értékelése a trafikmutyihoz hasonlít. Az egyik vesztes pályázó leveléből idézett: „a pályázat beadása előtt felkerestek minket telefonon “pályázatíró cégek”, hogy ők garantálják a sikerességet, amiért a nyertes pályázatból 1.5 millió forintot kéne kifizetnünk”.
A közeli patakba folyik a kihasználatlan termálvíz Nagyszénáson – tapasztalta az Átlátszó stábja októberben. Holott 1,5 milliárd, részben uniós forintból újították fel a termálfürdőt, és építettek ki geotermikus fűtési rendszert a településen alig egy évvel korábban. A projekt évekig húzódott, és egy helyi önkormányzati képviselő szerint végül szabálytalanul valósult meg: hiányos az engedélyeztetése, a rákötések nem valósultak meg, a termálfürdő pedig kihasználatlan.
Bár Szolnok Nyerges Zsolt Közgép-elnök szűk pátriája, különös módon már a G-nap előtt sem Közgép, hanem két (a kezdetekben még három) másik helyi építőipari vállalkozás tarol a helyi beszerzéseken. Ezeket mutatta be az Átlátszó riportja.
A Böjtös-Bau Kft. és a Bau-Komplex Kft. feltűnő jó szereplését a városban korábban a képviselő-testület jobbikos, illetve MSZP-s képviselői is szóvá tették, de érdemi vizsgálódás nem történt. Ez a két cég nyerte el az elmúlt öt év legnagyobb helyi beruházásait, mint például az Agóra-Terminál, a Sörárium, vagy a szolnoki repülőmúzeum (RepTár) tervezési-kivitelezési feladatait. Csak e három projekt révén 3,2 milliárd forintnyi uniós forrásból finanszírozott megrendeléshez jutottak.
A Bau-Komplex a Bajzáth-házaspár tulajdonában van. Bajzáth Béla 2015-ben lett a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kosárlabda Szövetség elnökségének tagja. A kinevezést a Magyar Kosárlabda Szövetség hagyta jóvá, melynek elnöke nem más, mint Szolnok polgármestere, Szalay Ferenc. A szolnoki kosárlabda ügyekben viszont semmi nem történhet a tavalyi bajnokcsapat, a Szolnoki Olaj kosárlabdacsapat klubelnöke, Nyerges nélkül.
A Böjtös-Bau egyik tulajdonosa, Nagy Róbertné pedig rendszeresen eljárt különböző választási bizottságokban a Fidesz nevében; az előző ciklusban az Országgyűlés hivatalának parlamenti titkáraként dolgozott.
A Transparency International Magyarországgal közös projektben a legnagyobb vihart kavart uniós finanszírozású projektek sztoriját foglaltuk össze
Rakamaz hét év alatt 2 milliárd forintnyi uniós támogatás kedvezményezettje volt, de ebből a kisvárosnak szinte semmi haszna nem lett.
Az első nagyobb vállalkozás, az ipari park helyén ma csak gaz nő, de a projektre 100 milliót elköltöttek. Vízi tanösvényre első körben elköltöttek rá 560 milliót, aztán még 80-at, és most még 130 millióra lenne szükség ahhoz, hogy a Nagy Morotva Vízi Tanösvény eséllyel indulhasson a turisztikai látványosságok erősen kompetitív piacán.
2011-ben pályázott Rakamaz a helyi turisztikai fejlesztés jegyében a már meglévő Tisza-parti kemping területén új, 50 fős szálláshely megépítésére. A kemping területén működött korábban városkának jelentős bevételt hozó Hegyalja Fesztivál, de az építkezés alatt szünetelt, majd 2014-re meg is szűnt. A kemping területén indult beruházás nagyjából az alapozásig jutott, de az egész projekt – magával rántva a fővállalkozó cégét – 2014-re csődbe ment. A szintén uniós forrásból megépített ravatalozót pedig – cserébe a ki nem fizetett munkáért – az egyik vállalkozás kapta meg.
Már megint itt van az év vége. Most itt a lehetőség, hogy úgy támogasd a munkánkat, hogy ezzel egy karácsonyi ajándékra is szert teszel. Ha előfizetsz egy évre, akkor névre szóló 2017-es Átlátszó Támogatói Kártyát küldünk. Újfajta átlátszós póló is van. Részletek itt.
Megtagadta a közmédia azt a közérdekű adatigénylésünket, amelyben a 2020 – 2024 közötti időszakban bármilyen, Kínában honos szervezettel kötött szerződését kértük ki.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megtagadta, hogy teljesítse közérdekű adatigénylésünket, amelyben a más szervezetekkel kötött megállapodásaikat kértük. Az adatigénylés teljesítéséért perre megyünk a hivatallal.
